2020.04.01.

Prohászka Adyról: „Lekicsinyel mindent, ami magyar”

Kilencvenhárom éve, 1927. április 2-án szenderült jobblétre Prohászka Ottokár. Nem túl kerek ugyan az évforduló, de egész pályája jelentősége okán-jogán sohasem lehet eléggé és elégszer reá […]
2020.03.18.

Mi történik velünk halálunk után?

Nincsenek véletlenek, ha valamikor, akkor pont most kellett újra megjelennie egy olyan könyvnek, ami erre a kérdésre csakis igaz feleletet ad, mert bár mindenkor, de a mostani járványidőben pláne ez a kérdések kérdése, amelyre egyetlenegy tudomány ad hiteles választ, és ez a teológia. Mit is felel erre részletesen? Tower Vilmos régi-új könyvéből megtudjuk.
2020.03.11.

Honnan tudható, ki zsidó?

Idestova harminckét éve élek Budapesten, s nem emlékszem arra, hogy ezalatt lett volna olyan értelmiségiekkel folytatott beszélgetésem, melyben e kérdés valamiképpen fel ne merült volna. Miért, miért nem, a reá való válaszok viszont gyakorta köszönő viszonyba se kerülnek egymással azóta se, de az biztos, hogy elég sarkosak mindig is.
2020.03.08.

Mindszenty kérése: keresztet a Parlament épületének tetejére!

Bizony nagyon nem ismeri az emberi lélek emberi nyelven kifejezhetetlenül csodálatos világát, aki a szimbólumokat, a jelképeket csupán csak „külsőségek”-nek tekinti. Nagyon nem mindegy, ki miként tükrözteti vissza bensőjét, hitét, világnézetét megjelenésében is. Ugyanez vonatkozik tágabb értelemben is minden közösségre, különösen is a nemzetire.
2020.03.03.

Cégéres keresztények a NAT ellen

Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kiverte a biztosítékot a liberális tábor valamennyi szárnyában. Ügyes húzással azonban a véleménydiktátorok olyanokkal mondatták ki a magukét, akik cégéres keresztények.
2020.03.01.

Elment Szabó Dezső földi helytartója

Nehéz most tollat ragadni, mégis szükséges. Sokszor mondjuk, hogy nincsen nélkülözhetetlen ember. Ez igaz is, csak vannak mégis, akik azért nehezen – mi több, igen nehezen […]
2020.02.27.

Szűz Mária és Szent István a magyar történelemben

Értékveszteséges világunkban mi magyarok vajon tudjuk-e, hogy mi mindent is jelent Szűz Mária és Szent István történelmünkben? Őseink szerint addig volt rend életünkben, ameddig Isten Anyja, a boldogságos és szeplőtelen Szűz közbenjárását kértük érettünk.
2020.02.27.

A magyar irodalom keresztény szemmel

Gyakran méltatjuk irodalmunkat, és annyiban jogosan, amennyiben a krisztusi igazságokat tükrözteti vissza. Egyrészt ennek konkrétumaira világít rá ezen előadás, másrészt arra, hogy ugyanakkor mégsem minden arany, ami fénylik, ugyanis számos mégoly tehetséges, sőt zseniális költőnk-írónk messze nem teljesen keresztény.
2020.02.26.

A kommunizmus még a gyermekeket is halálos ellenségének tekintette

Ha a kommunizmus, főleg a volt szovjetunióbeli gyakorlatát megörökítő korabeli sajtót olvassuk, felfigyelhetünk arra, milyen sors jutott benne a gyermekeknek. Talán épp az mutatja leginkább a […]
2020.02.20.

Amikor a prolik diktálnak

Fiatalabbak már nem, idősebbek még emlékeznek Bacsó Péter filmremekére, „A Tanú”-ra, s nyilván nem véletlenül idéznek belőle ma is, különösen 2019. október 13-a óta – noha azért nem a filmben megörökített Rákosi-rendszerben élünk már ugyebár. Mégis, miért?
2020.02.17.

Közterületek viseljék Buda felszabadítója nevét!

Talán nem is kell nagyon hangsúlyozni, mennyire sokat elárul egy nemzet mentális mivoltáról, hogy településeinek, pláne fővárosának köztereit kiről nevezi el. Ha arról van szó, hogy megvédjük önazonosságunkat, identitásunkat ma is, különösen az iszlámtól, bizony megvannak e téren is előttünk járt példaképeink. Csak kérdés, miért, hogy alig viseli nevüket közterület, pláne közülük a legnagyobbét, Buda s általa végső soron Magyarország felszabadítójáét?
2020.02.15.

Balassi Bálint-emlékkard? De hol vannak a Balassi Bálintok?

Magyar betegség, morbus hungaricus? Úgy tűnik, lassan már könyvet lehetne írni ilyen címmel. Maradjunk most azonban belőlük egynél, a cím- és rangkórságnál! E sorok írója korábban […]
2020.02.13.

„Materialista keresztény”

Valaha volt ugyebár az MSzP-nek „hívő tagozata” is. Miért ne, hiszen néhai jó Virág Árpád elvtárs (alias Eisenberger Benjámin) megmondotta vala: „Minden lehetséges!” És tényleg! Kezembe […]
2020.02.10.

A Lenin-fiúk „istenien emberséges” világot hoztak…

Az ember egyszerűen nem hisz a szemének. Van az úgynevezett őszirózsás forradalom s annak egyenes folytatásaként az úgynevezett dicsőséges Tanácsköztársaság. Vannak magyar írók, akik a kettő közül az elsőt átélik, tehát tudják, hogy ki adta át kinek a hatalmat. Ennek átéléséhez nem kell százharminchárom nap, egy hét is untig elég. És mégis. Mégis akadnak írástudók, akik vakok maradnak.
2020.02.07.

Azok a fránya fasiszta írók!

„Nem tanítok fasiszta írót” – olvashattuk a minap egy transzparensen, tiltakozva az új Nemzeti Alaptanterv ellen. Fasiszta írók! Hiába, kísért a múlt, de nagyon. Eszébe jut […]
2020.02.04.

Amikor Isten szolgája veszi védelmébe Niedermüllert…

Rémisztő képződmények a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak, tudtuk meg Niedermüller Pétertől. Aki azt hinné, ennél mélyebbre már tényleg nem süllyedhet valaki, súlyosan tévedne. Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy az kicsoda.
2020.01.03.

Szabó Ervin, Wass Albert – együtt?

Az ember egyik szeme nevet, a másik meg sír. Miként lehetséges, hogy egy rendkívül felkészült irodalomtörténész képes legyen együtt méltatni a címben említetteket?
2020.01.01.

Újévbe lépve adjunk hálát Istennek, hogy hazánk Magyarország

Újévbe lépve, mint eddig is, szinte mindenki belefeledkezett a pezsgőzésbe, folyt most is a gyönyörűen gyöngyöző ital, ment a mámoros mókázás, a kikerülhetetlen kacagás, ami természetesen önmagában még egyáltalán nem baj, csakhogy azért ennél mégiscsak többről van szó valahogyan.
2019.12.27.

“Kínzásom alatt emlékeznem kellett a tömegesen megerőszakolt magyar leányok, apácák és édesanyák sorsára”

Hetvenegy éve, 1948. december 26-án tartóztatta le az ÁVO Mindszenty József hercegprímást és vitette az Andrássy út 60-ba. Példát mutatott minden ember számára. A hit vállalása nagyon sokszor bizony nem nélkülözheti a tövisjárást, magát a golgotát.
2019.12.24.

„Megjelent Üdvözítő Istenünk kegyelme minden embernek”

Miről is szól karácsony? Azaz fordítsuk meg a kérdést: miről nem szól? Bizony nem az egymást túllicitáló bevásárlásról. ajándékozásról, vigadozásról. Bizony éppen nem mindarról, amit pedig […]
2019.12.14.

„Le a kereszttel!”

Ki tudja, hányszor hangzott el ez az antiklerikális csatakiáltás 1789 óta. Dobrev Klára nemrég amiatt jajveszékelt, hogy mintha egyre jobban nőne a papok hatalma, de majd ő és a DK gondoskodni fog persze arról, hogy ez ne így legyen. Szavát tett követte a minap: a terézvárosi Momentum betiltotta az ottani adventi keresztállítást.
2019.12.05.

Miért is jöhettek vissza a görbe orrúak és púpos hátúak?

2019. október 13-a éppoly gyásznap, mint volt 1919. március 21-e. Most ugyanazok ülhettek nyeregbe, mint akkor. Bocsánat a címbeli jelzőkért, de ezek azért nem véletlenül születtek s élnek mindmáig azok ajkán, akik nem tartoztak s tartoznak közéjük. Maradjunk azonban a címbeli kérdésnél!
2019.11.28.

„Keresztény ember zsidó újságot ne olvasson”

(Idézi Várdai Béla: Katholicismus és irodalom. Budapest, 1921. Szent István Társulat-Stephaneum Nyomda, 34. old.)
2019.11.25.

„Csúf és borús csak az az életemben, ami magyar” (Ady tragédiája)

„Hát igenis, igenis, igenis / Csúf és borús csak az az életemben, / Ami magyar.” Igen, nem tévedés, pontosan ezt írta Ady az eredetileg a „Nyugat” folyóirat 1913/1. számában megjelent „Régi énekek ekhója” című költeményében. Mindazok, akik őt folyvást citálják, hódolva lassan száz éves kultuszának, vajon mikor néznek szembe azzal, hogy imádott költőjük inkább volt a rombolás, mint az építés táltosa?
2019.11.24.

„Kinyomom belőled fasiszta magzatodat”

Egyik börtönben látta, amint nők rendőrtiszti ruhában meztelen tiszteket kínoznak bestiális módon, kimondhatatlan brutalitással.
2019.11.09.

Már megint Kertész Imre…

„Ma lenne kilencvenéves Kertész Imre Nobel-díjas író” – olvasható a fejlécen. Eltűnődik ilyenkor az ember. Mindez egy „polgári” napilap címoldalán, ma! Egy olyan orgánumén, amelynek célja, ha már irodalomról van szó, a valódi értékeket felmutató írók-költők életművének méltánylása kellene, hogy legyen.
2019.11.04.

Miért nem mindegy, mit olvassunk?

Sokan arra hivatkoznak, hogy a könyvpiacnak minél tarkábbnak kell lennie, lehessen „mindent” kapnia a nagyérdemű olvasóközönségnek. Csakhogy ez közönséges ámítás. Ugyanilyen alapon azt is mondhatnók, mindegy, […]
2019.11.01.

Mindenszentek és halottak napja üzenete

“Csak a teste” – hirdeti Gárdonyi Géza sírfelirata, klasszikus tömörséggel megfogalmazva Mindenszentek és Halottak Napja mindenkori, de különösen is csak földi létünkre koncentráló korunkban létfontosságú üzenetét. Azt, hogy – mellesleg puszta emberi ésszel is – be kell látnunk lelkünk halhatatlanságát, amelynek tudata az emberi nem történelmével egyidős.
2019.11.01.

A reformáció káros és hasznos következményei

Nem kell félniük olvasóinknak, sem a katolikusoknak, sem a protestánsoknak. Szigorúan csak a tényeket értékelve s elemezve 1517. október 31-ére emlékezünk, a reformáció születésnapjára. Milyen káros […]
2019.10.31.

Erkölcsileg alkalmatlan? Polgármester marad!

Borkai Zsoltról van szó továbbra is. Ha nem hamis a fáma, nem változtatta meg a győri szavazás végeredményét a Győri Ítélőtábla, így Borkai Zsolt nyerte a győri polgármester-választást.
2019.10.28.

Elálló fülek, uborkaorr, széles kígyózó száj – avagy milyen is a magyar ember

Nem tudom, ki miként van vele, de az októberi önkormányzati választások óta egyre gyakrabban idéződnek fel bennem bizonyos történelmi emlékképek. Látva az úgynevezett ellenzék vidéki, de főként fővárosi tarolását, döbbentem kérdezem: muszáj mindig megismétlődnie a múltnak, muszáj, hogy szinte mindenütt ugyanazon tekintetek köszöntsenek vissza?
2019.10.28.

Így védekezzünk az ateizmus ellen

„Atheista könyvek… Elirtóztatnak, mint azok a lábtörlők, amelyeken ez a mondás olvasható: Isten hozott! S a vendég az Isten szent nevébe törli a sáros lábait.”