Pünkösdkor bizony még a föld is újul, az ég is tisztul

2013. május 18. 07:58

Közhely, hogy szakrális hagyományok és ünnepek nélkül nincsenek nemzetek, mégis, egyre kevesebben ismerik őket, így Pünkösd csodáját, amely például korántsem csak az egyházi, hanem a világi költészetet is megihlette, mint a természetfeletti természetbe hatolásának örömét, hiszen, amint éppen a mi Balassi Bálintunk írta, ekkor még a föld is újul, az ég is tisztul.

Igenis van jó magyar irodalomtörténet!

2013. május 17. 07:44

Fölöttébb nehéz jó irodalomtörténetet írni, olyat, mely nem merül ki a költők, írók életének és műveik tartalmának ismertetésével, műfaji sajátosságaik részletezésével, hanem az alkotók és alkotásaik világnézeti hátterét, értékét, korukra való hatása feltárását is célul tűzi ki, pedig egy ilyen komplex mű mindenki számára nélkülözhetetlen. Pedig igenis van ilyen, mint Várkonyi Nándor irodalom- és művelődéstörténészé.

Dsida Jenőre emlékezünk hitvallásával: „Nincs más testvérem, csak magyar”

2013. május 16. 11:14

„Érdekes módon mindig Erdélyből jön a világosság!” – írta egykor Bangha Béla jezsuita egy székely író regénye (Szépvizi Balás Béla: Kánaán pusztulása) kapcsán, és valahányszor méltán juthat ez eszünkbe, ha huszadik századi erdélyi irodalmunk klasszikusaira gondolunk, köztük a százhat éve, 1907. május 17-én Szatmárnémetiben született (és 1938. június 7-én Kolozsvárt elhunyt) Dsida Jenőre, akinek rövid, de termékeny pályafutása igazi útjelzője mégis egyetlen verse, a „Psalmus hungaricus”, amely forró lírai hitvallás arról, hogy „nincs más testvérem, csak magyar”

Wass Albert üzenete: „A haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált”

2013. május 15. 12:15

Kérdés, hol van már az önzetlen szeretet, a kölcsönös segítségnyújtás, a jó önmagáért való megbecsülése, kérdezik legtöbbször mindazon kevesek, akik ma is megélik mindennapjaikban a (legalábbis a régi) székely világból olyan ismerős kalákát, a bajbajutottnak akár a saját kárukon való megsegítését, mi több, hazájuk megmentését, elvégre, Petőfi szavaival, „bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon”, tudva Wass Alberttel, hogy „a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált”.

Életünk zsákutca? Persze, hiszen sokszor Isten nem is jut eszünkbe!

2013. május 14. 12:56

Egy szellemi fegyvertársammal leveleztem a minap. Azt írta, pártokban nem hisz, csak a kultúrában, a munkában, a pálinkában, kolbászban, szalonnában, hagymában és a barátságban. – „És a borban?” – kérdeztem. – „Abban is és a jó sörben, ami nem magyar ital, de szeretem. – Mire én: „Azon gondolkodom, mi maradt még ki... Megvan: Isten! De hát ugye az alap.”

Fabiny evangélikus főpásztor elhatárolódik Luthertől, akitől nem is pontosan idéz

2013. május 13. 13:07

Többször megírtuk már: úgy tűnik, fokozhatatlan a Kertész Imrét és Esterházy Pétert saját vallomásai szerint szívébe záró, a Magyar Gárdát elítélő, az Árpád-sávos zászlóval általuk való felvonulást ízléstelennek és kártékonynak minősítő Fabiny Tamás holocausthódolata. Amiért most ismét ezt tesszük, annak oka, hogy ezúttal egyháza alapítójától, Luthertől határolódik el, amiért az – úgymond – azt mondta, hogy „ki kell irtani a zsidóságot”. Kár azonban, hogy nem pontosan idéz. Mi megtesszük helyette.

Kolozsvár igazi kincsei szellemi értékei

2013. május 12. 13:03

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!, vallotta József Attila egy olyan korban, melyben bebizonyosodott, hogy teher alatt nő a pálma, izmosodik a székely-magyar, ennek jeleként 1940-ben, a kincses város visszatérésekor még lakóinak 70 százaléka volt magyar, míg ma alig 22. Most azonban mégsem ennek okát firtatjuk, csak azt, hogy miért is kapta a kincses jelzőt? Erre a kérdésre felelt a százhuszonhárom éve, 1890-ben született Makkai Sándor író, erdélyi református főpásztor. Eszerint 'nem a gyárak és áruházak voltak a büszkeségei, hanem iskoláinak gazdag rendszere fel az egyetemig', vagyis igazi kincsei szellemi értékei.

Vérlázító: emléktáblát kapott a Prohászka-szobor döntögetője!

2013. május 11. 08:49

Amint jeleztük, Faludy György emléktáblát kapott egykori szülőházánál az erzsébetvárosi önkormányzattól. Mintha a hazaáruló vörös gróf, Károlyi Mihály 1947-ben nem pont őt kérte volna fel, hogy tüntessék el Prohászka Ottokár Fülöp Elemér erdélyi művész által készített szobrát! Akinek persze nem kellett kétszer szólni, hogy megtegye. Mi több, még 1988-ban is azzal indokolta tettét, hogy így kívánta akkor kifejezni szavakba nem foglalható ellenszenvét a keresztény kurzussal és annak kulcsfigurájával szemben. Egyenesen vérlázító, hogy 1989, a rendszerváltozásnak nevezett csillagváltás óta nem a méltán legendás püspököt, hanem szobra ledöntögetőjét állítják piedesztálra mindmáig! Lehet ugyanis valaki bármekkora költő, műfordító, ha gyalázza nagyjainkat, nem érdemel nemhogy szobrot, emléktáblát sem!

Korunk jeligéje: börtönbe, aki nem ferde!

2013. május 10. 11:31

Minden kornak megvan ugyebár a maga jeligéje, éspedig attól függően, mit tekint értéknek. Valaha például a lovagiasság, a vitézség számított annak, az adott szó szentsége, az igazmondás, egyszóval az egyenesség. Akkor ez volt a jellemző, jó ideje viszont már a ferdeség, az abszurditás.

Feldmájer követelése: ne tanítsák Wass Albertet, Szabó Dezsőt, Nyirő Józsefet

2013. május 09. 15:21

Úgy tűnik, minden egyes napra jut a Síp utcában mazsihisztériázásból. 2013. május 3-án például Balogh Zoltán miniszter levélben fordult elnökükhöz, beszámolva neki a Zsidó Közösségi Kerekasztallal folytatott tárgyalásairól, arról, hogy huszadik századi irodalmunk e három alkotója miatt még 'feloldatlan problémák' vannak a Nemzeti Alaptantervben.

Anyanyelvünk van olyan gazdag, hogy általa mindent kifejezhetünk

2013. május 08. 17:20

Közhely, valahogy mégsem tudatosítjuk, hogy anyanyelvünk van olyan gazdag, hogy általa mindent kifejezhetünk. Ezt hangsúlyozta a száztizenhat éve, 1897. január 17-én elhunyt Vajda János, akinek irodalmi köztudatunkban többnyire kizárólag szerelmi költészete (a „Gina-ciklus”) ismert, azonban kortörténeti röpiratai bizony legalább annyira fontosak. Belőlük ugyanis egy Széchenyi Istvánhoz, Kossuth Lajoshoz, Istóczy Győzőhöz hasonló lángoló hazafi alakja bontakozik ki. Ennek jeleként meggyőződéssel hirdette, hogy „nyelvében él minden nemzet: ez maga az élet, ennél drágább kincse nincs, nem lehet egy nemzetnek sem”, különösen nekünk, hiszen (amint előtte mellesleg Sir John Bowring brit nyelvész, műfordító és diplomata is megírta) aki anyanyelvünk titkát megfejti, az isteni titkot fogja elemezni.

Berzsenyi Dániel érettségi tétel? Mikor kezd ajvékolni emiatt a Zsidó Világkongresszus?

2013. május 07. 17:29

Közhely, költőink mennyire kortársaink gondolataik időszerűsége folytán, de közülük különösen is a kétszázharminchét éve, 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel, aki az idei érettségin műelemzésül választható nagyjaink egyikeként szerepelt.

Szégyen, hogy a magyar egyházi vezetés mindmáig alig tett valamit érdemben Mindszenty boldoggá avatásáért

2013. május 06. 10:49

Harmincnyolc éve, 1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József bíboros. Noha a hitünkért és hazánkért mindvégig állhatatos bíborosunkról idestova két évtizede a magyar egyházi vezetés valósággal dicshimnuszokat zeng, szégyen, hogy eközben mindmáig alig tett valamit érdemben boldoggá avatásáért, holott erre vár az öt világrész valamennyi hitében hű maradt magyarja, elvégre aligha van nagyobb lelki támasz egy nemzet életében, mint ha emelt fővel vallhatja boldognak lelki elöljáróit.

Miként szeresse a magyar diák hazáját? Erre válaszol egy püspökünk

2013. május 05. 17:07

Erre a kérdésre korántsem csak költő, író, netán politikus eleink adtak könyvtárnyi útmutatást diákjainknak, hanem tömegeket megmozgató, nevelési tanácsadásban élenjáró, pszichológusokat megszégyenítő empátiával megáldott főpapjaink is, mint a hetvennégy éve, 1939. május 5-én Budapesten elhunyt Tóth Tihamér veszprémi püspök. Nyomatékosította, hogy a kereszténység nem nyomja el a nemzeti érzést, hanem egyenesen 'megnemesíti' azt, hiszen 'szent vallásunk nem hirdet internacionalizmust oly értelemben, hogy le kell rombolni a nemzetek közt a különbségeket és sajátosságokat (mert hiszen ez a természet rendjének megbontása volna), hanem ellenkezőleg, a leghangosabban tiltakozik minden nemzeti elnyomás ellen'.

Amire leginkább az anyák képesek: életet adnak az életért

2013. május 05. 11:46

Soha ne feledjük: anyáink adnak 'egy tépett honnak nyitott sebére balzsamot', amiért életet adnak az életért. Amire leginkább ők képesek. Mert mit is olvasunk az evangéliumban? 'Nincs nagyobb szeretete senkinek annál, mint annak, aki életét adja barátaiért.' (Jn 15, 12-17.) Ezért legnagyobb költőink, íróink, sőt papjaink hódolata előttük.

Egy történész, aki a Felvidéket a „szláv birodalom” részének tekintő Matica slovenská mozgalmat betiltatta

2013. május 04. 09:45

Egy méltatlanul elfeledtetett történész, a százhuszonkét éve, 1891. május 4-én elhunyt bártfai Grünwald Béla kezdeményezésére tiltotta be 1874-ben a magyar kormány az 1863-ban alakult, a Felvidéket a „szláv birodalom” részének tekintő Matica slovenská mozgalmat északi vármegyéinkben. Igen, a „cipszer-magyar” családból származó történésztől volna bizony mit tanulnia mai diplomáciánknak.

Őseink világnézeti vitáikban is egyfelé tartottak

2013. május 03. 16:13

Talán legkézenfekvőbb jele szellemi-lelki életünk elszürkülésének a vitakultúra hiánya, noha őseink világnézeti vitáikban is egyfelé tartottak családjuk és nemzetük megtartásáért, amelyben különösen is élenjártak költőink, íróink, akik, amint Bartis Ferenc, meggyőződéssel vallották: „Nekünk nem mindegy, hányan vagyunk, külön sorokban s mégis együtt, / Élők, holtak, egyfele tartunk szívósan.”

'Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!'

2013. május 02. 11:38

Méltán vált az összetartozás érzésének kifejezésével nemcsak a székelység, hanem minden magyar imádságává az 1895. február 23-án Székelyudvarhelyen született és hatvanegy éve, 1952. május 3-án Budapesten elhunyt Csanády György költő, rádiórendező Székely Himnusza. 'Maroknyi székely porlik, mint a szikla / Népek harcától zajló tengeren. / Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, / Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem.' - énekli millió torok mindmáig, mert hiszi Wass Albert-i 'konok hűség'-gel, hogy sorsa az Ő kezében van, tudva, hogy bármerre viszi is a sors, hívja az ősi föld, mert (Reményik Sándor telibe találó kifejezésével) mindhalálig köti a rög.

Május elseje üzenete: a munkások egyenrangúak az értelmiségiekkel

2013. május 01. 09:46

Május elseje üzenete eleinknek nem volt más, mint hogy a kérges tenyerű munkások egyenrangúak az értelmiségiekkel. Igen, Isten ugyanis nem azt fogja majdan rajtunk számon kérni, utcaseprők voltunk-e vagy vegyészmérnökök, hanem hogy munkánkat legjobb tudásunk, odaadásunk szerint végeztük-e, nem azt, kinek milyen doktori fokozata volt, hanem hogy mivel gyarapította teremtett világunkat.

Alap, hogy a nemzetet a férfiak alakítják ugyan, de lelküket a nők, az asszonyok

2013. április 30. 11:40

Lovagias lelkiségünk legfőbb jeleinek egyike nőtiszteletünk, így költőink, íróink sorsunkat döntően meghatározó természetükről vallott gondolatai azt mutatják, felismerték a két nem egymásrautaltságát, vallva, alap, hogy a nemzetet a férfiak alakítják ugyan, de lelküket a nők, az asszonyok, akik ugyanakkor - amint helyesen állapítja meg Bánhegyi Jób irodalomtörténész - a fogékony műélvezők és műalkotásaik ihletői, akik ezért 'a legrégibb időktől kezdve jelentős szerepet töltöttek be a képzőművészet és irodalom történetében', hiszen lényükben 'öntudatlan esztétikum' rejlik, amely egy Balassi Bálint mellé Losonczy Annát, egy Vörösmarty Mihály mellé Perczel Etelkát, egy Petőfi Sándor mellé Szendrey Júliát adott. Legyünk rájuk büszkék!

Régebbi hírek a rovatban:

• 'A liberalizmusnak köszönhetjük mindenekelőtt azt a káoszt, mely mai kultúréletünket jellemzi'
• Papgyilkosság? Ez ugyebár nem téma, mert nem része a holocaustszeánszozásnak!
• A zsidókat üldözik nálunk, mégis reneszánszukat élik - ki érti ezt?
• A Fehér Ló taposta ki őseink számára a Krisztushoz vezető utat
• Nem mi mondjuk, egy katolikus pap: az antiszemitizmus a kereszténység önvédelmi küzdelme a zsidó hatalom ellen
• „Sötét” középkor? Amikor még volt tudásfejlesztés és vitakultúra az egyetemeken?
• „Meg kell szerettetnünk a földet, s akkor majd nem vész ki a hazaszeretet”
• Nyilas, hungarista! Mindkettő szitokszó, de mégis miért?
• Ezért van köztünk annyi sok hétköznapi, fakult robotember!
• Wass Albert szerint csillag volt, mi pedig nemzetünk színészkirálynőjének tekintjük Szeleczky Zitát
• Pont erkölcsi hullák gyalázzák Hitlert?
• Valaha a teológia volt a „legszentebb tudomány” – miért?
• Majomból ember, liberálisból konzervatív? Fából vaskarika!
• Németh László fekete bárány ma is – de miért?
• Mégis mit jelent hinni az Egyházban?
• Holocaustszeánszozás helyett keresztény vértanúinkra emlékezzünk!
• Mítosz Illyés Gyula hős ellenállósága
• A reformátusoknál nem Bölcskei Gusztáv az első, aki elhatárolódik nemzeti érdekeink megvédelmezőitől
• Akik magyar voltukat előbbre tartják, mint zsidó származásukat, sajnos csak kivételek, különösen is napjainkban
• Ma már nem tanítanak szépírást, meg is látszik korunk értelmiségijein

A rovat teljes archívuma