2022.05.26.

„A románok térjenek vissza a magyar impérium alá, mert ott nem lesz nekik rossz dolguk”

Ötvenhat éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron, a gyakran szatírával és játékos humorral, néhol balladai homályossággal elegyített székely mitologikus góbéábrázolás mestere. Tamásira az elmúlt évtizedekben elhallgatott nyilatkozata felidézésével emlékezünk.
2022.03.31.

„Győztes légy!” (Flasch János halálára)

Már nem emlékszem pontosan, mikor, hol találkoztam először Flasch Jánossal – vagy valamelyik budapesti templomban, antikváriumban, vagy a könyvkiadó Gede testvérek egyike, Sándor földalatti újlipótvárosi lakásában […]
2022.03.21.

A cionista-bolsevista rémuralom kezdete

Ezen a napon kezdődött történelmünk igazi kálváriája, a 133 napos cionista-bolsevista rémuralom, amely a legnagyobb pusztítást alighanem a lelkekben végezte. Vallás- és egyházellenes támadásai mindmáig tabuk.
2022.02.28.

„Papszamár, népcsaló” (Pillanatkép a Károlyi-forradalomból)

Nemcsak a Kun Bélák, hanem már előtte a Károlyi Mihályok is gyűlölték a katolikus papságot. Nemcsak a kommunisták, hanem a szociáldemokraták is. De még hogyan! Lássunk […]
2022.02.25.

Nem volt aljasabb rendszer a mindent megsemmisítő kommunizmusnál

Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy mi sem jellemzőbb a kirekesztettségéről panaszkodó háttérhatalom igazi arculatára, mint kettős mércézése: a nemzetiszocializmus, a fasizmus áldozatai számának növelése, ugyanakkor a kommunizmus legyilkoltjaié csökkentése, vagy akár az előbbi ideológiák és az utóbbi egy szinten említése.
2022.02.25.

A kommunizmus még a gyermekeket is halálos ellenségének tekintette

Ha a kommunizmus, főleg a volt szovjetunióbeli gyakorlatát megörökítő korabeli sajtót olvassuk, felfigyelhetünk arra, milyen sors jutott benne a gyermekeknek. Talán épp az mutatja leginkább a kommunista rendszer teljes csődjét, hogy miként bánt velük.
2022.02.24.

Hiszékeny szocialisták

A magyar nyelv értelmező szótárában olvassuk a „hiszékeny” címszó alatt: „Olyan személy, aki bármiben könnyen hisz, akit könnyű félrevezetni.” S akit könnyű félrevezetni, az ugyebár szintén könnyen vezet félre – másokat.
2022.02.14.

Apokalipszis Drezdában – no de miért pont ott?

Miért pont ott történt az európai történelem legszörnyűbb tömegmészárlása?
2022.02.11.

Az 1945. február 11-ei budavári kitörés világtörténelmi hőstett volt

Az 1945. február 11-én kitörésben hazánkért és egész Európáért életüket feláldozó véreink igazi üzenete a krisztusi életáldozat: „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”
2022.02.04.

Óriás volt a törpék között (Csurka István emlékére)

Tíz éve hagyott itt minket.
2021.11.17.

Kísérlet Európa tönkretételére

Korunk oly végzetes romlásának kialakulása hosszú évszázadokon keresztül ment végbe. E folyamatban oroszlánrészű Luther Márton ötszáznégy éve kirobbantott forradalma, ami elvezett az egalitárius 1789-es francia forradalomhoz, […]
2021.11.14.

„Gyermeki kötelességünk, hogy megtanuljuk anyanyelvünket” (A Magyar Nyelv Napjára)

Tegnap volt a Magyar Nyelv Napja. Vajon legalább ilyenkor gondolunk-e arra, mit is jelent az, hogy magyarul írunk, olvasunk, beszélünk – netán gondolkodunk? Régi történet, még […]
2021.09.23.

Aki soha nem adta fel a hitet (Dobszay Károly halálára)

Már legelső találkozásunkkor feltűnt valami, amivel korábban csak nagyon keveseknél találkozhatott az ember. Sziklaszilárd meggyőződése volt mindenről, nem mások szintén másoktól szajkózott panelszavait visszhangozta, hanem bátran, eredetien szólt mindarról, ami 1945 óta tabu.
2021.09.18.

Mire valók a törvények, avagy visszatér a Gyurcsány-éra?

Tanulságos tanmese következik az internet mindent elborító világából, ezúttal azonban olyan, ami közmondásosan „veri a lécet”. Íme: Az első tanítási napon a „Bevezetés a jogba” tárgyat […]
2021.09.17.

Kezünk egyik legdrágább kincsünk

Talán nem is gondolnánk, mennyire igaz ez. Akit harapott meg már eb e testrészén, mint e sorok íróját a minap, méltán győződhet meg erről. De amúgy […]
2021.08.30.

„Boldog vagyok, ha magyar lángot látok” – avagy a második bécsi döntés üzenete

Amikor – egy év híján ötven éve e napon – megszülettem, még bizony javában dúlt a „proletárdiktatúra” nemzetgyilkos szelleme. Tilos volt nyilvánosan gondolni, emlékezni arra, hogy ugyanezen a napon született 1890-ben Reményik Sándor és szintén ugyanezen a napon szentesíttetett 1940-ben az Észak-Erdélyt és Székelyföldet az anyaországhoz visszacsatoló második bécsi döntés.
2021.08.20.

Mit üzen Szent István?

Amikor augusztus 20-án, Szent István temetése és szentté avatása napján első magyar királyunkról megemlékezünk, rendszerint a bölcs államférfiúra, államalapítóra emlékezünk: büszkén emlegetjük birodalomalkotó és államszervező tehetségét, […]
2021.07.28.

Kitartani akkor is, amikor mindenki megértené az összeomlást

132 éve született Nyirő József erdélyi magyar író. A legendás székely írófejedelem, aki úgyszólván minden egyes sorával a ma oly hiányzó magyar életerőt hirdette.
2021.07.23.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XVIII.

Amint említettük, Szőcs Zoltán világossá tette, mi a különbség a kispályás és a nagypályás között, s ennek alapján elmondható, hogy ő a kis számú nagypályások egyike […]
2021.07.21.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XVII.

Életművét lezáró 158 oldalas kötete (2020, szerző kiadása) az araszi földi világtól való bölcs, sztoikus búcsúzás mélyen keresztény igazságokkal kitáguló glosszákban (sőt, a szerző ezúttal is […]
2021.07.19.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XVI.

Nem túlzás: a Szabó Dezső Emléktársaság (SzDE), a Hunnia folyóirat és Szőcs Zoltán szinonim fogalmak voltak – még akkor is, ha egyiket sem ő alapította, de […]
2021.07.18.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XV.

„Egyszerű és kifejező címet akartam adni új könyvemnek, de hamar rá kellett döbbennem, hogy ugyancsak zavaros és eligazítást igénylő titulust sikerült találnom. Mégis kitartok mellette. Mert […]
2021.07.14.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XIV.

„Hogy Bölcs Agón én vagyok, az már az első sorok olvasása után nyilvánvaló. Miként nyilvánvaló a művelt olvasó előtt, hogy Esti Kornél Kosztolányival, Ember Gedeon Simonyi […]
2021.07.13.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XIII.

Ezen, 2016-ban (ismét) saját kiadásában közreadott kötetében 320 oldalon át 90 írásban veszi górcső alá, mennyi mindent is jelent a fiziognómia bármilyen emberi közösség létminőségében, mennyire […]
2021.07.09.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XII.

„A Völgyi beszéd gondolatgyűjtemény, melynek okosságaira senki nem kíváncsi, mert napjainkban a gondolat nem eladható portéka. Eleve a fióknak íródik, szemben a Hegyi beszéddel, amely le […]
2021.07.08.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve XI.

Már maga a cím is megejtő. „Memoártöredékek”. Nem, ezek nem olyan memoárok, mint a nagy szentekéi, mint mindenekelőtt Szent Ágostoné, melyek minden kor minden emberéhez szólnak […]
2021.07.07.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve X.

Költőkről-írókról nemigen szokás enciklopédiákat írni – annál inkább a szó szoros értelemben vett tudományokról. Szőcs munkássága azonban e téren is kivételt képez. Közel négy évtizedes Szabó […]
2021.07.06.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve IX.

Szőcs Zoltán e kötete valóságos miniatűr kaleidoszkóp irodalmunkról, de abból is elsősorban a huszadik század első felének alkotóiról – igaz, első írása mégis a régi magyar […]
2021.07.05.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve VIII.

Szőcs Zoltán hol lírai, hol epikus (legtöbbször mégis epikus) alkotó, ámde van, hogy egyes műveiben mégis inkább a töprengő-kételkedő-elmélkedő betűvető, a „homo philosophicus” alakja körvonalazódik legélesebben. […]
2021.07.04.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve VII.

„Öreg kontinensünkön minden kor irodalma megtalálta a maga adekvát műfaját, amelynek segítségével a lehető legteljesebben megnyilatkozhatott. A XII-XIII. század megteremtette magának a szonettet, a XVII. században […]
2021.07.03.

Móricz Zsigmond: „A nép fel akar szabadulni a régi zsarnokság alól, s nem tudja, hogy egy új zsarnokságot vesz magára, a zsidókét”

Száznegyvenkét éve, 1879. június 29-én született Móricz Zsigmond, akit a kommunista irodalompolitika ugyan megpróbált mindjobban kisajátítani, ez azonban mégsem sikerülhetett teljesen, ugyanis köteteiből kiollózták 1919. május 30-ától augusztus 19-ig írt „Naplójegyzetei”-t, amelyek, a belőlük szerkesztett „Kommunizmus után” című emlékiratával együtt, csak 2006-ban jelenhettek meg.
2021.07.02.

MAGÁNYOS CIPRUSÁG Szőcs Zoltán életműve VI.

A Kairosz Kiadó által 2004-ben megjelent, két éven át a „Magyar Fórum” közölte publicisztikáinak legjavát (106-ot) tartalmazó kötetet maga a szerző e sorokkal ajánlotta: „A nemzet […]