Kiemelt hírek
Reindl Ludovika, avagy Blaha Lujza születésnapja
Ma 175 éve Rimaszombat első, útba eső lakóházában, jelesül Marczel József csizmadiamester házában, megszületett Reindl Ludovika, akit ettől kezdve lényegében soha nem hívtak se Reindlnek, sem pedig Ludovikának. A kislány születésének ugyancsak sok köze van a császári katonatisztekre vonatkozó szigorú nősülési szabályokhoz, s tekintettel a dátumra – 1850. szeptember 8. – a magyar szabadságharchoz, hogy a papa nótás kedvét már ne is említsük.
A Himnusz és egy caribbean girl
E nagyon rövid eszmefuttatásban talán érdemes néhány összehasonlítást tenni. Mindenki látja, hogy sajnos a nyugat-európai identitás már erőteljesen a lejtőre került, de azért időnként még talán van méltóság és tartás.
Kigyúlnak a magyar tüzek, lobogó szemek… – A magyar igazság győzelme, a II. bécsi döntés 85. évfordulója
Kerek évfordulókon, így most is megemlékezünk történelmünk e 85 évvel ezelőtti nagyszerű eseményről, bár már számos esetben foglalkoztunk vele. Magyar ünnep volt akkor, és ma is az.
Előttünk is kettényílt a tenger
Augusztus 20-án a világ bármelyik pontján, táján élő magyar ember – remélem – ilyenkor megáll egy pillanatra és elcsöndesedik, hiszen ilyenkor ünnepeljük nemzetünk születésének napját, az államalapítás ünnepét és nem utolsósorban, az új kenyér ünnepét. Ennek a gazdag üzenettel bíró ünnepnek ma azért van különös jelentősége, mert ezen a kivételes napon mindenki ugyanazt érti és értheti, amit a másik ember, aki önmagát magyarnak vallja. Hiszen ezen az ünnepen eltűnhetnek végre azok a különbségek közöttünk, amiket a társadalmi feszültségek, a tudatosan gerjesztett ellenségeskedések és a mai világunk elbizonytalanító helyzete idéz elő, és végre van valami, amiben egyek lehetünk és egyetérthetünk.
L’École des odeurs…
Lássunk csodát, mi is térjünk be… A tejbüfé mindig nyitott ajtóval vár… A hőmérséklet állandó, télen-nyáron harminc fok. A falon izzadó fehér csempe, a pultos néni és bácsi fején fehér sapka, a szesz elleni küzdelem falragaszán ott fehérlik a tej. A korán reggel betérők a megszokott feles helyett vagy után meleg tejet hörpintgetnek.
Három dicsőséges nap a viharos évtizedekben (Párizs, 1830. július 27-29.)
Franciaország a XIX. század folyamán meghatározó szerepet töltött be, példát, mintát mutatott az európai alkotmányosság, a nemzeteszme, a művészet, a kultúra megformálása tekintetében. Sajnos a mai Európa a szabadkőművesség szélsőséges irányzatai terveinek megfelelően lényegében felszámolja nemzeti és polgári hagyományait. Tényleg érdemes viszont végiggondolni: létezett, működött-e egyáltalában valaha is a Liberte, Egalite, Fraternite? Ellenben a Travail, Famille, Patrie elveivel, melyek konkrétabbnak bizonyulnak.
