• Hírek
  • Képtár
  • Magazin
  • Receptek
  • Légy a Tudósítónk

    • Hírek
    • Képtár
    • Magazin
    • Receptek
    • Légy a Tudósítónk
      • Anyaország
      • Publicisztika
      • Kárpátalja
      • Őseink Nyomában
      • Köz-Élet
      • Erdély
      • Nagyvilág
      • Tompó testvér
      • Miniriporter
      • Nemzeti bulvár
      • Pellengér
      • Képíró-dosszié
      • Vesszen Trianon
      • Nemzeti Rock
      • Felvidék
      • Szabadnak születtem
      • Wiesel-dosszié
      • Homlokon csókolt a halál
      • HunHír-Tudósító
      • Adventi ellenzéki tüntetések
      • Képtár
      • Versek
      • Eleink hagyománya

        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya

        Csak tizenöt tévénéző láthatta a képernyőn az első magyar tévébemondónőnket

        2021.02.26.

        Ma már leginkább csak szidjuk, esetleg dicsérjük, ám valójában el sem tudjuk képzelni, hogy milyenek lehettek a mindennapjaink nélküle. Pedig az a “minapi kezdet“ csak 1957-ben volt, ekkor – a május 1-jei ünnep tiszteletére – kezdte meg hivatalosan működését a Magyar Televízió.

        És ami számunkra igen lényeges: egy régebbi, alig három évtizedes, magyar találmányról van szó: Tihanyi Kálmán (1897-1947) fizikus és villamosmérnök nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása.

        A magyar tudós 1924-ben (nem mellesleg: mindössze egy évvel a drótnélküli rádiózás megindulása előtt!) jött rá a megoldásra. A szabadalom benyújtása után rögtön hozzákezdett a megvalósítás szervezéséhez, így 1927-ben tárgyal a Posta-vezérigazgatósággal, majd Pöschl professzor Magyary Zoltán miniszteri tanácsoshoz írt levelének hatására a kultuszminiszter beajánlotta az éppen akkor alakuló Széchenyi Tudományos Társasághoz. Az Est és a Smith Jeremiás ösztöndíjra beküldött pályázatainak és általában a Radioskop megvalósítására irányuló törekvéseinek ekkor már több fontos támogatója van. Ezek közé sorolhatja Rybár István fizikaprofesszort, Domanowszky Sándor professzort és Kornfeld Móriczot, a Ganz-Danubius Rt. vezérigazgatóját. Utóbbi segítségével jut el Bécsbe egy sorsfordulót hozó találkozóra Schweiger professzorral, a Radio Wien AG igazgatójával, akitől ajánlólevelet kap Arco grófhoz, a berlini Telefunken alapító igazgatójához.

        Mindeközben megszületnek televíziójának végleges tervei, amelyeket 1928. június 11-én, illetve 1928. július 10-én Magyarországon és Németországban szabadalmaz. Egy évvel később ezekkel az elsőbbségekkel jelenti be két találmányát, többek közt Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Valójában már az 1926-ban kelt hazai szabadalmi bejelentése után Németországban Telefunken néven elkezdődött a szervezés, aztán megindult előbb a kísérleti, majd a rendszeres adás – 1935-ben. Mi azonban akkor és még jó ideig csak kósza hírként hallottuk, hogy a világ sok helyén létezik már olyan rádió, amelyik képet is mutat az adáshoz.

        Az itthoni kísérletek 1957 előtt kezdődtek meg: ehhez az elvi döntés 1953-ban született meg azzal, hogy a Minisztertanács hozzájárulását adta a Magyar Televízió szervezeti kialakításához. Az első próbaadást a Gyáli úti postakísérleti állomásról sugározták 1953-ban. A második próbaadás 1955 júniusában a Szabadság-hegyen, az egykori Hargita Szálló mellé felszereltetett első adóantennáról hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. (Ha szabad elmesélnem, egy budai kirándulásunkon Apu mutatott fel – vagy tán oda is mentünk a közelébe…? – a Szabadság-hegyi épülethez, s el is mesélte, hogy onnan fogják majd sugározni hamarosan a “látható rádiót…)

        Medgyánszky Ági

        Aztán egyszer csak megjelent a képernyőn a Mágnás Miska című film részlete (ezt persze én nem láttam…), utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági színésznő, aki mind a 15 (!) nézővel közölte, hogy a Magyar Televízió kísérleti adását látja.

        “Igazi” adás ugyan még nem volt, de 1956-ban a kőbányai Orion Gyárban már tervezték a tévékészülékeket, sőt: gyártása is megkezdődött. Ma már nincs ilyen szakma, de jó rájuk visszaemlékezni: akkoriban és még jó sokáig – bemondónők is voltak, e téren a két úttörő Takács Mária és Tamási Eszter volt.

        Ki nem találnák, hogy mi volt a Magyar Televízió első műsora! Hát persze… Természetesen az ünnepi felvonulásról volt közvetítés. Alig fél évvel jártunk az 56-os forradalom (akkori szóval: ellenforradalom…) után, érthető, hogy a televíziózás megkezdésének igen erős politikai hátszele is volt, hisz a felkelés vérbe fojtása után, de még a tömeges kivégzések előtt, illetve alatt ekkor lépett először a nyilvánosság elé Kádár János a híres/hírhedt ünnepi beszédével.

        Ezután heti három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást vagy sportműsort sugároztak, júniusban pedig megszületett a Híradó. Utóbb hetente négy (1958), majd öt adásnap (1960) volt, később 1987-ig hat – hétfőn volt adásszünet. A televíziózástól mindenki csodát várt – méghozzá jó értelemben. Ám sajnos – ma már tudjuk… – a csoda inkább rossz értelemben következett be, jóllehet sok-sok érték is született, de gyökeresen megváltoztak az emberi szokások, mindannyiunk kárára.

        Visszatérve a kezdetekhez, nehéz, háborús idők jártak akkoriban, s a találmányra természetesen felfigyelt a katonaság, illetve a politika.Tihanyi főbb munkatársait 1944. április 5-én letartóztatták. A kilencven százalékban elkészült gép ekkor már a Ganz gyárban volt – őt magát pedig áprilisban a Hadik laktanyából a Margit körúti katonai fogházba vitték. Öt hónapig tartó vizsgálati fogsága alatt magánzárkában volt – a hűtlenség vádját azonban nem sikerül rábizonyítani. Szabadulása után újra kapcsolatba lépett az ellenállókkal, Szálasi hatalomra jutását követően persze ellenálló bajtársaihoz hasonlóan ő is illegalitásba kényszerült.

        A háború befejeztével fizikailag leromlott állapota ellenére visszatért a napi 16-17 órás munkatempóhoz. Az első figyelmeztetést, hogy szervezete nem bírja a megterhelést, 1946 telén bekövetkezett szívrohamát még túlélte. A második, 1947. február 26-án azonnal véget vetett életének.

        Mindamellett a televíziós gondolatmanipulálás mindennapossá vált. Jószerivel észre sem vesszük, hogy mikor és mit is tesznek velünk kivétel nélkül minden adón. Ettől függetlenül reménykedjünk benne, hogy egyszer véget ér a rémálom, s a tudományt-technikát végre a javunkra fordíthatjuk. Az ébredést akár már ma is elkezdhetnénk…

        Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info (Archív)

        Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen

        • Kopjafaállítás Bugacon – a Kiskunsági Nemzeti Park félévszázados jubileuma

        • Hősök napja és Trianon sorsszerű kötődése

        • 111 év vitézsége vezet a jövőbe

        • Tria-non, a három nem

        • “A békeszerződés aláírása megtörtént”

        • Sátáni történet, avagy az ördög táncrendje

        • Evangélikus gyülekezeti hétvége Balatonszárszón – a finn testvérek látogatása

        • Megkezdődött a népgázálarc tömeggyártása

        • Kárpátaljáért vonulnak elsején

        Nagy port kavart a Hunhír.infón

        • Magyarországi ZSIDÓK LISTÁJA!
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen
        • Gerendás Péter apósa milliók kegyeleti érzületét alázta porba
        • Édes történet – Bácsfi Diána
        • Wass Albert üzenete: „A haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált”
        • Megszüntették a Tomcat elleni nyomozást
        • Napi zsidó lelet: dániel péter & Co. (Letiltották, de van máásik)
        • Az igazság a zsidó rituális gyilkosságokról, különös tekintettel Tiszaeszlárra
        • Halászlé Sobri Jóska módra
        • Toroczkai László elvált
        Légy te is Hunhír Tudósító

        A Hunhír barátai

        Képtárak

        • Oroszbarát tüntetés Budapesten – 2022. 04. 30.

          Oroszország mellett tüntettek ma Budapesten, a Szabadság téren. A megjelentek alacsony számához hozzájárult, hogy a tüntetés eseményét a Facebook többszöri alkalommal is törölte, illetve a hazai és nemzetközi viszonylatban is jellemzően nem merik kimondani, hogy az oroszok jelen esetben nem egyértelműen a rosszfiúk.

        • Mi Hazánk, 2022. 03. 15.

          Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info…

        • Tüntetés a “Covid-diktatúra” ellen (képtár)

          A Covid-diktatúra ellen tüntetett január 16-án a Mi Hazánk Mozgalom Budapesten.

        • Civilek tüntetése a kötelező Covid-oltás ellen (képtár)

          Civilek tüntettek január 15-én Budapesten a kötelező oltások ellen. Képtár. Varga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga…

        • Olaszliszka, 2021. október 15.

          Megemékezés Szögi Lajos lincselésének 15. évfordulóján.

        • Oltásellenes tüntetés Budapesten (képtár)

          Oltásellenes tüntetés Budapesten, 2021. augusztus 28.

        • Budapest Pride Felvonulás 2021

          Nézegessen pride-os felvonulókat, ellentüntetőket!

        Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
        © 2002-2024 Hunhír.info - Rockszerda - Impresszum