Sándor Iván Kossuth-díjas író szerint az európai demokráciák a következő évtizedekben súlyos, szélsőséges akcióknak lesznek kitéve, ami a Nyugat számára nagy kihívást jelent majd.

A liberalizmus társadalmi támogatottsága a mélyponton van. Ebben a helyzetben mivel magyarázható az SZDSZ vezetésének a politikája?

– Talán azzal, hogy nem mérlegelte a magyar demokrácia karakterváltozásait. Az elnökválasztási vitákban, a személyes ambíciók érvényesítése közepette, de a már korábbi időkre is jellemző belterjes pártéletben – amelyben nem tudott dialógusra lépni a lakosság nagyobb részével – nem figyelt fel kellően arra, hogy a tét a parlamenti demokrácia biztosítása a közvetlen, népszavazásos, a parlamenti munkát semmibe vevő populizmussal szemben, ami a nagyobbik ellenzéki pártot a két világháború közötti ideák felújításával a szélsőjobbal is összefonta.

Európában élénkülnek a szélsőjobboldali mozgalmak. Nemzetközi összehasonlításban milyen esélyei vannak hazánkban és a kontinensen a liberalizmus megerősödésének?

– A XX. században a szélsőjobb mindig közös nevezőre akarta hozni, s mindig együtt rágalmazta a baloldalt és a liberálisokat. A liberalizmus nagyjai ezt az összemosást nem fogadták el, de a szélsőjobb ellen általában a demokratikus szellemiségért mindig kiálltak. Jászi Oszkár a proletárdiktatúra idején emigrált, de egész életében bírálta a Horthy-rendszert, és támadta a szélsőjobbot. Európára újabb megoldhatatlanságok várnak. Talán már a század második, harmadik évtizedében bekövetkezhet az olyan konfliktusok, mint a bevándorlás, ökológia, elszegényedés miatti robbanásveszély. Akár egy-egy országon belül, akár országok között. A fasizmus pusztításai ma már felidézhetetlenek az újabb nemzedékek számára. Auschwitz időbeli távolodása talán az inkvizícióhoz hasonló múlttá teszi a holokausztot. A rasszizmust tovább fogják erősíteni a be- és átvándorlási hullámok. Az európai demokráciák súlyos, szélsőséges akcióknak lesznek kitéve.

Forrás:nol

aggaba