2021.09.18.
Tanulságos tanmese következik az internet mindent elborító világából, ezúttal azonban olyan, ami közmondásosan „veri a lécet”. Íme: Az első tanítási napon a „Bevezetés a jogba” tárgyat […]
2021.09.17.
Talán nem is gondolnánk, mennyire igaz ez. Akit harapott meg már eb e testrészén, mint e sorok íróját a minap, méltán győződhet meg erről. De amúgy […]
2021.08.30.
Amikor – egy év híján ötven éve e napon – megszülettem, még bizony javában dúlt a „proletárdiktatúra” nemzetgyilkos szelleme. Tilos volt nyilvánosan gondolni, emlékezni arra, hogy ugyanezen a napon született 1890-ben Reményik Sándor és szintén ugyanezen a napon szentesíttetett 1940-ben az Észak-Erdélyt és Székelyföldet az anyaországhoz visszacsatoló második bécsi döntés.
2021.08.20.
Amikor augusztus 20-án, Szent István temetése és szentté avatása napján első magyar királyunkról megemlékezünk, rendszerint a bölcs államférfiúra, államalapítóra emlékezünk: büszkén emlegetjük birodalomalkotó és államszervező tehetségét, […]
2021.07.28.
132 éve született Nyirő József erdélyi magyar író. A legendás székely írófejedelem, aki úgyszólván minden egyes sorával a ma oly hiányzó magyar életerőt hirdette.
2021.07.23.
Amint említettük, Szőcs Zoltán világossá tette, mi a különbség a kispályás és a nagypályás között, s ennek alapján elmondható, hogy ő a kis számú nagypályások egyike […]
2021.07.21.
Életművét lezáró 158 oldalas kötete (2020, szerző kiadása) az araszi földi világtól való bölcs, sztoikus búcsúzás mélyen keresztény igazságokkal kitáguló glosszákban (sőt, a szerző ezúttal is […]
2021.07.19.
Nem túlzás: a Szabó Dezső Emléktársaság (SzDE), a Hunnia folyóirat és Szőcs Zoltán szinonim fogalmak voltak – még akkor is, ha egyiket sem ő alapította, de […]
2021.07.18.
„Egyszerű és kifejező címet akartam adni új könyvemnek, de hamar rá kellett döbbennem, hogy ugyancsak zavaros és eligazítást igénylő titulust sikerült találnom. Mégis kitartok mellette. Mert […]
2021.07.14.
„Hogy Bölcs Agón én vagyok, az már az első sorok olvasása után nyilvánvaló. Miként nyilvánvaló a művelt olvasó előtt, hogy Esti Kornél Kosztolányival, Ember Gedeon Simonyi […]
2021.07.13.
Ezen, 2016-ban (ismét) saját kiadásában közreadott kötetében 320 oldalon át 90 írásban veszi górcső alá, mennyi mindent is jelent a fiziognómia bármilyen emberi közösség létminőségében, mennyire […]
2021.07.09.
„A Völgyi beszéd gondolatgyűjtemény, melynek okosságaira senki nem kíváncsi, mert napjainkban a gondolat nem eladható portéka. Eleve a fióknak íródik, szemben a Hegyi beszéddel, amely le […]
2021.07.08.
Már maga a cím is megejtő. „Memoártöredékek”. Nem, ezek nem olyan memoárok, mint a nagy szentekéi, mint mindenekelőtt Szent Ágostoné, melyek minden kor minden emberéhez szólnak […]
2021.07.07.
Költőkről-írókról nemigen szokás enciklopédiákat írni – annál inkább a szó szoros értelemben vett tudományokról. Szőcs munkássága azonban e téren is kivételt képez. Közel négy évtizedes Szabó […]
2021.07.06.
Szőcs Zoltán e kötete valóságos miniatűr kaleidoszkóp irodalmunkról, de abból is elsősorban a huszadik század első felének alkotóiról – igaz, első írása mégis a régi magyar […]
2021.07.05.
Szőcs Zoltán hol lírai, hol epikus (legtöbbször mégis epikus) alkotó, ámde van, hogy egyes műveiben mégis inkább a töprengő-kételkedő-elmélkedő betűvető, a „homo philosophicus” alakja körvonalazódik legélesebben. […]
2021.07.04.
„Öreg kontinensünkön minden kor irodalma megtalálta a maga adekvát műfaját, amelynek segítségével a lehető legteljesebben megnyilatkozhatott. A XII-XIII. század megteremtette magának a szonettet, a XVII. században […]
2021.07.03.
Száznegyvenkét éve, 1879. június 29-én született Móricz Zsigmond, akit a kommunista irodalompolitika ugyan megpróbált mindjobban kisajátítani, ez azonban mégsem sikerülhetett teljesen, ugyanis köteteiből kiollózták 1919. május 30-ától augusztus 19-ig írt „Naplójegyzetei”-t, amelyek, a belőlük szerkesztett „Kommunizmus után” című emlékiratával együtt, csak 2006-ban jelenhettek meg.
2021.07.02.
A Kairosz Kiadó által 2004-ben megjelent, két éven át a „Magyar Fórum” közölte publicisztikáinak legjavát (106-ot) tartalmazó kötetet maga a szerző e sorokkal ajánlotta: „A nemzet […]
2021.07.01.
2002-től Szőcs Zoltán főbb irodalmi kritikái és politikai publicisztikái általa sajtó alá rendezett kötetekben jelentek meg. Közülük a legelső a Magyar Út Körök Mozgalom gondozásában ekkor […]
2021.06.30.
Nem tévedés, a Rákosiak közül Mátyásról van szó, a Károlyi-grófok közül pedig Mihályról, akitől származik a citátum. A tények: 1935-ben Párizsban „Rakosi zum dritten Mal vom […]
2021.06.30.
„Szabó Dezsővel az irodalmi lexikonok, életrajzi jegyzetek nagyon mostohán és kiváltképp előítéletesen bánnak, ezért nehéz dolog életútjának hiteles adatait fellelni. Ezen áldatlan helyzet feloldására szánom 1991-ben […]
2021.06.29.
Verseinek mindvégig visszatérő motívuma a trianoni genocídium, annak megtapasztalása, mit jelent 1986-ban is még mindig adventi ködben, üres padban ülni Marosvásárhelyen („Tirgu Muresben”), hogy a „székely […]
2021.06.27.
Két világháború magyar irodalmunk valóban legnagyobb hatású írója életművéről nem jelent meg tárgyilagos értékelés hazánkban 1945 után – az emigrációban egyik legnagyobb tisztelője róla készített monográfiája […]
2021.06.26.
„A becsületen folt, csorba ne essék, / Nem volt más jelszavad, / Hitted, hogy nem ábránd, mi kötelesség. / Arany-Szent-György-lovag, / Köveden rövid lesz a felirat: […]
2021.06.26.
Hazánk minden külső és belső támadással szemben kész megvédeni a saját érdekeit - jelentette ki Kövér László házelnök.
2021.06.20.
„A papokat tiszta szívből gyűlölöm.” – olvashatók gyakran, különösen a Facebookon efféle „elmésségek”. Mit mondhatnók erre? 1. Jézus Krisztus Urunk tanítása alapján (de a józan paraszti […]
2021.06.13.
Hiányzik, egyre jobban hiányzik jelenléte, baráti hangja, sziporkázó adomázása, fanyar humora és – nem utolsósorban – alázata.
2021.06.10.
142 éve, 1879. június 10-én született Kolozsvárt Szabó Dezső, aki nemcsak íróként, hanem pedagógusként is nagy volt. Ennek bizonyságául álljon itt most róla egy kissé hosszú, […]
2021.06.04.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”, vallotta Illyés Gyula, hasonlóan Dsida Jenőhöz, aki pedig így sóhajtott fel egykoron: „aki még nem volt magyar, nem tudja, mi a fájdalom”.
2021.05.31.
Elenyészően kevesen vannak, akik Mesterüket, vagyis magát Jézus Krisztust akár csak szóval is megvallanák. Miért, hogyan következett be, kiváltképpen az európai történelemben, az utóbbi két és fél évszázadban az Isten és a Sátán e tróncsere-kísérlete?
2021.05.30.
Gyakran panaszkodnak pedagógusok, mennyire kezelhetetlenek tanulóik. Nem ismernek tekintélyt, egyre kevesebbet tanulnak, viszont annál követelődzőbbek. Valaha másképpen volt, pláne 1945 előtt.