• Hírek
  • Képtár
  • Magazin
  • Receptek
  • Légy a Tudósítónk

    • Hírek
    • Képtár
    • Magazin
    • Receptek
    • Légy a Tudósítónk
      • Anyaország
      • Publicisztika
      • Kárpátalja
      • Őseink Nyomában
      • Köz-Élet
      • Erdély
      • Nagyvilág
      • Tompó testvér
      • Miniriporter
      • Nemzeti bulvár
      • Pellengér
      • Képíró-dosszié
      • Vesszen Trianon
      • Nemzeti Rock
      • Felvidék
      • Szabadnak születtem
      • Wiesel-dosszié
      • Homlokon csókolt a halál
      • HunHír-Tudósító
      • Adventi ellenzéki tüntetések
      • Képtár
      • Versek
      • Eleink hagyománya

        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya

        Magyarország első kormányzója, Hunyadi János

        2020.06.05.

        Ragyogó évforduló a mai: 1446. június 5-én választották kormányzóvá a pesti országgyűlésen Hunyadi Jánost. Helyettese Újlaki Miklós főkapitány (1410-1477) magyar főúr, macsói bán, erdélyi vajda, bosnyák király, az ország legnagyobb birtokosainak egyike.

        Mindenekelőtt tudni kell, hogy az országgyűlés – a kor rendjéből adódóan – az idő tájt igen erősen különbözött a maitól. Miként a lexikon fogalmaz: a magyar országgyűlés intézménye a királyi tanácsból fokozatosan alakult ki, de eredetét tekintve a (talán kissé romantikus) történettudomány a honfoglaló magyarok népgyűlésére vezeti vissza – noha ezt írott források nem támasztják alá, bár a történészek szerint a törzsi időszakban lehetett valami hasonló gyűlés, folytonossága azonban megkérdőjelezhető.

        Az azonban bizonyos, hogy az országgyűlést kezdetben a főurak és az egyház vezetői alkották, majd az úgynevezett rendi országgyűlésben a főurak és egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak. Ami a konkrétumot illeti: az 1446. június 5-én kezdődött pesti országgyűlést a nemesek sokasága miatt a legendás Rákos mezején tartották meg, ahol a rendek V. László kiskorúsága idejére Hunyadi János erdélyi vajdát választották kormányzóvá. (Ez volt a második országgyűlés a Rákos mezején, az elsőt 1299. május-július között tartották.)

        Hunyadi János sokak mellett azok közé tartozik, akinek a pontos születési időpontját nem tudjuk, csak sejtjük: 1407 körül lehetett, Zimonyban. Származását illetően ugyancsak sok a találgatás – én amondó vagyok, hogy maradjunk az egyik legkedvesebb változatnál, mely szerint Zsigmond magyar király volna az édesapja, és édesanyját, Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal, aki fiú nevelőapja lett. (Vajkot e tettéért és hallgatásáért a Hunyadi-birtokkal jutalmazta a király, melynek révén rövid idő alatt igen tehetős földesúrrá vált.)

        Az elmélet mellett kiállók felhívják a figyelmet arra, hogy Zsigmond egyik fő bizalmasára, Ozorai Pipóra (1369-1426, Zsigmond hadvezére, kincstartó, temesi ispán és szörényi bán) bízta az ifjú János katonai nevelését, sőt életének egyik legjelentősebb eseményére a császári koronázására Hunyadi Jánost, nem pedig feleségét és leányát vitte magával Rómába. Zsigmond apaságával magyarázzák I. Mátyásnak, az unokának kitartó igyekezetét a császári korona és természetesen a cseh királyi korona megszerzésére.

        A továbbiakban már tisztább a kép Hunyadi Jánosról: mint ismeretes, középkori magyar földesúr és hadvezér volt, ő a nép ajkán a „nagy törökverő”, azaz a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; és egy csöppet sem mellékesen: egyik legnagyobb királyunk, Hunyadi Mátyás apja.

        Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.

        Tekintettel arra, hogy ezen írás tárgya alapvetően a kormányzói méltóság ismertetése – most nem időznék tovább Hunyadi János születésénél és igazán vitézi életénél, de leszögezem: a kormányzói tisztet elsőként viselte a Magyar Királyság történetében. (Annyit még említsünk meg róla mindenképp, hogy a nándorfehérvári diadalt követően kitört pestisjárvány vitte el történelmünk dicső kormányzóját.)

        Máris ideje tisztázni, hogy a kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó – vagy ideiglenes államfő. (Esetünkben, mint fentebb már szó esett róla, a kiskorú V. Lászlót helyettesítették Hunyadi személyével.)

        A magyar történelem, illetve jogtörténet 1446-ban hozta létre a kormányzói intézményt.
        A tisztség így egyenértékű volt a régenssel – latin elnevezése gubernator.

        Magyarország további kormányzói időrendi sorrendben: Szilágyi Mihály (1458), Lodovico Gritti (1530-1534), Johann Caspar Ampringen (1673-1681), Kossuth Lajos (1849) kormányzó-elnök, Horthy Miklós (1920-1944).

        A sorban két viszonylag ismeretlen név van, ejtsünk néhány szót róluk.

        Lodovico Gritti, azaz Gritti Alajos 1480-ban született Konstantinápolyban és Medgyesen lefejezték 1534-ben. Titulusai szerint olasz kereskedő, bankár és politikus – a szultán egyik minisztere, valamint Magyarország (törvénytelen!) kormányzója 1530–34-ig. A valóságban egy kalandorról van szó: egyebek közt Habsburg birodalmi érdek volt az, hogy a törökkel a frontvonal a Magyar Királyság területén húzódjon, s ezzel biztosítsa uralmát Dalmácia fölött.
        Mind a Habsburgok, mind Velence megtettek mindent azért, hogy a törököt mintegy „behúzzák” Magyarországra – így lehetett kormányzó Gritti.

        Ugyancsak a Habsburgok által támogatott politikai kalandornak kell minősítenünk Báró Ampringen János Gáspárt (1619–1684), a Német Lovagrend 48. nagymesterét, a Magyar Királyság császári kormányzóját. Őt I. Lipót császár, minden magyar törvény lábbal tiprásával, 1673. február 27-én Magyarország kormányzójává nevezte ki teljhatalommal. Ampringen nyolc évig viselte hivatalát, s ezalatt Magyarországnak különösen tiszai részét dúlások, öldöklések, kegyetlenségek és égbekiáltó gonoszságok színterévé változtatta. Feljegyzések szerint a tatárjárás óta nem dúlták így fel ezt a vidéket, mint Lipót zsoldosai.

        Ma különös kegyelettel hallgassuk a Hunyadi János emlékére, a nándorfehérvári diadalra utaló déli harangszót!

        Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info

        Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen

        • Kopjafaállítás Bugacon – a Kiskunsági Nemzeti Park félévszázados jubileuma

        • Hősök napja és Trianon sorsszerű kötődése

        • 111 év vitézsége vezet a jövőbe

        • Tria-non, a három nem

        • “A békeszerződés aláírása megtörtént”

        • Sátáni történet, avagy az ördög táncrendje

        • Evangélikus gyülekezeti hétvége Balatonszárszón – a finn testvérek látogatása

        • Megkezdődött a népgázálarc tömeggyártása

        • Kárpátaljáért vonulnak elsején

        Nagy port kavart a Hunhír.infón

        • Magyarországi ZSIDÓK LISTÁJA!
        • Egyes közbeszerzési eljárások túlárazása elérheti a 140-320 százalékot is
        • Édes történet – Bácsfi Diána
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen
        • AZ ETOSZ, a logosz és a pátosz
        • Óriási rendőri erők vonultak ki a Horák Nóri-emléktábla avatására (+képek)
        • Nagyító alatt az ősi magyar jelkép
        • Megkerült „Csigla mezeje” – Mégsem puszta legenda, hanem azonosítható történelmi helyszín
        • G. Kirkovits István: Hamburger Misi most nagyon verné az asztalt
        • Édes tejbekása
        Légy te is Hunhír Tudósító

        A Hunhír barátai

        Képtárak

        • Oroszbarát tüntetés Budapesten – 2022. 04. 30.

          Oroszország mellett tüntettek ma Budapesten, a Szabadság téren. A megjelentek alacsony számához hozzájárult, hogy a tüntetés eseményét a Facebook többszöri alkalommal is törölte, illetve a hazai és nemzetközi viszonylatban is jellemzően nem merik kimondani, hogy az oroszok jelen esetben nem egyértelműen a rosszfiúk.

        • Mi Hazánk, 2022. 03. 15.

          Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info…

        • Tüntetés a “Covid-diktatúra” ellen (képtár)

          A Covid-diktatúra ellen tüntetett január 16-án a Mi Hazánk Mozgalom Budapesten.

        • Civilek tüntetése a kötelező Covid-oltás ellen (képtár)

          Civilek tüntettek január 15-én Budapesten a kötelező oltások ellen. Képtár. Varga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga…

        • Olaszliszka, 2021. október 15.

          Megemékezés Szögi Lajos lincselésének 15. évfordulóján.

        • Oltásellenes tüntetés Budapesten (képtár)

          Oltásellenes tüntetés Budapesten, 2021. augusztus 28.

        • Budapest Pride Felvonulás 2021

          Nézegessen pride-os felvonulókat, ellentüntetőket!

        Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
        © 2002-2024 Hunhír.info - Rockszerda - Impresszum