2020.05.10.
Ki kell végezni őket, mindet, mondta a tiszt, megvetően villantva szemét a nyégerfalvi magyarok felé. Az idegen románok közül akkor váratlanul, hirtelen, egy román ember tört magának utat a tiszt elé, és kérlelve szólt hozzá.
2020.05.08.
Május 8-áról évtizedeken át úgy beszéltünk, mint a győzelem napjáról. Pedig számunkra nem volt itt semmiféle győzelem: megalázóan ronggyá vertek minket, s ráadásul a XX. században másodszor is megcsonkították Magyarországot. Mit ünnepeljünk hát?
2020.05.08.
Berzsenyi Dánielnek a minap volt a szülinapja (1776. május 7.), de különleges sorsa okán meg nem állom, hogy ne emlékezzem meg utólag róla. Születése azért is figyelemre méltó, mert azon relatíve kevés klasszikusaink közé tartozik, aki nem Hunniában, hanem Pannóniában született...
2020.05.06.
Mária Terézia magyar királynő 1764. május 5-én alapította a Szent István-rendet - erről lesz szó ma. Hangsúlyozom: Mária Terézia magyar királynőként cselekedett, e ténynek utóbb közjogi hatása is volt, ugyanis alapíthatta volna akár római császárnéként vagy éppen Ausztria főhercegnőjeként is.
2020.05.04.
Arcukról lerítt a rosszindulat, szemük gyűlölettől szikrázott -Magyarirtás Kisnyégerfalván (9. rész)
Hirtelen megbánta, hogy nem hagyta itt a falut. Látta, hogy viszik, ráncigálják ki az utcára Csurik Jánost, hogy ütik-verik, ahol csak érik. Ennyi elég volt, hogy rádöbbenjen nagy hibájára.
2020.05.04.
A mellékelt fénykép száz-egynéhány éve. 1916 májusában jelent meg a Vasárnapi Újságban. A képaláírás szerint Károly Ferenc főherceg Kövess vezérezredessel reggelizik a riekai királyi lakban. Mindössze ennyi az alaphír. De bő száz esztendő elteltével fölmerül néhány kérdés.
2020.05.02.
E helyt arról lesz szó, hogy 1576-ban május elsején koronázták lengyel királlyá Báthory (Báthori) Istvánt. Ott is nyugszik a krakkói Wawel vár egyik kriptájában, egyszer tisztelegni is akartam nyughelyén, de véletlenül egy kés is volt a zsebemben, s emiatt csak távolról tekinthettem a várra.
2020.05.01.
Homlokáról a bedagadt szemébe folyt a vér, ha valamennyire látni akart, minduntalan ki kellett törölje a kezével. Még így is azt látta, mit soha életében a háború egyik frontján sem. A templom előtt az istrázsán összevert, véres ruhájú falubeli magyarok, emberek, asszonyok, még gyerekek is. Közibük lökték őket is. És hozták, egyre csak hozták az összevert, véres ruhájú magyarokat, terelték őket, mint állatokat a vágóhídra.
2020.04.29.
Gróf Széchényi Ferencről ritkábban esik szó, mint István fiáról, a legnagyobb magyarról, de azért mindjárt az elején szögezzük le: az ő érdemei is elévülhetetlenek a magyarság számára, hisz hozzá kötődik a Nemzeti Múzeum és a ma Országos Széchényi Könyvtárként ismert nemzeti gyűjtemény megalapítása.
2020.04.28.
Bunta István csak pár hónapja szabadult a frontról. Örömmel jött haza, mint mindenki, aki a háta mögött tudta a rajvonalat, a mindennapi halálveszedelmet. A talján fronton szolgált, amikor jött a hír, hogy végre valahára vége a háborúnak, és kis idő múlva mindenki mehet haza, nem lesz több öldöklés. Mit bánta ő, ki nyerte meg, vagy ki veszített?
2020.04.27.
A Nyugati pályaudvarra gondolva, elsőként jobbára a francia Eiffel mester jut eszünkbe. Úgy tudjuk, hogy a pályaudvarnak ugyanaz volt az atyja, mint a híres párizsi toronynak. Pedig nem. Az építkezés főembere nem ő volt.
2020.04.24.
Mihálynak még arra sem volt ideje, hogy szóljon a betóduló fegyveresekhez, mert azok káromkodva, ütlegek között már cibálták is ki feleségestől, lányostól az udvarra és onnan az utcára. Pedig láthatták, hogy Julcsa szegény nem egészséges, de nem törődtek azok semmivel – ordibálva, gyűlölettől habzó szájjal lökdösték őket a templom irányába.
2020.04.24.
Berlinben a napokban egy igen érdekes könyv jelent meg. Szerzője Hübner Alexander volt párizsi osztrák nagykövet. Legérdekesebb fejezete a könyvnek az, amely királyunk lakodalmát írja le.
2020.04.22.
Csoda egy ember születésnapját ünnepeltük április 21-én: 1799-ben e napon látta meg a napvilágot egy Bakony-széli kis faluban, Ácsteszéren Táncsics Mihály író, publicista, az első magyar szocialisták örökös fővesztese.
2020.04.22.
Őszintén szólva az első Benjámin nevű ember, aki eszembe jut, az egy amerikai - jelesül Franklin Benjamin (amerikaiul persze Benjamin Franklin), a villámhárító és egyebek közt a bifokális lencse feltalálója. De hát milyen lenne má' az, hogy egy jenkiről írjak?
2020.04.21.
Románul szólt hozzájuk; kérdezte, mit akarnak, miért jöttek? Nem feleltek azok semmit, csak ütötték-verték káromkodva, magyarságát szidva. Puskatussal és ököllel verték, az első lecsapó ütéseknél még kiabálta, hogy hagyják békén, nem tett ő senkinek semmi rosszat, még remélte, csak tévedés, csak valami hiba lehet, de amikor már a két nagyobb fiának is nekiestek, már tudta, hogy most már csak Isten segíthet.
2020.04.20.
Mártont a Securitate olyan kegyetlen módon vallatta, hogy ő, elkerülendő a vallomástétel lehetőségét, rabruhája szövetszálait felhasználva egy óvatlan pillanatban levágta saját nyelvét. A Securitate egy börtönorvossal minden érzéstelenítés nélkül visszavarratta a nyelvet, s a kínzások folytatódtak.
2020.04.20.
Az őszön a magyar zsandárok úgy elkoptak, mint tavasszal a hó. Egyik napról a másikra eltűnt minden, ami eleddig a rendet, a fegyelmet tartotta fent. Észrevevődött Belényesben is, hogy a csendes, nyugodt városból egyszerre csak ordibáló, a magyarokat átkozó, szidó, Romániát éltető puskás csoportok vették át az uralmat.
2020.04.20.
Ma 105 éve született szeleczki és boczonádi Szeleczky Zita Klára Terézia (1915-1999) színésznő, akinek nevéről tudnivaló, hogy a valóságosan használt Zita keresztnevet csak egy évvel később, 1916-ban, az utolsó magyar király koronázása évében Zita királynő tiszteletére kapta.
2020.04.15.
I. András Árpád-házi királyunk felesége az Anasztázia nevet viselte (oroszul: Anasztaszijа Jaroszlavna, azaz cirill betűkkel Анастасия Ярославна), Kijevben született, úgy 1023 körül, s ő volt a majdani Salamon királyunk anyukája.
2020.04.14.
A katonák a hátába nyomták a szuronyaikat és elindultak vele lefele az utcán, a magyar templom irányába. Támolyogva, rogyadozó lábakkal ment előttük, kezét csurom vér arcára, eltört állcsontjára fogva. Csak akkor vette észre, hogy az utca tele van emberekkel. Magyarokat kísérő román katonákkal, síró magyar asszonyokkal, gyerekekkel és töméntelen idegen román emberrel.
2020.04.13.
Belényesben is a környékbeli románok kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélték, tervezték hangos szóval, hogy mit is kellene tenni, ha megjönnek az övéik. Abban mindannyian egyetértettek, hogy itt az ideje a magyarokat elűzni. El kell kergetni őket, ki kell irtani mind egy szálig őket – ordították habzó szájjal.
2020.04.11.
1919. április 19-én, Nagyszombaton a védtelenül maradt erdélyi Fekete-Körös völgyi falvak magyarirtás színhelyeivé változtak. A legnagyobb vérengzést Köröstárkány szenvedte el, mely vértanú-település nevét lassan megismeri a magyar nemzet. Ám a Körös túlsó partján fekvő Kisnyégerfalva szenvedéseit alig ismerjük.
2020.04.10.
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege – a világnak van halottja e napon. Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják.
2020.04.09.
Közel kilencszáz éve április 8-án lépett bBizánc trónjára I. Mánuel császár. – Na és – kérdezhetné valaki –, hát ő meg ki volt?
2020.04.09.
Ma van Pósa Lajos (1850-1914) költő, meseíró, dalszerző születésnapja. Szegény sorsú tanárembernek indult – miközben szegedi évei alatt kezdetben melankolikus hangulatú verseket írt szerelemről, csalódásokról. Utóbb egykori iskolatársa, Mikszáth Kálmán ösztönzésére érdeklődése fokozatosan a gyermekköltészet felé fordult. A legkisebbeket akarta tanítani becsületre, hazaszeretetre, a természet szépségének szeretetére, a szép versek élvezetére.
2020.04.08.
Száz éve hunyt el báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös 1848-1919) fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó.
2020.04.02.
Áron napja alkalmából különös megemlékezést hallgathatnak meg Tamási Áron író haláláról: egy rövidke részletet az Újszínházi beszélgetések-sorozat ide vonatkozó előadásából.
2020.04.01.
A Felvidék és Kárpátalja felszabadítójára, a Kossuth téri Rákóczi-szobor avatási ceremóniáját vezénylő tábornokára emlékezünk. Hány, de hány vitéz katonánk lehet, akinek a neve a kommunizmusban “elfelejtődött”, […]
2020.03.29.
Báthory Zsigmond (1573-1613) 1595-ben házasságot kötött Habsburg Mária Krisztierna osztrák főhercegnővel (1574–1621). Igenám, de ők a házasságukat sohasem hálták el, így a frigyet VIII. Kelemen pápa 1599-ben felbontotta. "El nem hált házasság" – ezen fogalom mostanság már nem igazán ismeretes. Főleg nem valós válóok. Azaz: a fene se tudja.
2020.03.29.
1464 ezen a márciusi napon koronázták magyar királlyá Hunyadi Mátyást. Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották királynak, ám a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. De miért is volt később a koronázás?
2020.03.29.
Ma van nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső István Izabella (1885-1936) író, költő születésnapja. A minden képén igazán jól öltözött, elegáns férfiemberről említsük meg, hogy igen jó délvidéki családba született: nagypapája nemeskosztolányi és felsőlehotai Kosztolányi Ágoston bankpénztáros volt.