HunHír.info

2018. Fergeteg hava 22. nap, Hunorka napja.

A letartóztatásra született gróf

2007. április 27.
pig@ - HunHír.Hu

Gróf Esterházy Móricot „az Isten is letartóztatásra teremtette. Már a szeme se állt jól, pontosabban mindene jól állt, mintha róla mintázták volna az arisztokratát, kifinomult vonások, előkelő mozgás, ősi magabiztosság, műveltség, tudás, gőg, nagyapám nem csupán önmaga volt, hanem "minden", a régi világ, kvintesszencia az úri bitangságtól a tündérvilágig, mindenesetre nehéz lett volna őt alulról lenézni, így aztán a század folyamán időről időre gondolkodás nélkül azonnal letartóztatták - még mielőtt a száját kinyithatta volna. Ha meg kinyitotta, az csak rontott a helyzetén." – jellemzi nagyapját Esterházy Péter. Így van ez, ha romlásnak indul egy hajdan erős nemesi család. Mégis micsoda különbség van a nagyapa – de főleg a dédapa – és a díszzsidóvá vedlett „népszerű” író között!

Galánthai gróf Esterházy Móric 126 évvel ezelőtt, április 27. született. Édesapja az az Esterházy Miklós, aki 1892. évben a családi csákvári uradalmat személyesen irányította és mintaszerű tőkés gazdasággá szervezte át. Mindehhez meg is volt a szaktudása, hiszen gazdasági tárgyú kérdésekről rendszeresen publikált az akkoriban megjelent gazdasági lapokban. Az 1890–es évek elején politikai szerepet vállalt a katolikus megújulás mozgalmában, majd a katolikus Néppártban. Számos kulturális egylet bőkezű mecénása lett és évekig elnöke volt a budapesti Katolikus Körnek. A keresztényszociális mozgalom híve volt, vallotta, hogy a parasztság felemelkedését legjobban az szolgálja, ha a gazdasági kultúrát terjesztik és megoldják a gazdasági iskoláztatás gondját is. Ennek érdekében még azt is elvállalta, hogy elnöke legyen az Országos Méhészeti Egyesületnek és aktívan részt vett a Komárom, valamint a Fejér megyei Gazdasági Egyesület munkájában. Így kerülhetett sor arra is, hogy az 1891–es Komáromi Gazdasági Kiállításon saját pavilonnal jelent meg a nagyközönség előtt. 1887–ben 1000 Ft – os úgynevezett. Esterházy – díjat alapított a mezei gazdák jutalmazására. Csákváron 1891–ben magánfenntartású földműves iskolát alapított kizárólag parasztfiatalok számára teljesen ingyenes ellátással. Az iskola oktatási tervét saját maga dolgozta ki, s akadémiát végzett tanárt fogadott, Szilárd Gyula személyében.

Az uradalma alá tartozó elemi iskolák mindig számíthattak bőkezű segítségére; korszerű épületet emelt a földműves iskolának, Csákváron emeletes épületet épített a leányiskolának, s ezt kisdedóvóval együtt magániskolaként tartotta fenn. Komárom megyében nagyobb összegeket juttatott a császári, az igmándi és a száki iskolák építésére, sőt hozzájárult a Vértes – somlyói (zsemlyei) református népiskola építéséhez is, pedig nem is volt az ő birtoka. 1889–ben felépítette a szintén magániskolaként működő makk – pusztai iskolát. Az ászári iskolaépítés szervezésének első tárgyalása minden bizonnyal Esterházy Miklós Móriccal folyhatott le, s miután személyes döntésével ígéretet tett a támogatásra, így kezdődhetett meg a tervezés – szervezés. 1925–ben, 70 éves korában érte halál a nagyszerű politikust és iskolaalapítót.

Esterházy Móric, Esterházy Miklós Móric fia, Majkon született 1881–ben. Tanulmányait a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte. Itt ismerte meg Lord Halifaxot, Anglia későbbi külügyminiszterét, akihez szoros barátság fűzte. Az egyetem elvégzése után hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1905-ben kapcsolódott be a politikai életbe, amikor örökös jogon a főrendiházban foglalt helyet. A következő évben az Andrássy Gyula gróf lemondásával megüresedett tőketerebesi kerületben független 67-es programmal szerzett mandátumot, s ugyanitt 1910-ben és 1918-ban is elnyerte a választók bizalmát. Az I. világháborúban mint önkéntes harcolt a szerb, illetve az orosz fronton a 9. huszárezred tartalékos főhadnagyaként. 1917-ben előbb tartományi századossá nevezték ki.

A Ferenc József halála után trónra lépő új, a politikai ügyekben még kevésbé tájékozott IV. Károly már 1917 januárjában is felvetette Tisza István menesztését, de erre akkor nem került sor. Miután a király április 28-i utasítása után sem tudott a kormány a népjóléti intézkedésekről és a választójog kiterjesztéséről javaslatot előterjeszteni, az uralkodó lemondásra szólította fel Tiszát, amit ő május 23-án be is adott. Ezután Károly király több párttal tárgyalt, mindvégig eredménytelenül. Az Alkotmánypárt és Apponyi Függetlenségi Pártja, azon belül is Andrássy Gyula és Wekerle Sándor került előtérbe. Sokak meglepődésére június 8-án a politikai élettől távol maradó, kevésbé ismert 36 éves Esterházy Móric grófot kérte fel IV. Károly kormányalakításra. Kormányába jobbára Andrássy hívei kerültek, de a mérsékelt ellenzék másik két pártja egy-egy, valamint a baloldali ellenzék is két tárcát kapott. A kormány június 21-én mutatkozott be a képviselőházban. Célkitűzései, elsősorban a szociális reformok és a választójog kiterjesztése, a nemzeti munkapárt parlamenti többsége miatt zátonyra futottak, így a kabinet csakhamar válságba sodródott. A földmunkás szakegyesületek alapszabályainak jóváhagyására nehezen, míg a bányászokéra egyáltalán nem lehetett rábeszélni. A tervek között szerepelt még az üzemek militarizálásának enyhítése, de a gyakorlatban ez sem valósult meg. Egymást követték a kudarcok, amivel a kormány elvesztette a tekintélyét. A kiútra kétféle megoldás volt elképzelhető. Az egyik, hogy szövetségbe lépnek Tiszával, vagy a képviselőház feloszlatásával és a nép segítségével rákényszerítik a munkapártra a mérsékelt reformokat, de Esterházy mindkét lehetőség alól kitért, és augusztus 19-én benyújtotta lemondását. A másnap kinevezett Wekerle Sándor átvette a leköszönt kormány valamennyi tagját. Esterházy Móric és kabinetje hivatalosan augusztus 23-ig maradt hivatalban.

A kormányát követő Wekerle-kabinetben 1918. január 25-től május 8-ig tárca nélküli miniszteri - ténylegesen népegészségügyi- posztot vállalt, s rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetésével bízták meg. A Tanácsköztársaság alatt a csákvári földműves iskolát vezette, a proletárdiktatúra bukása után visszavonultan gazdálkodott birtokain. A politikába 1931-ben tért vissza ismét, amikor a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben jelöltséget vállalt a tapolcai kerületben, ahol meg is választották képviselőjükké. Széleskörű bel- és külföldi publikációival keltett feltűnést. Pártjában már a kezdetekben nagy tekintélyre tett szert, elnyerte annak bizalmát, amelynek köszönhetően tagja lett a 33-as Országos Bizottságnak, ahol gyakori felszólalásaival többször sikerült az adófizetők és általában a magángazdaság érdekében jelentős könnyítéseket elfogadtatnia. Kezdeményezésére vezethető vissza egy, a részvényjog reformját célzó mozgalom megalapítása és az uzsoratörvény-javaslat. Az 1939 és 1944 között az Egyesült Keresztény Párt képviselőjeként a Magyar Élet Pártjának Zala vármegyei listájáról jutott be a Képviselőházba. Mindvégig ellenezte Magyarország háborús részvételét, támogatta Kállay Miklós II. világháborúból történő kiugrási politikáját. 1944 szeptemberében ott volt a koronatanácson, melyen a háborúból való kilépést határozták el; amit Horthy október 15–én proklamált. Ez év decemberében a Gestapo letartóztatta, kezdetben a Margit körúti katonai fogházban, később Sopronkőhidán raboskodott. 1945 februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan szeptemberben térhetett vissza Magyarországra. Távollétében a németek az uradalom állatait elhajtották, a magtárakból a gabonát elvitték. A szovjet csapatok 1944. december 24. – én érték el Csákvárt. A következő több mint három hónapban – bár a község mindvégig a szovjet csapatok kezén maradt – a frontvonal közelsége súlyos károkat okozott. Esterházy Móric hazatérte után nem vállalt közéleti szereplést. Ellenállási érdemeit elismerték ugyan, de 1951-ben családjával és idős édesanyjával együtt a kommunisták a fővárosból a Nógrád megyei Hortra telepítették ki. Internálása alatt sírásóként dolgozott. 1956-ban lányával Bécsbe emigrált, ott az unokaöccse által felajánlott egyik Esterházy-kastélyban élte le hátralévő négy évét, ahol 1960-ban hunyt el.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Horthy Naptár 2018 - Vitéz nagybányai Horthy Miklós KormányzóHorthy Naptár 2018
Naptár - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 1 990 Ft
50% internetes kedvezménnyel
Szkítáktól a Kárpát hazáig - Aradi ÉvaSzkítáktól a Kárpát hazáig
Könyv - Bolti ár: 2 600 Ft
Internetes ár: 2 210 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Kedvet virágoztató magyar népmesék - Dömötör Sándor (szerkesztő)Kedvet virágoztató magyar népmesék
Könyv - Bolti ár: 2 490 Ft
Internetes ár: 2 117 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Kuruc világ I. - Vadrózsa és kard - Nemere IstvánKuruc világ I. - Vadrózsa és kard
Könyv - Bolti ár: 2 999 Ft
Internetes ár: 2 549 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Egészen szép vagy Csíksomlyói Szűz Anyánk!
Egészen szép vagy Csíksomlyói Szűz Anyánk!
Könyv - Bolti ár: 4 000 Ft
Internetes ár: 3 400 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat