HunHír.info

2017. Álom hava 15. nap, Bábolna napja.

Göndör Ferenc (Krausz Náthán) sajtógarázdálkodásai (Elhallgatott emigráns magyar irodalom (16. rész))

2010. június 29. 14:07
Ifj. Tompó László - HunHír.Hu

Alföldi a Hídverők 1950. február 25-i számában további rendhagyó kortörténeti dokumentumot tett közzé Krausz Náthán (Göndör Ferenc) 1919-es szerepéről, amelyből megtudjuk, mennyire engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetett a vallás és a papság iránt. Az említett lapszámban egy visszaemlékezést közölt Wohlmuth Ferenc (1855-1919) plébános meggyilkolásának részleteiről, benne Krausz-Göndör szerepéről. Mielőtt ezt a nem minden mai tanulság nélküli dokumentumot ismertetnénk, néhány tényt szögezünk le a benne foglaltak jobb megértése érdekében.

Magyar Menedék - Könyvhét 2017

Wohlmuth Ferencet – aki 1894 óta volt a Komárom megyei Császár község plébánosa – 1919. július 4-én akasztották fel bőrkabátos Lenin-fiúk, mondván, ellenforradalmár, uszító. A rögtönítélő bíróság részéről a gyilkosságot Lantos (Lőwy) Bertalan 33 éves budapesti géplakatos, tatai kormányzótanácsi biztos és Katona Sándor budapesti vádbiztos rendelte el, és Gyuris Lajos 22 éves géplakatos, Berta József 21 éves villanyszerelő, Horinek Ferenc bányász és vörös katonák hajtották végre. A gyilkosokat (Lantos (Lőwy) Bertalan, Gyuris Lajos, Berta József, Horinek Ferenc) a patkánylázadás bukása (1919. augusztus 1.) után a Győri Királyi Törvényszék 1920. március 6-án kelt B.56/920/27. sz. ítélete alapján kivégeztették, míg Katona Sándor megszökött.

A gyilkosságról Dr. Váry Albert koronaügyész-helyettes alapművéből (A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján. 2. kiadás. Bp. 1922. Váci Királyi Fegyintézeti Nyomda, új kiadása, amelyből idézünk: Bp. 1993. Szegedi Nyomda-HOGYF EDITIO) az alábbi tényeket tudjuk meg(27. old.):

„Komárom vármegyében Császár községben elterjedt a hír, hogy a tanácskormány megbukott. Erre az ellenforradalmárok átvették az uralmat. Megérkezett azonban Lantos Lőwy s mindenkit összefogatott. Rögtönítélő bíróságot alakított s kijelentette, hogy a vén csuhásnak meg kell halnia. A vádbiztos azt mondta, hogy Korvin Klein Ottótól általános utasítása van, hogy a papokat okvetlenül fel kell akasztani. Ily módon Wohlmuthot halálra s 20 000 K [Korona – Ifj. T. L.] körüli pénze elkobzására ítélték. A kirendelt védő Szabó András tatai vádbiztos a golyó általi halál helyett a „csendesebb” kötél általi halálnemet kérte alkalmazni. Lőwy kijelentette, hogy aki a pap számára kegyelmet kér vagy a kivégzésnél sír, kivégezteti. A plébános nyugodt, hősies magatartást tanúsított. Tudtára adták, hogy ha megbánást mutat s kegyelmet kér, nem hajtják végre az ítéletet. Ő azonban kegyelmet nem kért s kivégzése előtt a néphez oly bátor, a régi rendhez ragaszkodó, emelkedett szellemű beszédet tartott s oly halálra szántan búcsúzott híveitől, hogy Lőwy félbeszakította s az ítélet végrehajtását rendelte el. Berta az akasztás közben a papot nyakon ütötte, majd holttestét a vörös katonák durva tréfálkozása között „mind a négy világ felé” himbálták. Holttestét Lőwy előbb az árokba akarta elföldeltetni s csak utóbb engedte meg a tisztességes temetést. Jellemző, hogy mikor a szegény öreg plébános nevelt kis leányától elbúcsúzott s neki pár ezer korona kékpénzét átadta, Szabó András, a védőként alkalmazott tatai vádbiztos az árva gyerektől a kékpénzt elvette s fehér pénzzel cserélte fel.”

További két forrás (Olysói és héthársi Gabányi János: Mártírjaink. Az „őszirózsás” forradalom és a proletárdiktatúra áldozatainak meggyilkolása, lelki és testi megkínzása. Bp. 1922. Honvédelmi Sajtóvállalat, 169-172. old., Vörösváry Ernő: Emlékezzünk vértanuinkról. 2. Wohlmuth Ferenc. Szeged, 1923. Szegedi Katholikus Szülők Szövetsége) még több részletet árul el a gyilkosságról, így megtudjuk belőlük, különösen is Vörösváry Ernő visszaemlékezéséből, milyen, a szó szoros értelemben talmudi bosszúval s gyűlölettel akasztották fel.

Amint a patkánylázadás áldozataira való korabeli visszaemlékezések egészéből kiderül, a bőrkabátos Lenin-fiúk kéjelegve élték ki legperverzebb hajlamaikat, elsősorban az értelmiségen. Ahol megjelentek, azonnal „rögtönítélő bíróság”-ot hoztak létre: felállították a falu vagy város főterén az akasztófát, hogy végezzenek a „népnyúzó burzsujok”-kal, a pappal, tanítóval, jegyzővel, netán a keresztény nagykereskedővel (ha kiderült az utóbbiról, hogy valójában zsidó, elengedték!). Megtörtént például, hogy amikor Szamuely megjelent a különítményeseivel, felakasztatta a falu jegyzőjét, és a jelenlévő tizenkét éves fiától, cigarettára gyújtva, nevetve kérdezte: Amíg apádat akasztom, döntsd el, hogy utána mit kérsz magadnak: kötelet vagy golyót?”

Így jön a képbe Göndör-Krausz is, akinek Wohlmuth Ferenc meggyilkolásában való részvételéről Alföldi az alábbi szemtanúi vallomást közölte:

A császári pap ebédje

»1919 december egyik napján szolgálati ügyben kellett áthaladnom a komáromi Frigyes Főherceg Lovassági Laktanya udvarán. Az udvaron fegyveres őr felügyelete mellett néhány politikai fogoly söprögetett. Amint a közelükbe értem, az egyik polgári ruhás söprögetőben Jánoki Ferenc kisbéri asztalossegédre ismertem. Azon nyomban ő is felismert. Kissé szégyenkezve emelte gyűrött kalapját köszönésre.

– Hát maga mi az ördögöt csinált, Jánoki, hogy itt látom? És hozzá fegyveres őrizet alatt?
– Tessék csak engem nyugodtan szembeköpni, törzs úr, mert megérdemlem, olyan marhaságot tettem a kommün alatt. Bár tetszik rám emlékezni az olasz frontról, a Brenta völgyéből. Hát nem voltam én jó katona, szófogadó, becsületes ember az utászszázadunknál?
– Hát az igaz! De azért valamit csak tett, hogy most politikai fogolyként van itt s őrizet alatt! – kíváncsiskodtam tovább. Gyanú és részvét váltakoztak bennem, hátha valami félreértés történt vele, hisz ez a fiú a fronton sohasem adott okot a panaszra!
– Az kérem úgy volt – fogott hozzá elbeszéléséhez Jánoki –, hogy 1918-ban, a forradalomkor hazaérkeztem. Leszereltem. És mivel munka nem igen akadt a mesterségben, beálltam a nemzetőrségbe. Aztán csak jöttünk-mentünk ide-oda. Egyszer csak azután, 1919. március 21-én jött a hír, hogy a kommunisták átvették a hatalmat és mi most már vörös őrség lettünk.

– Na, gondoltam, egye fene, hisz eddig sem voltunk valami túl fehérek, így hát maradtam. Itt követtem el a legnagyobb ostobaságot, feddi önmagát Jánoki, hogy miért nem léptem ki az átalakuláskor.

Míg Jánoki a földet nézte, úgy beszélt, az őrszem is odacsatlakozott. Ez tárkányi parasztgyerek. Név szerint Kántor József. Személy szerint ismerte Jánokit, hiszen szomszéd községbeliek.

Úgy május utolja felé telefonj útján kirendeltek bennünket pesti utasításra, a szomszédos Császár községbe, mert ott valami ellenforradalmi megmozdulás van készülőben. Szamueliék máris útban vannak a falu felé autókon. Bennünket Kisbéren a parancsnokunk – egy helybéli, iszákos lócsiszár – teherautókra rakatott. Nagyban biztatott, hogy törjük le a parasztlázadást! Így kerültem Császárra. Nem sokkal később Szamueliék is megérkeztek három autóval. Csupa bőrkabátos, autó-szemüveges alak jött velük. Izgatás címén kimondották a halálos ítéletet a katolikus papra és azt azonnal végre is hajtották. Mi töltött fegyverekkel csupán arra ügyeltünk, hogy a parasztság meg ne támadhassa a pesti hóhérokat.

Az akasztás után bementem a pap konyhájába s hozzáláttam a megmaradt étel elfogyasztásának. Alig ettem pár kanál ételt, amikor belépett Szamueli, s mint később megtudtam a nevét, Krausz Náthán elvtárs, s Szamueli nevetve rámutatott:
– Ez teszi legjobban! Falatozik a csuhás zsírjából!
Krausz elvtárs meg is kérdezte tőlem:
– Naa, ízlik, fiam, ízlik?
Én erre azt feleltem – mondja tovább Jánoki –, hogy van itt elég még, egyenek az elvtársak is. Erre Krausz elvtárs a hüvelykujjával kifelé mutatott és azt mondta:
– Én annak a csuhás disznónak a húsából ettem volna a legszívesebben! Érti, fiam?!

Mikor a kommünnek vége lett, az őrség feloszlott. Nem sokkal később parasztszekerek álltak meg a lakásunk előtt. Engem kerestek. Jól összekötöztek. Átvittek Császárra. Ott a plébánia udvarán, a falu szeme láttára, késsel levágták a hajamat, egy bádoglapra tették és meg kellett ennem!
Az imént érzett sajnálatom elpárolgott, s csak annyit kérdeztem:
– Nos, hát akkor most már meg tudja mondani, melyik volt a jobb, a császári pap ebédje, vagy a maga haja.

Jánoki lehajtotta a fejét s szinte magának mondogatta: – Azt a hajevést, még élek, sohasem felejtem el! Mikor távozóban még egyszer visszanéztem, annyit láttam, hogy Kántor kiköpött Jánoki felé és munkára szólította.

Eddig Jánoki története. Ami ebből ma még érdekes számunkra, az nem más, mint felfedezni, hogy a pap akasztásában részt vevő Krausz Náthán nem más, mint „Az Ember” című prokommunista lap szerkesztője Amerikában, mai nevén: GÖNDÖR FERENC!

Ezt az „urat Komárom megye gesztesi járásának parasztsága, egyre apadó reménnyel, de még mindég várja haza és nem feledi. Vele és hasonszőrű társaival szintén megkóstoltatnák e ritka „hajmenüt”, és azt hiszem, az étvágy-kívánással sem esnék hiba, mert ebben részt venne a meggyötört parasztság apraja-nagyja.

Azok számára pedig, akik még ma is akár egyházi, akár nemzeti vonalon a Krausz-Göndör Ferencekkel és kapcsolt marxista részeikkel kísérleteznek, jusson eszükbe a császári plébánia konyhájában tett göndöri kijelentés. S ha mindezt mégis elfelejtenék, vagy szemet hunynának afelett, hogy Peyer előbb Göndörrel – nüná! – tárgyal, és csak azután a Bizottmánnyal, úgy jegyezzék jól meg, hogy a magyar parasztság viszont nem felejt, jól emlékszik a múltra, de a jelenre is, s ha egyszer a szovjet kivonul, méltó és megérdemelt választ ad mindenkinek és mindenért!

Jánoki szerint ez a plébánia udvarán végrehajtott népítélet, a hajetetés, a legszörnyűbb a világon! Pedig az csak haj volt! A magyar emigrációval a gyilkosok s bűntársak saját szennyüket szeretnék megetetni, pedig nem is mi álltunk a kivégzettek körül őrséget, hogy a hóhérokat baj ne érje valahogy, hanem azok, akik ma etetni szeretnének!

M… F… textilmunkás

1950. február 1-én
Roubaix(Nord (pontos cím a levélen)«

Ugyanezen íráshoz Alföldi mellékelt egy papi levelet Göndör-Krausz lapjából, „Az Ember”-ből, annak illusztrálásra, hogy a „göndöri kijelentés”-sel mennyire nem voltak tisztában emigráns körökben sem, így még ottani egyházi személyiségeket is félre tudott vezetni (az FBI-t viszont nem: 1954-ben elhatározta letartóztatását, amit csak az érintett „megtérése hiúsított meg):

»Krónika
American Hungarian Monthly
307 Sth Ave, New York 16, N. Y.
Yonkers, N. Y. 1950. jan. 20.

Kedves Szerkesztő Úr!

„Az Ember”-ből csak most értesültem sajnálatos megbetegedéséről és sietek Önt legjobb kívánságaimmal felkeresni. Igaz részvéttel vagyok súlyos betegállapota iránt, mert ha politikai irányaink eltérnek is, tudom, hogy az igazi demokrácia elveitől vezéreltetve, tiszteletben tartja mások elveit, felfogását: már pedig aki ezt teszi, nekem nem ellenségem.

Megújítom Önért való imáimat az Úrhoz, fohászkodva azért, hogy mielőbb adja vissza egészségét, kedves hozzátartozói örömére és ismét friss épségben munkálkodhassék.
Ennek szívbéli reményében, ismételten a legjobb kívánságokkal és szeretettel

Father Dávid Ferenc«

Utójegyzet a történethez

„Historia est magistra vitae”, a történelem az élet tanítómestere, tartja a közmondás, mégis, mintha nem tanulnánk belőle, ugyanis nemcsak 1919-ben történt egyház- és vallásgyalázás Császáron, hanem a közelmúltban is. 2009. június 2-áról 3-ára virradóra a császári plébániatemplomból öt (tizennyolcadik századi, Dorfmester István festette) oltárképet raboltak el, a nagyméretű főoltár- és a négy mellékoltár olajképét. Időzítésük sem volt véletlen, hiszen mindez pont egy nappal a trianoni gyalázatra és Wohlmuth plébános meggyilkolásának 90. évfordulójára (róla készült szobor avatásával való) emlékezés előtt történt.

Eszerint nemcsak Leninre, hanem Göndör-Krauszra is érvényes, hogy élt, él és élni fog?

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Ezért Gyűlölnek - Bayer ZsoltEzért Gyűlölnek
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 242 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Az egészség és megfiatalodás időtlen titkai 1. rész. - Andreas MoritzAz egészség és megfiatalodás időtlen titkai 1. rész.
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel
XII. Piusz és a zsidók - Gordon ThomasXII. Piusz és a zsidók
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 542 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Hősök naptára 1917-1918
Hősök naptára 1917-1918
Könyv - Bolti ár: 7 900 Ft
Internetes ár: 6 715 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Hazajáró falinaptár 2018 - HazajáróHazajáró falinaptár 2018
Könyv - Bolti ár: 2 400 Ft
Internetes ár: 2 000 Ft
17% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat