HunHír.info

2017. Magvető hava 22. nap, Előd napja.

Szabadulás a gettóból: lakójából vagy pap, vagy kommunista lesz!

2010. július 13. 16:30
Ifj. Tompó László - HunHír.Hu

tetuhintasok.jpgHányszor halljuk, ne származása, hanem magatartása alapján ítéljünk meg mindenkit, akár zsidóról van szó, akár nem. Meghatóan szép, akár el is fogadhatnánk, ha nem ismernénk őket kicsit közelebbről, ha nem lépnének ki a gettóból, illetve ha mégis, ne maradnának ugyanolyanok, mint voltak benne.

Magyar Menedék - Magyarország álomtörténete

Hiába hivatkoznak arra, hogy Isten „nem személyválogató”, és „mindegy, ki minek született”: úgy látszik, Berzsenyi bölcsebb mégiscsak, hiszen, mint írja, „Csak sast nemzenek a sasok, /
S nem szűl gyáva nyulat Núbia párduca.” Nem, miként bárányból sem lesz farkas és viszont. Folytathatjuk nyugodtan a sort velük is, a „sorstalanokkal”, és téved, aki azt hiszi, „náci” filmekből vagy olvasmányokból merítjük eredendő ellenszenvünket irántuk, amikor azt óhajtjuk, inkább maradjanak magukban, falon belül.

Mégsem maradnak, és hogy mennyire nem, mutatja az alábbi önleleplezés, amelyet
Nyisztor Zoltán
(1893-1979) pápai prelátus – Bangha Béla tanítványa, a két világháború közötti magyar nemzeti-keresztény sajtóélet egyik vezéralakja – emlékiratának (Vallomás magamról és kortársaimról. Róma, 1969. Szerző kiadása-Dario Detti Nyomdája) folytatásában (Ami a Vallomásból kimaradt. Róma, 1971. Dario Detti Nyomdája, 136-137. old.) örökített meg:

»Szemtanú és fültanú beszélte el nekem a következő történetet, mely azóta is sokszor elgondolkoztat s bizonyos jelenségekre meglepő magyarázatot ad.



A képeken Sík Sándor, Sík Endre, Lukács György


Kiránduláson voltak a Svábhegyi kilátónál Sik [Schik – Ifj. T. L.] Sándorral, aki köztudomás szerint egy gödöllői zsidó származású ügyvéd fia volt. [Akárcsak anyja, Winternitz Flóra: gyermekük születése előtt „katolizáltak” . Az idézőjel nem véletlen részünkről, hiszen mint már tisztáztuk, ők zsidólikusok– Ifj. T. L.] Ahogy elragadtatva nézték a fejedelmi szépségű fővárost s keresték benne az ismerős helyeket, valaki a hátuk mögé lépett, Sik Sándor vállára tette a kezét s komor hangon megszólalt:

– Sándor! Nekünk volt igazunk! A gettóból nem lehet másként kiszabadulni, csak ha valaki pap lesz, mint Te, vagy pedig kommunista, mint én!

Aki ezeket a súlyos szavakat mondotta, Lukács [Löwinger – Ifj. T. L.] György [1885-1971 – Ifj. T. L.] volt, az egyetemi tanár, a marxizmus Európa-szerte ismert filozófusa. Megállapítása a gettóból való szabadulásra még őreá sem talált, mert fiatalon egyetemi tanár lett s igazán nem kommunista mivolta miatt, de még kevésbé talált Sik Sándorra, aki meggyőződésből szívvel-lélekkel lett pappá s épp a kommunizmus alatt vette át Prohászka és Tóth Tihamér hithirdető szerepét. [Ebben kénytelenek vagyunk az általunk igen tisztelt Nyisztor atyának ellentmondani: aki csak egyszer is végigolvasta Prohászka Ottokár és Tóth Tihamér műveit, mellettük legjobb esetben csak epigonnak tarthatja Schik-et. – Ifj. T. L.] Arról igazán nem tehetett sem ő, sem buzgó szülei, sem apáca húga, hogy a másik Sik-fiú moszkovita külügyminiszter lett.«

Távol álljon tőlünk, hogy ezúttal fórumot nyissunk Sik (Schik) Sándor (1889-1963) életműve értékelésének, ami már csak azért is felesleges, mert irodalomtörténeti és egyházi publikációkban neve bőven szerepel. Sokszor hivatkoznak „konzervatív” körökben cserkészpedagógiai műveire, műfordításaira, tanulmányaira, míg olyan, nemzedékeket irodalmunk mélyebb megismerésére és szeretetére nevelő, nálánál sokkal kiemelkedőbb egyház- és irodalomtörténész-szerzetespap kortársairól, mint például Baranyay Jusztin, Alszeghy Zsolt, Brisits Frigyes, Horváth Cyrill, Kokas Endre, Tordai Ányos, Vargha Damján, Zoltvány Irén, ma már jóformán szó sem esik, műveiket sem igen forgatják. Ezek szerint tehát mégsem mindegy, ki hova, minek, mikor születik?

Schik nem rabbi, hanem pap lett, Löwinger pedig Lukács fedőnéven „filozófus”, és hogy milyen, szintén hadd ne kelljen részleteznünk, hiszen ha megtennénk, bocsánatot kellene kérnünk a gondolkodóktól – Platóntól Aquinói Szent Tamáson át a magyar Schütz Antalig hosszú lenne a sor –, amiért velük egy lapon említjük. Az viszont kevésbé köztudott, hogy miután már 1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, 1919-ben pedig helyettes közoktatásügyi népbiztos és a Forradalmi Kormányzótanács népbiztosa, majd a Vörös Hadsereg politikai biztosa lett, az 1919-es patkánylázadás alatt poroszlói tömeggyilkosként vált ismertté: nyolc embert „csak úgy” (mondjuk egy neki nem tetsző szempillantásért) főbelövetett, aztán Bécsbe, onnan Moszkvába menekült.

Mondhatná valaki, Löwingert valóban nem lehet eléggé ostoroznunk (a marxizmus terjesztésén túl olyan alkotók, mint például Hamvas Béla, Kerényi Károly vagy Weöres Sándor elhallgattatásáért), mégis, miért helyezzük egy sorba Schik-kel, aki azért, mint Nyisztor is írja, mégiscsak pap lett és nem kommunista? Válaszul néhány párhuzam:
Schik 1945-től az Országos Köznevelési Tanács „ügyvezető alelnöke” lett, majd 1946-ban rendjének, a piaristának, tartományfőnöki tanácsosa, 1947-től pedig egyenesen tartományfőnöke, 1948-ban ráadásul Kossuth-díjat kapott – miközben értelmiségünket lefejezték. A bolsevizmusnak ellenálló papokkal, szerzetesekkel ellentétben nyugodtan tevékenykedhetett és írhatott, nem úgy, mint például a pannonhalmi bencés egyháztörténész, Baranyay Jusztin, akit rendíthetetlen hit- és hazahűsége miatt kegyetlenül megkínoztak. (Erről elég elolvasni Fiala Ferenc megrendítő, Nyisztor Zoltánnak („a papnak, embernek és magyarnak – egyként nagynak”) ajánlott visszaemlékezését (Berkes és a szerzetes. München, 1979. Hídfő-Ledermüller Olivér Nyomdája, 7-22. old.).)

Löwinger persze nem érte be ennyivel: 1945-ben Budapestre érkezett, egyetemi tanár lett, 1948-ban akadémiai tag, 1949-ben országgyűlési képviselő. Miként Kohn-Kun Béla, elvtársai zömével is összeveszett (hiába, nem mindenki lehetett százszázalékosan cionista, mint ő!). 1956. október 26-án „népművelési miniszter”-ré lépett elő a második Nagy Imre-kormányban, majd rövidesen az MSzMP Ideiglenes Szervezőbizottságának soraiba ült. November 4-én a jugoszláv nagykövetségre menekült, majd hamarosan elhagyta, mígnem a szovjet hatóságok letartóztatták, és Romániába vitették. 1957-ben hazatért, 1967-ben MSzMP-tag lett. Tipikusan cionista pártkarrier: mindenhol ott lenni, bomlasztani, időnként bebábozódni. Ugyanaz a történet, mint a maoista Demszky-csapaté: nem tűr „elhajlást”, cionistább a cionistánál, vörösebb a vörösnél. Néhány példa: 1957-ben Marosán György kevesellte az akasztásokat, a „Lukács-tanítvány” Eörsi István (Schleiffer Ede) pedig szellemi nemzőmesterét, Sztálint eleinte ódával köszöntötte, majd halála után megtagadta, és 1989 után azt nehezményezte, hogy Kádár (Csermanek) Jánosnak három évtized sem volt elég arra, hogy a „bujkáló”, de bármikor „hatalomba ugrásra kész” jobboldalt felszámolja hazánkban.

Könyveit bibliaként használja a pesti nyelven csak „Lukács óvodá”-nak nevezett tanítványi köre, élén az önmagát ma is „büszkén ateistának” valló Heller Ágnessel. Ami pedig Schik-et illeti: említett pap-kortársaihoz képest meglehetősen középszerű köteteit sokan ma is túlbecsülik. Rajongókkal persze értelmetlen vitatkozni, ugyanis aligha fogja lelkesedésüket lehűteni piarista kortársának, Schütz Antal (1880-1953) teológiai tanárnak, bölcselőnek vallomásának reá is vonatkozó részlete. Mint Schütz megjegyzi (Életem. Emlékezések. Bp. Szent István Társulat, 1942. 164-165. old.), már szegedi diákévei alatt gyakran érintkezett zsidókkal, hiszen, mint írja, „Szegeden [ahol a századfordulón, mint Bangha Béla írja (A világhódító kereszténység. Bp. 1941. Szent István Társulat. = Bangha Béla Összegyűjtött Munkái, 30. köt. 266-267. old.), „olyan terrort fejtett ki a zsidó-szabadkőművesség” a „túlnyomóan katolikus” , 130 ezer lelket számláló városban, hogy „egész szellemi, művészeti és irodalmi élete egy zsidó többségű város benyomását keltette”, ahol az „Urak Kongregációjába sem sikerült” „3-4 fiatal tanárnál többet tömöríteni s mikor egy szerzetes hitszónok” „az Isten létéről hitvédelmi előadást tartott, másnap a zsidó lapok durván nekitámadtak” ] igen sokan, „sokszor 20-25-en” voltak osztálytársai. „Már akkor láttam, hogy nagy okosságuk vagy tehetségességük híre nem födi a valóságot. Az osztály leggyöngébbjei éppen közülük kerültek ki. Köztük olyanok is, hogy az egyik éppen nem rosszindulatú tanár gyakorlataikra nem négyest írt [akkor ez volt az elégtelen – Ifj. T. L.], hanem nyolcast, mert csak az fejezte ki értéküket. A kikiáltott jó tanulókat sem találtam annyira jóknak. Hanem egyrészt koraérettségük, másrészt bátorságuk a felületes szemlélet számára a nagyobb tudás látszatát keltheti. Később mint tanár is vettem észre, hogy ha a tanár az egész osztálynak tesz föl kérdést, a zsidók jobbára jelentkeznek, de ritkán tudják a helyes feleletet, a többiek alig jelentkeztek, de ha megpiszkálták, többnyire tudták. Később azt is vettem észre, hogy tehetségük általában a pillanatnyi konjunktúra és gyakorlat követelményeinek gyors fölfogása. A holnap és az azután már nem az ő területük.”

A gettóból nem lehet másként kiszabadulni, csak ha valaki pap lesz, mint Te, vagy pedig kommunista, mint én!” – mondta egykor Schik-nek Löwinger. Kivételesen fején találta a szöget, hiszen a Schik-családból az egyik, Sándor, pap lett, a másik, Endre (1891-1978) kommunista, aki volt egy személyben diplomata, külügyminiszter, jogász, író, történész, a történelemtudományok doktora, Állami-díjas, nemzetközi Lenin-békedíjas stb. Csak akasztott ember nem. Persze arról nem tehettek, hogy hova születtek, hiszen, mint közkedvelt dalszövegünk hirdeti, „a vér szavát senki nem írhatja át”. Bizony nem, akkor sem, ha kikerül a gettóból, hiszen, mint Jean-Marie Le Pen mondta, „Lustiger párizsi hercegérsek megkeresztelkedése lehet, hogy eggyel több katolikust jelent, de nem jelent eggyel kevesebb zsidót.”

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A tizenharmadik törzs - Arthur KoestlerA tizenharmadik törzs
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 542 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Észpörgető társasjáték - Hajnal és LegendÉszpörgető társasjáték
Társasjáték - Bolti ár: 7 500 Ft
Internetes ár: 6 990 Ft
7% internetes kedvezménnyel
Tárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája - Grandpierre K. Endre - Grandpierre Attila - Blaskovics JózsefTárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája
Könyv - Bolti ár: 6 990 Ft
Internetes ár: 6 291 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Szkítáktól a Kárpát hazáig - Aradi ÉvaSzkítáktól a Kárpát hazáig
Könyv - Bolti ár: 2 600 Ft
Internetes ár: 2 210 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Tesla és az eltitkolt találmányok - Összeesküvés elméletek sorozatTesla és az eltitkolt találmányok
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat