HunHír.info

2018. Enyészet hava 21. nap, Szűz Mária bemutatása, Úz, Uzor napja.

Károlyfalvi József: A császár halála

2018. július 03. 14:09
Károlyfalvi József - Hunhír.info

julianuselnokol-500.jpgA Hunhír csak a legritkább esetekben foglalkozik az antikvitás, az ókori Hellasz, vagy Róma történetével. Az alábbi rövid gondolatkör azonban problémafelvetése miatt a mai napig aktuális és érdekes lehet. (Fotó: Julianus elnököl a keresztény irányzatok vitáján egy XIX. századi festményen)

Magyar Menedék - Nemzeti Könyvhét 2018

1655 éve, 363 június 26-án sérült meg halálosan egy Maranga nevű mezopotámiai község mellett Julianus Apostata római császár. A késői császárkor egyik legjelentősebb uralkodója a rosszul sikerült, Perzsia elleni hadjáratot követő visszavonulás során egy jelentéktelen csetepatéban szerzett halálos sérülést.

Flavius Julianus (331-363), Nagy Konstantin császár unokaöccse, tehát a Constantinus dinasztia tagja volt. Apja, Julius Constantius a trónutódlást követő pártharcoknak esett áldozatul a család több tagjával együtt. Constantius, Nagy Konstantin fia így vélte biztosítva hatalmát. Julianusban kezdetben dinasztikus tartalékot láttak, ezért életben hagyták. Látszólag átvette a Constantinus dinasztia által követett ariánus kereszténységet, azonban több neoplatonikus filozófus hatására visszatért az ősi pogány hithez, mely a IV. század második felére már a világteremtő istenség, a Sol Invictus, vagy a Helios fogalmában egységesült. Ez nem az égitest imádata, hanem a mögötte álló, a világot átfogó és fenntartó istenség volt, mely fogalmilag összekapcsolódott a platóni világalkotó Demiurgosz felfogásával. Ezért kapta a császár a Hitehagyott-Apostata elnevezést.



Julianus mellszobra


A kezdetben szinte házi őrizetben tartott Julianust Gallia társcsászárává (Caesar) nevezték ki. Katonai, hadvezéri tehetségét az alemannok és frankok ellen Argentoratum (Strassburg) mellett megvívott csatában bizonyította 357-ben.

II. Constantius halálát követően természetes volt, hogy a császári tisztség őt illeti. Rövid két éves császárságát páratlanul humánus intézkedések fémjelezték. Otthonokat hozott létre az elárvult gyermekeknek, a háborúkban megsérült katonáknak, szinte minden rászorulót segélyben részesített. Megszüntette a gladiátori játékokat, hogy ne szórakozzanak az emberek mások szenvedésein.

Nem volt ellenséges a keresztényekkel szemben, de intézményeik, templomaik egy részét átadta a régi vallások híveinek. Rendeletet adott ki, hogy a retorikai iskolákban mindenki csak azt taníthatja, amiben hisz. A zsidókkal sem volt olyan szigorú, mint a pár évtizeddel későbbi keresztény császárok és teológusok (Nagy Theodosius és Ambrosius), példaként elkezdte a jeruzsálemi templom újjáépítését.

Ami Julianus esetében ekkora időbeli távlatból érdekes lehet, az tulajdonképpen az ebben a korban egymással is folyamatosan konfliktusba kerülő kereszténység és zsidóság megítélése.

Contra Galileos - A galileaiak ellen című vitairatában mindkét vallást a birodalom periférikus, galileai szektájának minősítette.

A császárkor korábbi kegyetlen hatalmi viszályaihoz, küzdelmeihez hasonlóan viselkedő keresztényeket a következőképp minősítette: „Nincs az a vadállat, mely annyira ellenséges lenne az emberrel, mint a keresztények különböző szektái egymással.”

Bár mint említésre került, megkísérelte a jeruzsálemi templom újjáépítését, a zsidókat is egy elkülönülő szektaként minősítette, akik belső teokratikus rendszerük révén nem járultak hozzá a polgári alkotmányokhoz és a városok ragyogó kiépüléséhez, a tudományok és a művészetek fejlődéséhez. Itt bizonyára a hellenisztikus és római kultúra kiteljesedésére gondolt.

Filozófiai értelemben is bírálta a zsidókat és a keresztényeket, szerinte a zsidók Istene nem ismerte saját teremtményeit, akik nem tudták megkülönböztetni a jót a rossztól. Emberi alaptermészetünk lényege a hübrisz, a gőg, az önzés, ezt teremtésünkkel kaptuk. Nem érthette viszont a személyességet az Ószövetség Isten-ember kapcsolatában.

Másrészt azt is felvetette, ha az Isten a judaizmus szerint csak a zsidók Istene, Pál apostol miért beszélt Istenről, a ”népek Istene” kifejezést alkalmazva. Julianus lehet, hogy nem ismerte részletesen Pál apostol álláspontját, aki többször kifejtette, hogy a zsidók jelentős része elvetette Isten törvényét, csak a maga igazságában hisz.

Itt bizonnyal nem értette Pált, aki a Krisztuson keresztül mutatta meg az Istenhez vezető utat.


Julianust a következő századok keresztény egyházatyái ellenségesen ábrázolták, szinte feledésre ítélték. Ezt követte a későbbi keresztény egyháztörténet is. Példaként művei közül sem a Naphimnusz, sem pedig a Galileaiak ellen nincs magyarra lefordítva, csak kevés nyelven olvashatóak.

Lehet, hogy igaz, lehet, hogy ókeresztény legenda a császár utolsó mondata: "Vicisti Galileae!", vagyis "Győztél, galileai!" Ezen beállítás, értelmezés szerint a császár egész életében Krisztussal viaskodhatott, az utolsó pillanatban pedig elismerte vereségét.

Nem zárhatjuk ki, hogy ha több idő adatik Julianus számára, akkor a korabeli sztoikus és újplatonikus filozófián keresztül közelebb kerülhet Krisztushoz.

Julianus halálát követően a hasonló korú Jovianus, a protectores domestici, vagyis a császári testőrség parancsnoka lett a császár. Római területek feladásával kényszerű békét kötött a perzsákkal, rendeleteivel ismét domináns vallássá tette a kereszténységet, azonban pár hónap múlva ő is meghalt.

Julianus számos megállapítása érvényes volt a következő több mint 1600 év történelmére, emberére is. Sőt megáll a mai nap, a kereszténységre vonatkoztatva is. Bár Julianust idézve, ma már a példaként a XVI.-XVIII. századhoz hasonlóan, nincs „vadállati kegyetlenség”, mely szinte mindegyik oldalon előfordult a kereszténység felekezetei közötti küzdelmekben. Ellenben van önzés, érdektelenség, a bűn iránti tolerancia, beteg liberalizmus, önfeladási hajlam.

A 360-as évek, majd a következő évtizedek döntő pillanatnak bizonyultak a Római Birodalom életében, mely akkor az európai civilizációt képviselte. Lehetséges, hogy most is döntő pillanatokat élünk Európa jövőjét illetetően?

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Tayos 1-2. - Egységesített kiadás - Dr. Gerardo Pena MattheusTayos 1-2. - Egységesített kiadás
Könyv - Bolti ár: 8 000 Ft
Internetes ár: 7 200 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Birodalmak alkonya - Bogár LászlóBirodalmak alkonya
Könyv - Bolti ár: 3 300 Ft
Internetes ár: 2 805 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A rovás jelrendszer lelke - Juhász ZsoltA rovás jelrendszer lelke
Könyv - Bolti ár: 1 990 Ft
Internetes ár: 1 791 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Nimród, a hun-magyarok őse - Marton VeronikaNimród, a hun-magyarok őse
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 691 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Magyar ősmesék - Bíró LajosMagyar ősmesék
Könyv - Bolti ár: 4 800 Ft
Internetes ár: 3 800 Ft
21% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat