HunHír.info

2017. Magvető hava 19. nap, Villám napja.

„A vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin fontosabb műveit”

2016. január 01. 09:22
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

mindszenty250.jpgA címadó idézet Mindszenty József bíboros „Emlékirataim” című könyvéből való. Kérlelhetetlenül igazmondó főpapunk e műve – amely nemrég végre csonkítatlanul jelent meg – alighanem huszadik századi történelmünk egyik alapműve, ezért, ha múltunk, sőt jelenünk miértjeire keresünk hiteles válaszokat, nem forgathatjuk eléggé.

Magyar Menedék - Migránsokk

Eredendően 1974-ben megjelent kötetének szinte nincsen olyan fejezete, ami ne találná fején a szöget. Messzemenően nem csak a saját kálváriája elbeszélésére szorítkozott benne. Ennek bizonyságául szemelgessünk most belőle!

Első világháború végi helyzetünk pontos elemzéséhez és értelmezéséhez járul hozzá alábbi feljegyzése:

„Amikor Magyarország a háború ötödik évébe lépett, már jelentkeztek a kimerültségből származó bajok. Nagy bizonytalanság és tájékozatlanság uralkodott az országban; azután előállt az a történelmi helyzet, amikor egy liberális értelmiségi csoport a béke és a radikális forradalom jelszavait hirdetve felboríthatta a rendet. Különösen megnövelte esélyeinket Wilson amerikai elnök nyilatkozata, melyben a soknemzetiségű Monarchia népeinek „önrendelkezést ígért”. Hogy az ígéretekből mi lett, tudjuk. Az állam és az intézmények keretei azonban felbomlottak; az ország népe védtelenül állt a történelmi viharban ellenségeitől körülvéve. Így következett be 1918 októberében a teljes összeomlás. A zűrzavarban gr. Károlyi Mihály ragadta magához a hatalmat és az utca a fővárosban kikiáltja a köztársaságot. (A békeszerető király, IV. Károly, nem mondott le, csak visszavonult a hatalom gyakorlásától.)”

E „liberális értelmiségi csoport” persze túlontúl ismerős. Amolyan – Csurka István szavaival – „ejtőernyős csapat”. Mindig arra hivatkozik hatalomra kerülése érdekében, mekkora szociális problémák vannak, amiken csak ő maga segíthet, tekintettel arra, hogy tagjai egytől-egyig szakemberek, akik pontosan ismerik a nép bajait és azokat minden kétség nélkül orvosolni is tudják. No de mi a valóság?

„Az októberi forradalom megingatta Szent István országának alapjait. A magyar nép többsége nemzeti tragédiának érezte azt, ami történt s mihelyt magához tért és felocsúdott, megpróbálta, úgy-ahogy tudta, helyreállítani a nemzet rendjét és egészségét.”

Károlyi Mihályról is kendőzetlenül megírja tapasztalatait:

„A Károlyi-párt hívei a mi tevékenységünk következtében igen megfogytak Zalaegerszegen és a megyében. Így a törvénytelenség és a terror eszközeit próbálták felhasználni ellenünk azok, akik a demokráciát és a szabad szervezkedés jogát hirdették úton-útfélen. Mivel mindig a nyomomban voltak, tudták, hogy 1919. február 9-én Szombathelyre utazom hivatalos ügyek elintézésére. Mikor a délutáni vonatba beszálltam, hogy visszautazzam Zalaegerszegre, két egyenruhás rendőr lépett be szakaszomba s azon a címen, hogy „szökevény” vagyok s ezért körözést adtak ki ellenem Zalaegerszegen, letartóztattak.

A Károlyi-forradalmat követő 1919-es kommunizmusnak egyenesen a folytatása volt az 1945-ös hatalomátvétel. Amint beszámol róla a koronatanú hitelességével, a második világégés utáni „székesváros”-át leírhatatlan állapotban találta:

„Az egyházi épületeket, a püspöki palotát kifosztották. A templomok is szenvedtek. Székesegyházamat a szovjet hadsereg egyik női alakulata fosztotta ki. Szétfejtették és széjjelvagdosták a miseruhákat, oltárterítőket és különösen a színes anyagok iránt mutattak nagy érdeklődést. Sok mindent ott is hagytak, aminek nem lehetett örülni, még amputált testrészeket is. Mindent elvittek, ami érték volt, vagy annak tűnt a szemükben. Romokat, leégett házakat, kifosztott plébániákat, lesújtott embereket találok mindenfelé. Most tudom, meg, hogy papjaimból kilenc lett a háború és a dorbézolások áldozata. Iszkázon a szovjet katonák feltörték a templomot. Beöltöztek az egyházi ruhákba és a falun végig lóháton gúny-cirkuszt rendeztek. Egy másik faluban a fiatal plébánost azért gyilkolták meg, mert a templomba gyűjtötte az asszonyokat és a leányokat. A fiatal jegyzőnét a lakásán először 17 katona egymás után megerőszakolta s azután a ház előtt jajveszékelő 9 éves fiát agyonlőtték. A férjét, aki védelmezte, letartóztatták s mint „háborús” bűnöst deportálták. Főpásztori utamon végig csak arról hallok, hogy a szovjet katona rabolt, eszeveszetten pusztított, ok nélkül békés embereket legyilkolt, állandóan és részegen fegyverrel a kezében tömegesen fajtalankodott. Tízéves fejletlen lányok és 75 éves idős asszonyok is voltak áldozataik között. Mikor májusban az első, háború-utáni püspökkari konferencián találkoztunk, mind a 12 magyar egyházmegye főpásztora hasonló szörnyűségekről számolt be. Ahogy kialakult a szomorú kép, emlékeztem szerint abban legalább 50 meggyilkolt pap több százezer elhajtott hadifogoly és polgári fogoly szerepelt. Magam láttam éppen ezen a pesti utamon Budafoknál egy hatalmas tömeget, melyet szovjet katonák élesre töltött fegyverrel a kezükben csordamódra hajtottak kelet felé. Nem kímélték a szegényeket. egyik somogyi falu határában megkérdeztem egy szegény öreg napszámost: – Hát Bátyám, maguk is felszabadultak? – Fel ám, a sőgünktől (süvegünktől) a bocskorunkig és most se sőg, se bocskor. Elvittek mindent.”

Mindez persze mondhatnók, szégyen és gyalázat, mindmáig nem tananyag. Kormányunk az ilyen tényleges történések dokumentálására szinte semmit sem költ azokhoz az összegekhez képest, amiket mások szenvedéseinek felnagyítására annál inkább. De maradjunk bíborosunk munkájánál! Így folytatja:

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin fontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam.”

Hiába: aki antikommunista akar lenni, legjobb, ha alapvetőinek műveit elolvassa. A hatás alighanem garantált lesz. És ezt Mindszenty már a két világháború között tudta! Ezért írhatta joggal:

„Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«”

Nos, a szóban forgó, 1942-ben megjelent két kötetes művét 1946-ban indexre tették. (1989-ben egy válogatás megjelent ugyan belőle, de kimaradtak belőle az efféle idézetek.) Pedig üdvös lenne, ha merné végre ezt is kiadni valaki – csonkítatlanul. Nincsen bekezdése, ami ne volna tankönyveinkbe illesztendő. Ilyen az alábbi is:

„Hogyan jöttek az oroszok? Volt 3 püspökhalál, 53 katolikus paphalál. A részeg és szifiliszes kirgiz »felszabadítók« megerőszakoltak fegyveresen 1 millió körüli nőt. Sztálin idetelepítettjei hadat üzentek Istennek, Egyháznak, a magyar történelemnek. Alakoskodva vallásszabadságot és emberi jogokat iktattak törvénybe. A választáson az orosz hadsereg támogatásával, választási visszaéléseik ellenére is nálunk kapták a legkisebb szavazatot, az új európai gyarmaton. A nemzetgyűlés, az abszolút többségi párt vezérei gyengék voltak. Az ország népe viszont nyelvre, vallásra való tekintet nélkül szembeszállt a rendszerrel. Orosz és rendőri terrorral elrabolták a katolikus hitvallásos iskolát, megszüntették az iskolai heti 2 órás hitoktatást, a közös vasárnapi templomba járást.

A kommunizmus nemcsak politikai párt, hanem legelsősorban világnézet; vallás ellen, Isten ellen, emberi lélek ellen, apostoli hitvallás ellen, Tízparancs és erkölcs ellen. Gyilkol, rabol, zsúfolja a börtönöket, a szibériai munkatáborokat. Lezülleszti az egyént, tönkreteszi a családot, csordává teszi a tömeget. Amely pillanatban valaki kommunista, abban a pillanatban megszűnt keresztény lenni. A keresztény Krisztushívő, a kommunista megtagadja az érte meghalt és föltámadt Jézus Krisztust, nem 30 ezüstért, csak egy csalásért. Hite az istentelenség, erkölcse az erkölcstelenség. Ismerem a világtörténelmet. A történelem legkegyetlenebb rendszere ez. Ezt megírtam már 1942-ben, a könyvet elkobozták, elégették, a szerzője sorsát ismeritek. Kétszer voltam kommunista börtönben, de ha kell, megyek harmadszor is.”

Ezen citátumok után persze az ember keze ökölbe szorul. Ki mindenkit kanonizálnak, avatnak boldoggá vagy szentté jó ideje? Mindszenty miért nincsen köztük? Persze naiv a kérdés, jól tudom. Mindenki, aki csak egy kicsit is gondolkodik, tudja reá a választ, de akiknek leginkább ki kellene mondaniuk, hallgatnak.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A dzsihád legyőzése - Dr. Sebastian GorkaA dzsihád legyőzése
Könyv - Bolti ár: 3 199 Ft
Internetes ár: 2 879 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Az első világháború és a Habsburg Monarchia bukása - Manfried RauchensteinerAz első világháború és a Habsburg Monarchia bukása
Könyv - Bolti ár: 14 400 Ft
Internetes ár: 12 240 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Káldeától Ister-Gamig I-II-III - Badiny Jós FerencKáldeától Ister-Gamig I-II-III
Könyv - Bolti ár: 8 990 Ft
Internetes ár: 8 091 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Vér és kereszt I. - Sosemvolt pogányok - Benkő LászlóVér és kereszt I. - Sosemvolt pogányok
Könyv - Bolti ár: 2 999 Ft
Internetes ár: 2 549 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Auschwitz parancsnoka voltam - Martin BroszatAuschwitz parancsnoka voltam
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat