2023.10.23.

Íme a teljes igazság 1956-ról

Fecseg a felszín és hallgat a mély. Korunk ötvenhatról szóló szó- és betűáradatáról óhatatlanul e költői sor jut eszünkbe. Hiába ismeri el ugyanis ma már úgyszólván minden történész, hogy 1956-ban forradalom és szabadságharc volt, ha valódi előzményeit, lefolyását s főként a forradalmat megtorlók jellemrajzát, hovatartozását továbbra is tabu fedi. Íme tehát dokumentumfeltáró megemlékezésként a teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel.
2023.08.26.

Minek kimenni az űrbe, avagy a hülyeség határtalansága

Itt az űrhajózás, mint sokak vágyálma. De minek, mire jó ez?
2023.07.16.

Forr bennem a düh (avagy a Budapest Pride margójára)

Forr bizony, nem tagadom, de nagyon. Miközben nemzetikereszténykonzervatívsatöbbi kormányunk állítólag Sárkányölő Szent György-harcot vív az LMBTQ (and Co.) ellen, addig a Budapest Pride nevű sátánista kreáció […]
2023.05.28.

Pünkösd örök ünnep

Sokaknak a pünkösdről csak bizonyos népszokások jutnak eszükbe, de valójában fogalmuk sincs, miről is szól. A karácsony, a húsvét még csak mond valamit, de e nap már szinte semmit, legalábbis ami benső tartamát illeti.
2023.05.28.

Korunk hősei azok, akik nem azért élnek, hogy egyenek, hanem azért esznek, hogy éljenek, akik mielőtt írnak, olvasnak is

Nemcsak a Hősök Napján, hanem mindennap felmerülő kérdés, hogy vajon kik korunk hősei, hányan lennének képesek csak töredékére annak, amit eleink tettek értünk is?
2023.04.11.

Csillagok között fényességes csillag (József Attiláról a Költészet Napján)

Egy híres német irodalomtudós, Hermann Grimm a huszadik századelőn azt mondta: „Petőfi, Homérosz, Dante, Shakespeare és Goethe úgy tűnnek fel előttem, mint egy és ugyanazon költőnek […]
2023.03.31.

Szabó Lőrinc ismeretlen arca

Nemzeti klasszikusaink hallhatatlanságát mi sem jelzi jobban, mint üzeneteik soha meg nem fakulása, utókort megszégyenítő igazságaik perzselő tüze. A 123 éve ezen a napon született Szabó Lőrinc ilyen klasszikusunk, aki elsősorban a szerelem, a gyermek és a természet szépségeinek Petőfi Sándort, Kosztolányi Dezsőt, Vajda Jánost idéző költőjeként és Arany János, Tóth Árpád, Babits Mihály nyomdokába lépő műfordítóként, azonban irodalomkritikai írásai és magyarságversei alapján alig ismerős.
2023.02.17.

„Ez az ország ma a szabad lopás országa” (Herczeg Ferenc a zsidóságról és a magyarságról)

Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) egyike méltatlanul elfeledett magyar íróinknak. Ha ennek mélyebb okát keressük, elég csupán néhány művét felütnünk. […]
2023.01.26.

Nagy szabadságharcos? (Már megint TGM)

Bocsánat a kifejezésért, lehet, hogy „lejárt lemez” már, de nem tudok zokszó nélkül elmenni a TGM-et (ha valaki netán már végképp elfeledte volna, teljes nevén Tamás […]
2023.01.22.

Tudjuk-e, micsoda kincs a magyar kultúra?

Nem tagadom, sőt egyenesen félve kérdezem, tartva a választól: tudjuk-e, micsoda kincs a magyar kultúra? Van napja ennek is persze, január 22-e. 1823-ban e napon született meg Kölcsey költeménye, nemzeti Himnuszunk.
2023.01.16.

Gyászkönny és gyászkoszorú helyett (Tamás Gáspár Miklós halálára)

Elhunyt Tamás Gáspár Miklós. Ennek hírét hallva hirtelen azon töprengem, írjak-e valamit. Aztán eszembe jutott, hogy nem kell. Megtettem már anno. Amit írtam, messze nem csak […]
2022.12.24.

Karácsony és Trianon

Régi lapokból szemezgetek, elcsendesülni igyekezve, próbálva elfeledni a napi politika iszapáramlatait s összepontosítani a lényegre, Urunk Jézus Krisztus születésének ünnepére, amit eleink teljesen másképp éltek meg, mint mi. Hol vannak az 1945, a bolsevizálás előtti meghitt karácsonyok, amikor falvaink, városaink magyarjai egyként tudták, mennyire egybetartozik e két címbeli szó?
2022.10.23.

Amerikázzunk?

A nyugati határszélre felhúzott néhai rettegett vasfüggönyön innen sokak „álmainak álma” a szabadságmámoros Amerika volt. Ha a „tudhassuk-láthassuk” kommunistákból, a moszkvai kucsmákhoz ragadt „szóljunk hozzá, elvtársak”-bolsevistákból […]
2022.10.23.

„Nálam soha semmi nincs elfelejtve!” (Wittner Máriáról, az ötvenhatos lelkületről)

Olvasom Benkei Ildikó Wittner Máriával készített, még 2006-ban megjelent interjúkötetét, amelynek címe Márai Sándor méltán híres versét idézi: „Angyal, vigyél hírt a csodáról!” Lelkület. Sokan félnek, […]
2022.09.05.

Édes Erdély hazatért

A Magyar Királyi Honvédség szeptember 5-15. között vonult be kijelölt sávonként az észak-erdélyi területekre. A magyar lakosság diadalkapukkal, virágesővel fogadta a honvédeket.
2022.06.16.

Ilyen volt Horthy Miklós és Magyarországa – Kormányzónkra emlékezünk

Száznegyvenöt éve, 1868. június 18-án született vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk, nemzetünk esküdt ellenségeinek állandó céltáblája. Ami ugyebár sok mindenre, csak éppen erkölcsi emelkedettségre és szellemi magasrendűségre nem vall, elvégre nemcsak szentek és ördögök léteznek. Ítélje meg tehát alábbi kortörténeti összefoglalónk alapján olvasónk személyiségét és a nevével egybeforrt negyedszázadot!
2022.06.05.

Sirassuk-e Moldovát?

Elhunyt Moldova György. Hívei „odavannak” a fájdalomtól. Valójában kit is gyászolnak olyannyira? Elvünk, hogy halottról igazat vagy semmit, tehát: az elhunyt hiába volt egyszeres Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, igaza van Beke Albert irodalomtörténésznek, aki egyik elemzésében („A halál nem alibi” című kötetében olvasható: Olvassák-e még Moldovát? Budapest, 1996. Szenci Molnár Társaság, 79-88.) arról vallott, hogy hiába volt népszerű szerző, valójában azonban sohasem tudott jó regényeket írni.
2022.06.04.

Odafönt nem volt Trianon

Előszeretettel forgatom a két világháború közötti magyar iskolai évkönyveket. Mi mindent tanulhatunk, vagy inkább tanulhatnánk belőlük! Ami a legfontosabb pont ma, június 4-én, Trianonra emlékezve, hogy ne csüggedjünk sohase!
2022.06.04.

Lesz feltámadás, lesz Nagy-Magyarország!

„Magyar az, akinek fáj Trianon”, vallotta Illyés Gyula, hasonlóan Dsida Jenőhöz, aki pedig így sóhajtott fel egykoron: „aki még nem volt magyar, nem tudja, mi a fájdalom”. Nem tudja bizony, mit jelentett Szent István birodalma feldarabolása, mi több, egy francia újságíró, Henri Pozzi szavaival, egyenesen kivégzése.
2022.05.26.

„A románok térjenek vissza a magyar impérium alá, mert ott nem lesz nekik rossz dolguk”

Ötvenhat éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron, a gyakran szatírával és játékos humorral, néhol balladai homályossággal elegyített székely mitologikus góbéábrázolás mestere. Tamásira az elmúlt évtizedekben elhallgatott nyilatkozata felidézésével emlékezünk.
2022.03.31.

„Győztes légy!” (Flasch János halálára)

Már nem emlékszem pontosan, mikor, hol találkoztam először Flasch Jánossal – vagy valamelyik budapesti templomban, antikváriumban, vagy a könyvkiadó Gede testvérek egyike, Sándor földalatti újlipótvárosi lakásában […]
2022.03.21.

A cionista-bolsevista rémuralom kezdete

Ezen a napon kezdődött történelmünk igazi kálváriája, a 133 napos cionista-bolsevista rémuralom, amely a legnagyobb pusztítást alighanem a lelkekben végezte. Vallás- és egyházellenes támadásai mindmáig tabuk.
2022.02.28.

„Papszamár, népcsaló” (Pillanatkép a Károlyi-forradalomból)

Nemcsak a Kun Bélák, hanem már előtte a Károlyi Mihályok is gyűlölték a katolikus papságot. Nemcsak a kommunisták, hanem a szociáldemokraták is. De még hogyan! Lássunk […]
2022.02.25.

Nem volt aljasabb rendszer a mindent megsemmisítő kommunizmusnál

Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy mi sem jellemzőbb a kirekesztettségéről panaszkodó háttérhatalom igazi arculatára, mint kettős mércézése: a nemzetiszocializmus, a fasizmus áldozatai számának növelése, ugyanakkor a kommunizmus legyilkoltjaié csökkentése, vagy akár az előbbi ideológiák és az utóbbi egy szinten említése.
2022.02.25.

A kommunizmus még a gyermekeket is halálos ellenségének tekintette

Ha a kommunizmus, főleg a volt szovjetunióbeli gyakorlatát megörökítő korabeli sajtót olvassuk, felfigyelhetünk arra, milyen sors jutott benne a gyermekeknek. Talán épp az mutatja leginkább a kommunista rendszer teljes csődjét, hogy miként bánt velük.
2022.02.24.

Hiszékeny szocialisták

A magyar nyelv értelmező szótárában olvassuk a „hiszékeny” címszó alatt: „Olyan személy, aki bármiben könnyen hisz, akit könnyű félrevezetni.” S akit könnyű félrevezetni, az ugyebár szintén könnyen vezet félre – másokat.
2022.02.14.

Apokalipszis Drezdában – no de miért pont ott?

Miért pont ott történt az európai történelem legszörnyűbb tömegmészárlása?
2022.02.11.

Az 1945. február 11-ei budavári kitörés világtörténelmi hőstett volt

Az 1945. február 11-én kitörésben hazánkért és egész Európáért életüket feláldozó véreink igazi üzenete a krisztusi életáldozat: „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”
2022.02.04.

Óriás volt a törpék között (Csurka István emlékére)

Tíz éve hagyott itt minket.
2021.11.17.

Kísérlet Európa tönkretételére

Korunk oly végzetes romlásának kialakulása hosszú évszázadokon keresztül ment végbe. E folyamatban oroszlánrészű Luther Márton ötszáznégy éve kirobbantott forradalma, ami elvezett az egalitárius 1789-es francia forradalomhoz, […]
2021.11.14.

„Gyermeki kötelességünk, hogy megtanuljuk anyanyelvünket” (A Magyar Nyelv Napjára)

Tegnap volt a Magyar Nyelv Napja. Vajon legalább ilyenkor gondolunk-e arra, mit is jelent az, hogy magyarul írunk, olvasunk, beszélünk – netán gondolkodunk? Régi történet, még […]
2021.09.23.

Aki soha nem adta fel a hitet (Dobszay Károly halálára)

Már legelső találkozásunkkor feltűnt valami, amivel korábban csak nagyon keveseknél találkozhatott az ember. Sziklaszilárd meggyőződése volt mindenről, nem mások szintén másoktól szajkózott panelszavait visszhangozta, hanem bátran, eredetien szólt mindarról, ami 1945 óta tabu.