HunHír.info

2019. Újkenyér hava 26. nap, Füvellő napja.

Vona Gábor a Népszabadságban – egy levélváltás tanulságai

2011. április 20. 18:46
Falusy Márton - Hunhír.info

vona2.jpgA HunHír is beszámolt róla: Vona Gábor levelét megírta, a Népszabadság pedig ma közölte. Az előzmény: április 12-én az említett lapban napvilágot látott Romano Rácz Sándor hosszú, „Vona Gábor figyelmébe” ajánlott írása, amelyben a roma nemzetiségű „romológus” (ez egy szakma, tanítják okos emberek) a cigányság helyzetéről értekezett, s természetesen a Jobbikot kritizálta. Vona Gábor mai válasza után megjelent a jeles „romológus” viszontválasza is. Tanulságos történet...

Magyar Menedék - Raffay

Romano Rácz Sándor nevét begépeltem a „gugliba”, s azt találtam: író és pedagógus. Szégyenkezve megvallom: soha nem hallottam ennek a híres „író”-nak a nevét, akit egyébként a Népszabadság is csak „romológus”-ként említ. Kutakodni kezdtem tehát az írói életmű darabjai után, s így bukkantam rá arra a cikkre, amelyet a szerző mintegy másfél évvel ezelőtt írt. Ebből idézek:

„Az ítéletre váró olaszliszkai gyilkosok nyilvánvalóan egy pszichológiai durrdefekt áldozatai. Reméljük, a bíróságnak lesz elég erkölcsi ereje szembeszállni a vérszomjas cigánygyűlölők elvárásával, és ítélete meghozatalánál legalábbis nem súlyosbító körülményként veszi figyelembe a zavart tudatállapotot, s azt, hogy 15 évvel ezelőtt ugyanott, hasonló körülmények között, de akkor valóban halálra gázoltak egy kislányt, két jelenlegi vádlott húgát.”

Olaszliszkán lincselés történt (ha jól emlékszem, a bírói ítéletben is szerepel ez a szó), nem pedig „pszichológiai durrdefekt”. A tettesek nem ennek a defektnek az áldozatai voltak, hanem közönséges gyilkosok. Akikre tényleg illik a szó: „vérszomjas”. Vérszomjas magyargyűlölők. Na ennyit az olaszliszkai lincselésről és Romano Rácz Sándor tárgyilagosságáról.

Nem tudom, eme jeles „romológus” is „pszichológiai durrdefekt áldozata”-é, mindenesetre fura dolgokat hordott össze. „Vona Gábor figyelmébe” ajánlott szövegéből egyetlen részletet idézek:

„Olykor előfordul, s ettől az egész közvélemény felbolydul, hogy teherbe esik egy tizenhárom-tizennégy éves cigány lány, akinek még iskolában lenne a helye. Megtörténik, hogy az ’elkövetőt’ felelősségre is vonja a puritán igazságszolgáltatás, amiről élvezettel és bőséggel tájékoztat a szenzációéhes sajtó. A valós helyzet azonban a következő: a roma kultúrának szerves része, hogy a gyermeket úgyszólván születésétől fogva felnőttként kezelik. Nem küldik át a másik szobába vagy ki az udvarra, amikor a felnőttek beszélnek, ebben a körben ismeretlen fogalom a fenyítés. A gyermeknek többletjogai vannak a felnőttel szemben, viszont ez a törvény írja elő a természetes dominanciaviszonyok betartását is, és ez alapozza meg az utódnevelés mikéntjét. Meghatározó a személyes mintaadás, amiben kiemelt szerepe van a szülőknek, az idősebb testvéreknek, unokatestvéreknek, nagybácsiknak, nagynéniknek, és a saját tapasztalataim alapján mindenekelőtt a nagyszülőknek. Ez a hatás kitörölhetetlen a felnövekvő nemzedék személyiségéből, miközben tizenkét-tizenhárom éves korára megtanulja az életben maradáshoz szükséges erőforrások megszerzésének, a túlélési stratégiáknak az előttük járó generáció által gyakorolt módját, a jellemző gazdasági tevékenységeket. Ezzel nagyjából egy időben vagy valamivel később – lévén szó egy mediterrán populációról – lezárul a fiatalok biológiai érése is, és ekkor a szülők előzetes vagy utólagos jóváhagyásával, összhangban a természet törvényeivel természetes módon kötnek házasságot, megelőzve a Freud által minden bajok okozójának tartott szexuális hátterű anomáliák kialakulását. Ezzel utat engednek a személyiség harmonikus, aberrációktól mentes fejlődésének, majd az első gyermek megszületésével le is zárul a felnőtté válás folyamata, és kezdődik minden elölről. Ebből eredően előfordul, hogy egy harmincéves embernek nyolc-tíz egészséges gyermeke van.”

Először is: nekem nagyon tetszik az, hogy cigányaink „természetes módon” házasodnak. Lehet nem természetes módon is? Aki tudja a választ, írjon.

És most szálazzuk szét ezt a néhol zavaros szó-szőttest. „Romológusunk” azt mondja, hogy egy cigány 12-13 éves korára megtanulja „az életben maradáshoz szükséges erőforrások megszerzésének, a túlélési stratégiáknak az előttük járó generáció által gyakorolt módját”. Hát éppen ez a baj: mivel minap hangzott el államtitkári szájból, hogy a felnőtt roma férfiak 85 százaléka nem dolgozik (szerintem ez túl „kedvező” becslés), ezért levonhatjuk a következtetést: az „erőforrások megszerzésének” olyan módját tanulják el honi ifjú cigányaink, amelyet a köznyelv nem szokott a „munka” szóval illetni. S mivel minden cigány generáció az előző generációtól tanul – „kezdődik minden elölről”, ahogy a nagy „romológus” írja -, ezért a munkátlan élet „a roma kultúrának szerves része”. Hm.

Megjegyzem, nem emlékszem, hogy 12-13 éves koromban bármiféle stratégiát tanultam volna. Iskolába jártam, tanultam, s láttam, hogy a szüleim dolgoznak. S azt láttam, hogy mások szülei is dolgoznak. Igaz, cigányokat több kilométeres körzetben nem láttam, de ha véletlenül összefutottam eggyel, akkor valamiért mindig a „szappan” szó és annak jelentése jutott az eszembe (így születik és izmosodik az előítélet). Az tehát kölyökkorom természetes „élménye” volt, hogy a felnőtt ember dolgozik. „Romológusunk” azonban erről sajnos nem beszél.

Húzzunk ki még egy szálat a „romológusi” szőttesből. Azt írja a szerző, hogy nagyjából 12-13 éves korban lezárul a cigányok biológiai érése, s ekkor – megelőzve a Freud által föltárt súlyos bajokat! – házasságot kötnek (természetesen „természetes módon” és a természeti törvényekkel szigorú összhangban!). Házasságkötés után pedig utat engednek személyiségük sokoldalú fejlődésének, aminek eredményeképp megszületik az első gyermek, s ezzel lezárul „a felnőtté válás folyamata”. Magyarán: amikor a 12-13 éves cigányfiú – Zolnai Béla jeles nyelvész szóleleményével élve - „magömlékezik” a cigánylányról, egyben felnőtté is válik.

Miután jól kikacagta magát az olvasó (bár ez nagyon keserű kacaj), szögezzünk le gyorsan valamit: felnőtté nem akkor válik a férfi, amikor duzzadni látja a péniszét. A felnőttség mégiscsak több mint az ivarérettség. Kár, hogy ezt a jeles „romológus” másként látja.

De legyünk belátóak, jóhiszeműek: fogadjuk el helyesnek, hogy a cigány kultúra része a gyermekkorban meginduló – és sorozatgyártássá fajuló - gyermeknemzés. Ennek azonban az is a velejárója, hogy az ifjan családot alapító cigány nem tanul, semmilyen képzettséget (szakmát) nem szerez. Véleményem szerint a felnőttség éppen azt jelenti, hogy nem a kabátot varrjuk a gombhoz, hanem fordítva: a honpolgár tanul, dolgozik, egzisztenciát próbál teremteni, s lehetőségei függvényében alapít családot, vállal gyermekeket (hozzáteszem: én nem vagyok „egy mediterrán populáció” tagja, tehát „romológusunktól” gyökeresen eltérően gondolkodom).

„Romológusunk” biológiai alapozású okfejtését olvasva felmerül a kérdés: ki fogja eltartani azt a 8-10 gyermeket, amennyivel egy 30 éves cigány férfi „rendelkezik”? Milyen alapon várja el a társadalomtól „egy mediterrán populáció” gyermeknemzésre szakosodott, adót nem fizető tagja, hogy mások adóiból tartsák el gyerekeit? Ha létezik igazságtalanság a földön, akkor az eddigi sok-sok év cigánysegélyezése az. Egyszerű állampolgárként szeretném tudni, hogy az ún. rendszerváltozás óta eltelt időben mennyi pénzt költöttek a cigányság segélyezésére, „fölzárkóztatására”, „integrációjára”, meg egyéb cafrangos bolondságokra? Kíváncsi lennék egy olyan statisztikára is, amelynek tárgya az iskolai végzettség a cigányság körében. Hasznosnak tartanám, ha ebben az ügyben a Jobbik interpellálná az illetékes államtitkárt, s az adatok nyilvánosságot kapnának.

S most nézzük Vona Gábor mai válaszát. Higgadt, okos írás. Csupán a végét idézem:

„Higgye el, Romano Rácz Sándor, Magyarországon nincs rasszista veszély. Ellenben van cigány veszély. Nem az itt a probléma, hogy kilencmillió csúnya idegengyűlölő magyar élhetetlenné teszi a cigányság életét, hanem az, hogy a cigányság egy jelentős része képtelen beilleszkedni a társadalomba, elfogadni az életünket irányító alapvető szabályokat, rettegésben tart közösségeket. Tudom, hogy nincs munka, hogy drága az élet, de ez nem lehet örök mentség. Nagyon sok magyar család nyomorog, munkanélküli, nyögi a hiteleit, mégsem retteg tőlük az egész falu. Mondjuk már ki: a cigányságnak modernizációra van szüksége. Ez az igazi probléma. És itt nem elég folyamatosan a többségi társadalomra mutogatni.
A cigányság modernizációjáért legtöbbet a cigányság tehet, de ehhez legalább az őszinte szándéknak látszania kellene. Van ugyanis egymillió cigány ember, aki alulszocializáltsága miatt kiszolgáltatott a nagypolitika manipulációinak és felelőtlen vezetői érdekpolitikájának. A megélhetési gyermekvállalás, a segélyezés, bűnözés hármasának kivezető útjait el kell tehát torlaszolni, és ezek helyett a jövőben kizárólag a munka, a tanulás és a rend útjain kell és szabad járást biztosítani. Ezt pedig a felelős cigány értelmiségnek üdvözölnie, támogatnia kell, hiszen az egyéb utak a tömeges elvándorlás, a polgárháború és az anarchia kaotikus irányába hatnak. Azt pedig Romano Rácz Sándor és a cigány értelmiség nem akarhatja. Ugye, nem? Akkor itt a lehetőség. Emeljék fel a cigányságot, mert nem akarunk több Olaszliszkát, Hejőszalontát és Gyöngyöspatát.”


Világos beszéd, sértő és bántó szavak nélkül. Vona „modernizációról” beszél, ami magyarán annyit jelent: nem a többségi társadalomnak kell a jeles „romológus” által emlegetett – és fentebb illusztrált – „roma kultúrához” igazodnia, hanem fordítva. Lehet, hogy a cigányoknál kulturális hagyomány a gyermekkortól kezdődő szapora gyermeknemzés, az iskolakerülés és az ezzel párosuló tanulatlanság, ennek a következményeit azonban a többségi társadalom többé nem hajlandó viselni. Ezt is ki kell mondani.

Vona cikkére a „romológus” válaszolt. Ez az újabb „romológusi” irat annak is kinyitotta a szemét, aki eddig vak volt. Vona nem minősítette Romano Rácz Sándort, ez utóbbi viszont igen. Fröcsögő válaszában Vona Gábor „eltorzult világkép”-éről beszél, a Jobbikot „gyűlöletben fogant” pártként említi, s azt is megtudjuk, hogy a Jobbik „megveszekedett zsidó- és cigányellenessége nem ismer korlátokat”. Írja ezt ez a szerencsétlen „romológus” Vona higgadt válasza után. Mi ebből a tanulság? Eleddig a cigányság körében senki sem akadt, akivel értelmes, higgadt vitát lehetne folytatni. A Népszabadságnak köszönhetően az is kiderült, hogy ún. „roma értelmiségi” – mert ez a Romano Rácz bizonyára annak tartja magát – sem adhat mást, csak ami a lényege: gyűlöletet, gyűlöletet, gyűlöletet.

Amúgy ez a „romológusi” válasz felettébb zavaros, nem igazán érthető, miről locsog a szerző. Mert érdemi mondanivalója nincs. Illetve egy kérdésben van. Figyeljünk csak:

„Hogy mi vár a felnövekvő cigány generációkra? Az nagy részben a többségi társadalom döntéshozóin múlik. Ha folytatják az eddig gyakorolt, elképzelés nélküli maszatolást, akkor az Ön jóslatának van esélye. De ha végre komolyan veszik a cigányok társadalmi integrációja által jelentett kihívást tudományosan megalapozott, stratégiai szemléletű, célirányos programokkal, és azok végrehajtásának konzekvens ellenőrzésével, akkor van esély a kibontakozásra.”

Hogy az utolsó mondattal mit akart mondani a jeles ember, nem tudom. Szerintem semmit, a mondatnak ugyanis se füle, se farka, „nesze semmi fogd meg jól”-féle szóhabosítás az egész. Arra azonban érdemes fölfigyelni, hogy „romológusunk” egy árva szóval sem említi: a cigányság helyzetének javítása magának a cigányságnak a feladata. Erről nem olvasunk. „Romológusunk” ránk mutat, a többségi társadalomra, szerinte a felnövekvő cigány generáció sorsa a többségi társadalomtól – illetve döntéshozóitól - függ. Ez aztán az igazi pimaszság.

A szerzőtől korábban azt olvastuk, hogy a cigányok igen korán elindulnak a felnőtté válás útján. Hát rajta: ne csak akkor legyenek felnőttek, amikor megelőzve a freudi „bajokat” a roma kultúra szerves részét képező gyermekkori gyermeknemzésre szottyan kedvük. Ne csak akkor legyenek felnőttek, amikor az „erőforrások megszerzésének” módját gyakorolják, amelynek csereszabatos elnevezése: cigánybűnözés. Hogy is mondta Lenin? „Tanulni, tanulni, tanulni.” Elképzelhető, hogy a bolsevik vezér nem éppen erre a „mediterrán populációra” gondolt, amikor kiadta a híres jelszót...

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A hódító Iszlám és a terror - Földi PálA hódító Iszlám és a terror
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A kultúra diktatúrája - Bayer Zsolt - Szakács ÁrpádA kultúra diktatúrája
Könyv - Bolti ár: 3 490 Ft
Internetes ár: 3 490 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Hunivity - társasjáték - Hajnal és LegendHunivity - társasjáték
Társasjáték - Bolti ár: 6 800 Ft
Internetes ár: 6 120 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Ne bántsd a magyart! - Szájer JózsefNe bántsd a magyart!
Könyv - Bolti ár: 3 950 Ft
Internetes ár: 3 674 Ft
7% internetes kedvezménnyel
A magyar ősvallás és őstörténet elhallgatott összefüggései - Pálfi KárolyA magyar ősvallás és őstörténet elhallgatott összefüggései
Könyv - Bolti ár: 6 990 Ft
Internetes ár: 5 990 Ft
14% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2019 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat