2025.06.27.

Felkelések a Tanácsköztársaság ellen

Június 10-én a békekonferencia véglegesítette a magyar határokat, a június 13-án a Forradalmi Kormányzótanácsnak küldött Clemenceau-jegyzék a Felvidék kiürítése feltételeként kilátásba helyezte, hogy a román csapatok kivonulnak a Tiszántúlról. A magyar csapatok kivonultak a Felvidékről, a románok nem adták át az élelmiszerellátás miatt fontos Tiszántúlt.
2025.06.07.

111 év vitézsége vezet a jövőbe

Múltunk ismerete, őseink vérének áldozata, egy történelmi kor hű lenyomata együtt és egyenként is. Valami megmagyarázhatatlan erő szólít és hajt tovább, hogy tudjunk, érezzünk és meglássunk, beleképzeljünk, emlékezzünk, hogy büszkék lehessünk. Csodálattal fürkésszük a hősi sírokat, emlékműveket, meg-megállunk egy szál virággal, nemzeti színű szalaggal kezünkben feszült izgatottsággal szorongatva, majd lágyan simítva azt. Közben arra gondolunk: nekem is volt nagyapám, dédapám, ükapám, aki a történelem fordulása, a hatalmak játéka folytán, de Isten hívó szavára védte hazáját, családját. Hazámat és családomat.
2025.05.22.

Megkezdődött a népgázálarc tömeggyártása

A békeszerződés értelmében Magyarország támadó fegyvereinek gyártása korlátozva van, s igy főleg védelmi eszközök előállításáról kell gondoskodni. A modern háború legfélelmesebb eszköze a légitámadás és a gáz, amelynek veszélyeit kiküszöbölni lehetetlenség.
2025.04.11.

Fagyos tavasz – 1860

Szomorú és tragikus volt a Habsburg-önkényuralom Haynau megtorlásait követő egy évtizede. Kivégzések, elnemzetietlenítés, az alkotmányos jogok elnyomása voltak a legjellegzetesebb vonásai.
2024.12.10.

32-es baka vagyok én

A valamikor nagyhírű 32-es gyalogezred tisztikara és legénysége vasárnap rendezte hagyományos ezrednapját. A hadirokkantak, béna hősök sem maradtak otthon, és aki nem tudott saját lábán eljönni, az tolókocsiján ülve vett részt az ünnepségeken.
2024.12.10.

A napos oldalról árnyékosra került színésznő

80 éve játszott Magyarországon utoljára Szeleczki és boczonádi Szeleczky Zita Klára Terézia (1915-1999) színésznő a valóságosan használt Zita keresztnevet csak születése után egy évre, az utolsó magyar király koronázása évében Zita királynő tiszteletére kapta.
2024.11.02.

Arcok és harcok: Vörös nyomulás, magyar védelem Kecskeméten

A kecskeméti alakulatok történetét vitéz dr. Kováts Andor nyugállományú ezredes (1917-2010) és Dorogi Károly ny. százados (1919-2006) visszaemlékezései alapján rekonstruáltuk.
2024.10.22.

A Róma villa ősi titka

Családi példaképeket, nagyszerű értékalappal élő felmenőket bemutatni, nem csak büszkeség, hanem a leszármazottak és màsok részére erősen pozitív töltetű útmutató is az életre. Íme az egyik, apai felmenőnk: A Somogy című hetilap már 1871. április 18-ai számában beszámolt olvasóinak a híres villaépületről (Kaposváron ma Rippl-Rónai, vagy Róma villa néven ismerik).
2024.10.08.

Az Országház születésnapjára

Bár az Országház valódi élete két évvel később kezdődött, az épület elkészültének tényleges évfordulója ma van: 1902. október 8-án adták át Budapest és egész Magyarország ékkövét, Steindl Imre örökbecsű művét, az Országházat.
2024.10.04.

Nemzeti gyásznapunk

E néven vonult be nemzeti történelmi tudatunkba 1849. október 6. A megelőző másfél év hősköltemény volt, a „népek tavasza” európai forradalmainak talán a legnagyobb arányú és leghősiesebb küzdelme a katonai erők arányát, harcait tekintve. E másfél év hősöket teremtett, nem véletlenül nevezte Victor Hugo, a romantika nagy francia írója 1848-49 kapcsán a magyarokat a hősök nemzetének.
2024.10.02.

Az I. világháború, s egyben a XX. század egyetlen valóságos katonai sikere

1919. szeptemer 10-én az antant hatalmak aláírták Ausztriával a békeszerződést a franciaországi Saint-Germain-en-Laye kastélyában. Ennek értelmében a Lajtabánság Burgenland néven Magyarországtól Ausztriához került. Ez azért nem volt ilyen egyszerű…
2024.09.07.

A Magyar Királyi Honvédség támadása Erdélyben és Bánátban 1944 szeptemberében

1944 nyarán jelentős fordulat következett be a II. világháború közép-európai hadszínterein. 1944 augusztusában a Jasi-Kisinyov körzetében vívott hadművelet folyamán a szovjet csapatok közel egymillió német és román katonát kerítettek be, akik megadták magukat. Erre a fiatal román király, I. Mihály augusztus 23-án este letartóztatta a kiugrásban részt venni vonakodó, sőt a front megerősítését szorgalmazó Ion Antonescu marsall kormányfőt (conducator). A következő napok folyamán Románia hadat üzent volt szövetségeseinek, Németországnak és Magyarországnak, s Gheorghe Mihail tábornok, a Nagyvezérkar főnöke utasítása alapján megkezdte a támadó hadműveletek előkészítését, majd kivitelezését.
2024.07.29.

Egy rövid, csodálatos életút vége

175 éve, 1849. július 31-én esett el, vagy tűnt el, de csak testileg legnagyobb költőnk a Segesvár–Fehéregyháza mellett vívott csata forgatagában.
2024.06.12.

Lezuhant a toronyból a zsombói harang

Izgalmas események játszódtak le Dorozsma-Zsombó központon. (Az Est tudósítójának telefonjelentése.)
2024.06.03.

A kommün áldozata: A magyar bútoripar géniusza – Thék Endre

A XIX. század a magyar tehetség, szorgalom kiteljesedésének történelmileg páratlan időszaka volt. Óriási tehetségek bontakoztatták ki alkotóerejüket és érvényesítették azt a nemzet gyarapodására, értékeinek a világ előtt történő felmutatására. E kiemelkedő személyiségek sorába tartozik Thék Endre is.
2024.05.27.

Nem csak érettségizőknek: Diadal és tragédia – 1849 május

Feladatunk inkább az lehet, hogy a közel kétszáz éves ívben a folyamatosan több, különféle oldalról indított, keltett magyarellenes rágalmakat, mítoszokat megfelelő érvekkel a helyére tudjuk tenni, meg tudjuk cáfolni. Nemzeti sorsunk múlhat rajta.
2024.05.26.

A hrasinai égi csoda

Égi csoda történt 1751. május 26-án vasárnap délután 6 órakor a korzózó közönség szeme láttára, Zágrábtól északra, Varasd vármegyében, Hrasina község mellett. (Emlékeztetőül: a színhely Horvátországban van, ami akkoriban a Magyar Királyság társországa volt még.)
2024.05.13.

A nagy francia forradalom követői liberális eszmerendszerükkel Magyarország, így Európa sírásói voltak

Május 20-án végezték ki Martinovics Ignác (1755-1795) ferences rendi szerzetest, teológiai doktort, a magyar jakobinus mozgalom fő szervezőjét a Vérmezőn. Martinovics és társai megítélése mindmáig nincs tisztázva.
2024.05.13.

A három rosszhírű úr

A három rosszhírű úrról egyébként meglehetősen ellentmondásosak a történetek, még olyan leírás is van, amely szerint az egyház mindhármukat törölte volna a szentek sorából. Persze nem azért, mert májusi hideget hoztak, hanem azért, mert nem bizonyult igaznak a mártíromságuk.
2024.04.15.

A szabadságharc tavaszi hadjáratának első szakasza

A Hunhír.info március 11-ei számában áttekintettük a Bem József tábornok vezette erdélyi hadsereg dicsőséges hadjáratát 1848 decembere és 1849 márciusa között, mely végül Erdély szinte tejes területének felszabadítását eredményezte.
2024.03.11.

Bem erdélyi győzelme – Nagyszeben bevétele

Talán kevésbé ismert a magyar közvélemény előtt szabadságharcunk 175 évvel ezelőtti, Erdély területén lezajlott eseménysorozata.
2024.02.11.

A máig ostromlott ostromlottak emlékére

A becsület napja (Tag der Ehre) máig mostohagyermeke az aktuális politikának. A történelmi távlat pedig már lehetővé tenné a kiegyensúlyozott, objektív megítélését a hősies cselekedetnek, amelyet Cseh Tamás olyan szívszorítóan gyönyörűen énekelt meg Széna tér (vers: Bereményi Géza) című dalában.
2024.01.12.

A XX. század Mohácsa – Mi történt ma 76 éve a Don-kanyarban?

A XX. század történelmének a magyarság számára egyik legvéresebb és legfájdalmasabb eseménysorozata kezdődött meg 76 évvel ezelőtt a Don-kanyarban. A háborúba kényszerült Magyarország 2. magyar hadserege magára hagyatva mintegy 200 kilométeres vonalon állt szemben a támadni készülő sztálinista Vörös Hadsereg erőivel szemben. A magyarok mint az elmúlt évszázadok során, most is magukra hagyatva vették fel a küzdelmet az óriási túlerővel szemben, bizonyítva a hit, a hűség és a bátorság hármas jelszavának magyar örökérvényűségét.
2024.01.10.

Emelt fővel a gyilkosok előtt: 78 éve végezték ki Bárdossyt

Hetvennyolc éve, 1946. január 10-én a Markó utcai fegyház udvarán végezték ki golyóval a gyilkosai elé emelt fővel álló Bárdossy László miniszterelnököt, aki a sortűz előtt felpillantott az égre, magasba emelte mindkét kezét és így kiáltott: „Uram, szabadítsd meg az országot ezektől a banditáktól!” Akik ráadásul „A papot is!” skandálásával az őt utolsó útjára kísérő pap, Werner Alajos kivégzését is követelték.
2023.10.29.

Gróf Károlyi Mihály kinevezése

A szerdáról csütörtökre virradó éjjelen Budapest egész helyőrsége csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz és a Tanács rendelkezésére állottak úgyszólván az összes közintézetek. A hatalom tehát már tényleg a gróf Károlyi Mihály vezetése alatt működő Nemzeti Tanácsé volt, midőn csütörtökön délelőtt megtörtént formaszerű kinevezése is. A kinevezést megelőzte természetesen gróf Hadik János lemondása.
2023.10.05.

Lovaglópálcával űzte ki a románokat

A budapesti Szabadság téren található egy szobor, amely a román megszállásra másfajta előjellel emlékeztet. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobra annak állít emléket, hogy Brandholtz megelégelte a románok rablását.
2023.09.10.

Anarchista merénylő áldozata lett

A magyar királynét meggyilkolták. Meggyilkolta egy rettenetes eszme vak fanatikusa, a kit a végzet útjába vetett. Meggyilkolta hidegen, kegyetlenül, nem nézve nemét, védtelen ártatlanságát, szentté avató bánatát: csak azért, mert fején koronát viselt.
2023.07.16.

Száz vasutat, ezeret

Ha vonatozott Petőfi, akkor vagy a váci, vagy a szolnoki vonatra szállt: Pest és Vác között 1846 nyarán, Pest és Szolnok között 1847 őszén indult meg a vasúti közlekedés.
2023.07.12.

“Egyformán tömeggyilkos az ENSZ és Moszkva is!”

Ma 24 éve halt meg szeleczki és boczonádi Szeleczky Zita Klára Terézia (1915-1999) színésznő, akinek nevéről tudnivaló, hogy a valóságosan használt Zita keresztnevet csak szletése után egy évre, az utolsó magyar király koronázása évében Zita királynő tiszteletére kapta.
2023.07.11.

Kossuth híres megajánlási beszéde

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! Az újkori idők egyik legnépszerűbb politikusa, Kossuth Lajos (1802-1894) élete csupa ellentmondás, de a legkritikusabb, forrongó pillanatokban mégis bő száz éve azt énekli mindenki, hogy “Kossuth Lajos azt üzente…”
2023.07.05.

40 éve történt: Csurka lemondott

40 éve történt – A Belső Elhárítás /III/III/ akciója és információja. NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1983. július 5. BELSŐ ELLENSÉGES ELEMEK TEVÉKENYSÉGE A Belső Elhárítás /III/III/ […]
2023.07.04.

A diadalmas pozsonyi csatára emlékezünk – Isten áldja holtában is Árpád fejedelmet!

Ünnep van, a pozsonyi csata ünnepe, de ne feledjük: ez gyásznap is: megannyi magyar vitéz, nemkülönben Árpád vezér elhunytának napja július 4. A 907-es pozsonyi csata kezdőnapjára emlékezünk, amely lényegét tekintve lezárta a több mint ezer év előtti hon(vissza)foglalást – e sorsdöntő csatával fejeződött be a Kárpát-medence végleges bevétele. És egyben ez volt az első honvédő háborúnk.