HunHír.info

2017. Napisten hava 27. nap, Ünoke napja.

Európa ismét elárulta Magyarországot

2010. június 17.
HunHír.Hu

A Nyugat-európai Unió 2010. június 15-17-ig tartó közgyűlésének 16-i ülésnapján az európai képviselők leszavazták Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő javaslatát, amely arra irányult, hogy Szerbia EU csatlakozása feltételéül szabják meg a területi autonómia biztosítását a magyar közösség és minden más, Szerbiában elő nemzeti közösség számára, az európai gyakorlatnak megfelelő módon. A fő ellenérv az volt, hogy egy ilyen feltétel ellentétes lenne az összeurópai integrációs folyamatokkal, dezintegrációt és instabilitást eredményezne.

Magyar Menedék - Könyvhét 2017

Ezzel lelepleződött az európai államok árulása és közönye a magyar üggyel kapcsolatban, a Nyugat-európai Unió Párizsban tartott 58. közgyűlésének 2. napján, 2010. június 16-án.
Ez a szervezet 1948-ban jött létre, akkor egy németellenes európai biztonsági kormányközi együttműködésként, később az Amerikai Egyesült Államok nyomására 1954-ben átalakult egy szovjetellenes biztonságpolitikai együttműködési szervezetté, Németország és Olaszország bevonásával. A NATO létrejötte után, majd pedig a 2009 végén a nemzetállami érdekeket rendkívüli módon sértő Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően azonban nyilvánvalóvá vált, hogy erre a szervezetre semmi szükség nincs Európában, hiszen lényegében semmilyen érdemi feladata és hatásköre nincs.

Már 1999-ben elhatározta a szervezet, hogy meg kellene szűnnie, de ezt még az elmúlt 11 évben nem sikerült véghez vinni. Az idén márciusban hozott döntéssel végül is a tagok úgy döntöttek, hogy 2011. júniusában megszűnik a szervezet, amelynek 10 teljes jogú tagja van (többségében a vezető európai országok), illetve társult tagok, köztük Magyarország is.

A mostani közgyűlésen részt vett a magyar Országgyűlés delegált tagjaként, teljes körű szavazati joggal a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is; sokáig egyedüli magyar képviselőként, mivel két kormánypárti képviselő csupán az ülés második napjának délutánján érkezett meg.

A közgyűlés első napján több jelentést vitattak meg a képviselők, többek között a Nyugat-európai Uniót követő jövőről, és az interparlamentáris európai biztonsági együttműködésről szóló javaslatokat. Ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás markánsan kifejtette, hogy az európai biztonság és stabilitás szempontjából megkerülhetetlen a magyar kérdés megoldása, figyelemmel arra, hogy nemrégiben, június 4-én volt a 90. évfordulója az igazságtalan trianoni békediktátumnak, amely Magyarország területének kétharmadát, magyar ajkú lakosságából pedig közel 4 milliót elszakított, és azóta sem az Európai Unió, sem a NATO nem tudta megoldani a jelenleg is égető problémákat.

Ennek legfőbb oka az, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek számára nem biztosítják a közösségi jogokat, illetve az önrendelkezési jogot. Többek között területi autonómiát sem élvezhetnek szemben például az olaszországi Dél-Tirol területén élő dél-tiroliakkal, a Spanyolországban élő katalánokkal és a Finnországban elő svéd közösséggel.

Első napon sor került még az Iránnal és Közel-kelettel kapcsolatos jelentés megvitatására, amelynek során a jelentés egyenlőségjelet tett az izraeli és palesztin erőszak között és ezzel megengedhetetlen módon figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy Izrael hosszú évtizedek óta megy szembe a nemzetközi közösségek kötelező normáival (pl. ENSZ határozatai a megszállt területek kiürítéséről), illetve nemrégiben brutális támadást intézett a blokád alatt tartott Gáza-övezetbe juttatandó segélyszállítmányt szállító hajók ellen. E tárgyban egyébként a török küldöttség tagja egy nagyon kemény hangú beszédet mondott azonnali felelősségre vonást követelve.

A közel-keleti jelentés kapcsán Gaudi-Nagy Tamás egyértelműsítette: megengedhetetlen, hogy Európa feltétel nélkül Izraelt támogassa ebben a konfliktusban ahelyett, hogy felhívná Izrael figyelmét a nemzetközi jog előírásainak betartására, és szankciókat rendelne el, vagy akár mindenfajta diplomáciai kapcsolatot felfüggesztene ezzel az állammal, amely a nemzetközi jog szabályait durván megsértve fosztja meg a palesztin népet önrendelkezési jogától, tartja megszállva területeiket, illetve a Gáza-övezetben élőket az élet alapvető feltételeitől vágja el.

Tegnap került sor az Európai Unió és a Nyugat-Balkán megnevezésű jelentés vitájára.
Az olasz rapportőr; Piero Fassino által készített jelentés átfogó képet ad a Nyugat-Balkán Európai Unióval kapcsolatos helyzetéről, különösen kiemelve Horvátország közelgő uniós csatlakozását, illetve Szerbia európai uniós közeledését.

Aktualitást adott a kérdésnek az, hogy a közgyűlésen részt vett a második napon Pjer Simonovic horvát védelmi államtitkár, akihez Gaudi-Nagy Tamás kérdést intézett:
Ebben a nemzeti jogvédő felidézte többek között az ezeréves horvát-magyar együttélés példáját, és egyúttal kifejezte támogatását Horvátország uniós csatlakozásával kapcsolatban; hozzátéve azt, hogy a horvát önrendelkezési törekvéseket Magyarország támogatta és most ilyen támogatást remél Horvátországtól a Szerbia területén élő magyar és horvát közösségek jogainak megvédése érdekében. Egyúttal arra kérdezett rá a jobbikos képviselő, hogy a kettős állampolgárság intézménye, illetve az önrendelkezési jog gyakorlása mennyire szolgálta a régió és Európa biztonságpolitikai érdekeit. A horvát politikus kifejtette, hogy mindezek jelentősen hozzájárultak térség stabilitásához.

A jelentés foglalkozott a Balkán szinte minden lényeges problémájával, Koszovó kérdésével, Boszniával, Szerbia státuszával Horvátország illetve Montenegró mellett, azonban egyetlenegy lényeges kérdés kimaradt: a jelenleg Szerbiához tartozó Délvidéken élő magyar közösség helyzete.

Ezen hiányosság kiküszöbölése érdekében Gaudi-Nagy Tamás két módosítási javaslatot terjesztett elő a jelentéshez, amelyek lényege az volt, hogy Európa még mindig nem tekinthető a biztonság és a béke övezetének, mivel a trianoni békediktátummal Magyarországtól elszakított magyar közösségek számára a mai napig a megígért önrendelkezési jogot nem biztosították. Különösen igaz ez Szerbiában, a Délvidéken élő magyar közösség tagjaira, akik még mindig közel 300 ezren vannak, sajátos kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, magyar identitásúak és rengeteget szenvedtek es szenvednek a szerb uralom alatt.

Gaudi-Nagy modosítási javaslatai arra irányultak, hogy a Nyugat-európai Unió közgyűlésének jelentése javasolja az Európai Uniónak: követelje meg Szerbia EU csatlakozásának előfeltételéül azt, hogy biztosítsa a területi autonómiát a magyar; illetve minden más Szerbiában élő és ezen jogokat igénylő közösség számára, illetve biztosítsa a lehető legkiterjedtebb közösségi jogokat a nemzetközi egyezményekben foglaltak, illetve az európai gyakorlat alapján, különös figyelemmel Dél-Tirol példájára.

A javaslattalokkal kapcsolatos vitában (a vitáról készült jegyzőkönyvi kivonat itt) Szerbia képviselője határottan ellenezte azok elfogadását, és azt fejtette ki, hogy ez nem a stabilitást, hanem az instabilitást eredményezné a térségben. A vita során a közgyűlés végül két támogató javaslat ellenében leszavazta a módosítási javaslatokat és így a Szerbia csatlakozását is tárgyaló, Balkánnal kapcsolatos jelentésbe nem kerülhetett bele a magyar érdekekkel kapcsolatos rendelkezés.

Ezzel a nyugati világ egyértelművé tette, hogy számára magyar ügy nem számít, nem kíván foglalkozni vele, sőt a hamis biztonságpolitikai ideák világában szerintük a magyar kérdés megoldása instabilitást eredményezne.
Természetesen ez nem így van: éppen a magyar kérdés megfelelő rendezésének elmaradása eredményez instabilitást és biztonsági kockázatot Európa amúgy is konfliktusokkal terhelt ezen régiójában.

Ez a felfogás sajnálatos módon annak eredménye, hogy a jelenlegi jogfosztott állapotot elfogadó, szervilis politikát fejtettek es fejtenek ki a magyar kormányzatok immáron az elmúlt 20 évben folyamatosan. A szerb állam képviselője is Martonyi János legutóbbi szerbiai látogatására hivatkozott, mint a jó kapcsolatok példájára, illetve arra, hogy a kulturális autonómiát megteremtő, egyébként formális és lényegi jogokat nem biztosító szabályok keretében nemrégiben választás zajlott le, amelyen a magyarsággal szembeni elkötelezettsége tekintetében már többször leszerepelt Vajdasági Magyarok Szövetsége nyert.

Ebbből következik, hogy a mindenkori magyar állam elsőszámú feladata az kell legyen, hogy a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes visszaadásáról szóló törvény nemrég történt parlamenti elfogadását követően határozottan lépjen fel annak érdekében, hogy a magyar ügy megkerülhetetlen módon kerüljön az európai döntéshozók elé.

A Magyar kormánynak szorgalmaznia kell, hogy szülessen mielőbb elfogadható megoldás, és tegye egyértelművé azt, hogy a magyar ügy megoldása Koszovóhoz hasonlóan egyértelműen az európai stabilitást erősítené. Nyilvánvaló, hogy ha az optimális megoldás elmarad, akkor nem zárható ki, hogy Koszovóhoz hasonló konfliktus támad akár Délvidéken, Székelyföldön, vagy pedig a Felvidéken.
Magyarország addig nem támogathatja Szerbia EU csatlakozását, amíg a délvidéki magyarság területi autonómiát nem kap, továbbá jóvátételt a második világháborút követő magyarírtás miatt, illetve haladéktalanul kegyelmet kell adni az öt temerini fiatalnak, akiket tisztességtelen eljárásban, kirívóan eltúlzott mértékű büntetéssel összesen 61 év börtönre ítéltek és ma is elképesztő viszonyok között sínylődnek már évek óta a szerb börtönökben.

Gaudi-Nagy Tamás végül a jelentést nem szavazta meg és mélységes csalódottságát fejezte ki a vita végén: az európai nemzetek képviselőit azzal szembesítette, hogy a trianoni békediktátum igazságtalanságát 90 év után annak ellenére kívánják fenntartani, hogy a történelem egyértelműen bebizonyította: ez a békediktátum az alapvető emberi és közösségi jogok, illetve az európai béke és biztonság ellen hat, és mindaddig nem lehet békéről és nyugalomról beszélni Európában, amíg "ezt a galád és ostoba békeszerződést felül nem vizsgálják" (Lord Rothermere).


(NJA)

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Nyolcszázezer - Bogár IldikóNyolcszázezer
Könyv - Bolti ár: 2 900 Ft
Internetes ár: 2 465 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Trianon és a Harmadik Világháború - Badiny Jós FerencTrianon és a Harmadik Világháború
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 4 792 Ft
20% internetes kedvezménnyel
Abszurditások világa - Bogár LászlóAbszurditások világa
Könyv - Bolti ár: 3 200 Ft
Internetes ár: 2 720 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A sör füveskönyve
A sör füveskönyve
Könyv - Bolti ár: 2 200 Ft
Internetes ár: 1 870 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A hunok hódításai és Attila birodalma - Edward GibbonA hunok hódításai és Attila birodalma
Könyv - Bolti ár: 2 800 Ft
Internetes ár: 2 380 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat