HunHír.info

2017. Magvető hava 18. nap, Szivöltő napja.

„Egy nemes lelkű és tiszta szándékú férfiúval állok szemben”

Rendhagyó emlékezés Szálasi Ferencre

2014. január 06. 12:28
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

szalasi-ferenc-250.jpgEgy valaha köztiszteletben állt katolikus pap, Nyisztor Zoltán pápai prelátus írta ezt a száztizenhat éve, 1897. január 6-án született (és 1946. március 12-én kivégzett) Szálasi Ferencről. Egy olyan korban, amikor még a történelemformáló személyiségek és a hozzájuk fűződő eszmék megítélése messze árnyaltabb volt, mint jó ideje.

Magyar Menedék - Könyvhét 2017

Ugyanis lehet valaki a barátja vagy az ellensége személyének, pártjának-mozgalmának, azonban az utóbbit is kötelezi a tárgyilagosságra törekvés.

Kötelezi bizony, amelynél fogva kénytelen elismerni, hogy ellentétben a közhiedelemmel, korántsem volt eredendően keresztényellenes sem ő, sem tábora, ami még akkor is igaz, ha ez utóbbiban akadtak persze olyan személyek, akik méltatlanoknak bizonyultak az oda tartozáshoz. Erre bizonyság Nyisztor Zoltán (1893-1979) emlékiratai közül az első (Vallomás magamról és kortársaimról, 1969), amelyben múlt századunk harmincas éveiben Szálasival való személyes találkozása során szerzett pozitív benyomásáról így számolt be:

„Hosszasan elbeszélgettem vele, hogy mélyebben belelássak a lelkületébe, s meg kellett állapítanom, hogy egy nemes lelkű és tiszta szándékú férfiúval állok szemben, akit nem valami hóbort vagy becsvágy, hanem az abban az időben százezrek által érzett hazafias aggodalom vezetett a nemzet jövőjéért.”

A másodikban (Ami a vallomásból kimaradt, 1971) pedig követőiről ekként nyilatkozott:

„Minden jel arra mutatott, hogy a Szálasi Ferenc által kezdeményezett Hungarista Mozgalom kezdi kitermelni az első öntudatos magyar munkásokat, akik a szocializmus mellett a hazafiságot és kereszténységet is egyformán tudták vállalni. Ilyenekkel lehetett találkozni a második világháború után a börtönökben s aztán szétszóródva, de öntudatosan összetartva, eszmevilágukért minden áldozatot meghozva az emigrációban.”

De nem hallgatta el azt sem, hogy már eredendően mennyire elítélte a Szálasi személye ellen egykor Sulyok Dezső által vezérelt nemtelen támadást is:

„Sulyok Dezső Szálasi mind erősebben terjedő mozgalmát gondolta megtorpedózhatni, ha Szálasi személyét állítja pellengérre. De mert Szálasi múltjában vagy jellemében a legkisebb foltot sem tudta felfedezni, a támadás nagyágyújának örmény eredetét szánta. A tyúkperekhez szokott kis vidéki fiskális alacsony értelmi nívója nyilatkozott meg. Még utólag is nevetséges elképzelni, hogy valaki ilyen váddal állhasson ki és tudjon visszhangot kelteni. Ezen a címen a magyar közéleti férfiak tekintélyes részét lehetett volna vádolni, mert idegen hangzású nevük és családi származásuk volt. De Sulyok támadása nem is a józan ész hiányán bukott meg, hanem mint egy sajtóperből kiderült, a felmutatott keresztlevélen, ami egy jámbor erzsébetvárosi kiderült, a felmutatott keresztlevélen, ami egy jámbor erzsébetvárosi örmény pap megtévesztésén alapuló csalási manőver volt. Örményül és nem magyarul állíttatták ki a keresztlevelet s az örmény nyelvben a férfi neve mellé odateszik a „jan” szócskát s így lett Szálasiból Szalasjan. Sulyok annak idején levelet írt nekem s felkért, hogy a Szálasi ellen indított harcában álljak melléje. Megvetően csak annyit válaszoltam, hogy csak tiszta fegyverekkel szoktam harcolni!”

Mindehhez tegyük hozzá, hogy ezt olyan valaki írta, aki az 1930-as években az általa szerkesztett Magyar Kultúra című társadalmi és tudományos szemle hasábjain meglehetősen gyakran bírálta a hazai nemzetiszocialista pártalakulatokat, pláne a hitleri Németország közállapotait és egyházpolitikáját. Azonban tárgyilagosságra törekedve, szemben azokkal, akik csak fröcsögni tudtak reájuk. Amire eklatáns példa ezen orgánum 1936. augusztus 5-20-i számában Falazás vagy uszítás címmel megjelent írása, amelyben ezt olvassuk:

„E lap és főként s sorok írója igazán nem tartozik a nyílt vagy rejtett nemzetiszocialisták közé. Még a diktatúrák legbecsületesebb álmodói sem remélhetik, hogy benne titkos szövetségesre találnak. Ha kellett, ez a lap emelte fel szavát a legbátrabban a barna áradat hullámverése ellen s egyedül ő tudott ellene olyan érveket a harcba vinni, amelyek józan köröket megállítottak vagy legalább is gondolkodóba ejtettek. Most bocsássanak meg, de azzal, hogy baloldali laptársaink csak arról írnak tajtékzó dühvel, hogy a nemzetiszocialisták zsidót püfölnek vagy végleg kiüldöznek, az emberiséget, de a magyar közönséget is, nem fogják feltétlenül a nemzetiszocializmus ellen harcba állítani, vagy akár ellene felhangolni.

Vagyis a konstruktív kritikát kérte számon a baloldali sajtón, hangsúlyozva, „kár volna vitatkozni fölötte, de higgyék meg, hogy a magyar horog- vagy nyilaskeresztest nem a német álmok ide is átsugárzó fénye ejtette meg elsősorban, hanem az a széles magyar körökben lappangó antiszemitizmus, amit a baloldali sajtó legfőbb tromfnak szánt a nemzetiszocializmus ellen”. Felhívta aztán a figyelmet arra is, hogy „akár számba sem vehető, akár ijesztő legyen is a nyilaskeresztes magyar mozgalom, ne tüntessék fel úgy, mintha válogatottan és kizárólag csak a magyarság szemete menekült volna soraikba. Elvégre ott is vannak csapódó szegénylegények és politikai brávók mellett talpig becsületes, derék magyar emberek, míg a baloldali sajtó rémült olvasójának azt kell hinnie a tudósításokból és cikkekből, mintha csak őrültek, fajankók vagy titkos orgyilkosok verődtek volna ott össze.”. Végül rámutatott: „Okosabb dolog volna a baloldali sajtótól is a gazdasági és társadalmi élet új alapjainak megkeresésében és kialakításában részt venni, mint minden jobboldalról jött új eszme ellen uszítani s minden régi baloldali feltámadás mellett falazni”.

De térjünk csak vissza Szálasi személyének másmilyen megítélésére! Itt van továbbá Péterffy Gedeon (1912-1993) atya, aki Andrássy út 60-beli gyóntatójaként zárkájában többször felkereste, sőt bátorította. 1945. december 24-én, amint Szálasi Börtönnaplójában írja,

„ő jött lelki vigaszt adni, aki a papnevelde gondnoka. Nagyon megörültem neki. Kijelentette, hogy a zsidó nép Krisztus megölése óta már nem választott nép, mert kijelentette, hogy nekünk nincs királyunk, csak császárunk és a zsidó nép nem más, mint antitézise a keresztény tézisnek, hogy mindig figyelmeztesse a kereszténységet, mikor van az Igazság útján. Fontos az a kijelentése is, hogy az Ószövetségnek csak a Krisztus részéről elfogadott részei tartoznak a Törvénybe. Kértem, adjon be nekem Újszövetséget és pár római katolikus könyvet. Meg is ígérte.”

1946. január 6-án, születésnapján pedig ezeket jegyezte fel:

„Reggel, a tegnapi gyónás után megáldoztam a zárkámban. Péterffy Gedeon adta rám a szent testet. Előtte beszentelte és megáldotta a zárkámat. Nagyon, de nagyon jól esett. Megkértem, adja át karácsonyi szentbeszédének egy másolatát, hogy az eseménynaplóhoz csatolhassam. Ezen kívül kértem, hogy olyan feloldozásban is részesítsen, mely az utolsó kenet elmaradása esetén lelki nyugalmamat megadja. Tegnap kértem meg őt arra, hogy tekintettel január 6-i születésnapomra, a miséjében emlékezzék meg rólam, mondjon rövid imát értem mise közben. Megígérte, készségesen eleget tesz kérésemnek.”

Az eddig idézettek alapján aligha lehet meglepő, hogy maga Serédi Jusztinián (1884-1945) esztergomi hercegprímás nem véletlenül tartotta szükségtelennek a Szálasi személyével, pártjával s mozgalmával szemben való, egyes papok által kezdeményezett állásfoglalást. Éspedig olyannyira nem, hogy Bálint György mendei plébánosnak a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához írt beadványára – amelyben az a püspöki kar határozott megnyilatkozását kérte „a nyilas mozgalommal, illetve a nemzeti szocializmussal szemben, mondván, ha eretnekség, ne legyen katolikus tagja; ha közömbös, maradjanak a hívek a pártban és érvényesítsék ott a katolikus elveket” – 1942. március 11-én azzal válaszolt (amint Beke Margit dokumentumgyűjteményéből (A Magyar Katolikus Püspökkari Tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között, 1992) kitűnik), hogy az állásfoglalás ez ügyben „az Apostoli Szentszékhez tartozik, amely bár behatóan foglalkozott a kérdéssel, de a fenti mozgalmakkal szemben cenzúrát nem alkalmazott”, nem utolsósorban éppen azért, mert tagjainak, kiváltképpen a Szálasi pártjához-mozgalmához tartozókénak, egyenesen kötelező volt a keresztény vallásfelekezetek valamelyikéhez való tartozás!

Vagyis ezzel csak azt fejezte ki, hogy ha e pártok-mozgalmak nem vonják kétségbe a természettörvényt, vagy nem sértik a dogmákat, nincs szükség azokat elítélő egyházi állásfoglalásra, tudatosítva, hogy a teológia tárgya, természetéből fakadóan, az isteni kinyilatkoztatás megismerése, értelmezése, az Egyház feladata pedig a társadalom Krisztushoz való visszavezetése, ami persze nem légüres térben, hanem az Isten adta természetes világrend keretei között történik, így funkciója betöltéséhez egyfelől nélkülözhetetlennek tekinti a politika, a társadalom, művelődés és művészet saját céljaival nem hogy nem ellentétes, hanem azokat hatékonyan szolgáló elveinek és intézményeinek felhasználását, másfelől viszont az azzal szögesen ellentétes világnézetektől való papi, elsősorban főpásztori, leginkább enciklikák és apostoli körlevelek által történő óvást. Így a katolikus egyházi tanítóhivatal mindig is többször és határozottan elítélte a liberalizmust, a kommunizmust és a szabadkőművességet, míg a huszadik századi jobboldali radikalizmus irányzatait (fasizmus, nemzetiszocializmus, falangizmus, hungarizmus) ellenben nem, csak annak vadhajtásait (mint például XI. Piusz pápa egyes német nemzetiszocialistáknak – főként Alfred Rosenbergnek – a fajt Isten fölébe helyező tanítását a „Mit brenneder Sorge” kezdetű, Németország főpásztoraihoz írt körlevelében).

Ugyanez volt tehát a helyzet a nemzetiszocializmus magyar gyakorlata, a hungarizmus esetében is. Persze nyilván akadnak, nem is kevesen, akik mindezek ellenére továbbra is azzal állnak elő viszont, hogy a második világégésben Szálasi emberei, azok a „nyilas brigantik” mégis mennyire embertelenül bántak a zsidókkal, mi több, zömüket megölték. Azonban történészi körökben egyre tragikomikusabb ilyesmiket állítani, pláne a nyilasok iránti szimpátiával eddigi pályája ismeretében egyáltalán nem illethető Karsai László történész e tárgyban az Országos Széchenyi Könyvtárba integrált 1956-os Intézetnek a magyar jobboldal 1945 utáni helyzetéről nemrég tartott konferenciáján elhangzott, a Népszava 2013. december 12-i számában idézett e szavai után: „A nyilas terror elkövetői jórészt nem nyilasok voltak, hanem az 1944-ben hozzájuk csapódó társutasok, sok esetben katonaszökevények.”.

„Egy nemes lelkű és tiszta szándékú férfiúval állok szemben” – idéztük emlékezésünk elején Nyisztor atyát. Egy olyan korból, amikor még a történelemformáló személyiségek és a hozzájuk fűződő eszmék megítélése messze árnyaltabb volt, mint jó ideje. Ugyanis lehet valaki a barátja vagy az ellensége Szálasi személyének, pártjának-mozgalmának, azonban az utóbbit is kötelezi a tárgyilagosságra törekvés.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A Fázis - Michael RadugaA Fázis
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 5 391 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A magyarság 20.000 éves történelme 4. rész - Hihetetlen MagazinA magyarság 20.000 éves történelme 4. rész
Könyv - Bolti ár: 1 499 Ft
Internetes ár: 1 499 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Jó vadászatot! - Ilosvay FerencJó vadászatot!
Könyv - Bolti ár: 2 700 Ft
Internetes ár: 2 295 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Hősök naptára 1917-1918
Hősök naptára 1917-1918
Könyv - Bolti ár: 7 900 Ft
Internetes ár: 6 715 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Egészen szép vagy Csíksomlyói Szűz Anyánk!
Egészen szép vagy Csíksomlyói Szűz Anyánk!
Könyv - Bolti ár: 4 000 Ft
Internetes ár: 3 400 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat