A francia lapnak még a Magyar Gárdát vádolta a roma jogvédő, a Heti Válasznak azonban már nem tudott bizonyítékot felmutatni. A Válasz feleslegesen futott megint egy több mint egyéves kört.

A HunHír.Hu elsőként jelezte a médiában, hogy az erdélyi Csíkszentmárton lakói azért voltak kénytelenek szembeszállni a helyi cigányokkal, mert több székelyt megkéseltek, önkormányzati képviselőnőt vertek meg brutálisan. Az áldozatok T.Levente, T. Erzsébet és még jó páran, akikre az elmúlt években anyagi haszonszerzésből támadtak a cigányok, illetve akik azért keveredtek összeütközésbe velük, mert védeni akarták portájukat. Hogy egy jogvédőnek titulált cigány gyűlöletkeltő mivel okádja teli a kérdésre egyből ugró, egyértelműen magyarellenes, trianonista biztosan száz százalék francia tulajdonban lévő újságot, az kit érdekel. A HunHír.Hu tudósítója jelen volt az említett események bekövetkezésekor, és a helyszínről hitelesen tájékoztatta a hírportált.

A párizsi Figaro napilapban múlt héten hosszú cikk jelent meg, amely – főleg Romániára koncentrálva – a kelet-európai cigányság sanyarú helyzetét mutatta be. Az Európai Unióban immáron tízmilliósra becsült lélekszemű kisebbség – az újság szerint – a keleti tagállamokban van leginkább kitéve diszkriminációnak.

Az itteni társadalmi feszültségeket a helyiek sokszor a cigányokon vezetik le: a roma lakosság – egyszerű beazonosíthatósága miatt – könnyen válhat bűnbakká. A Figaro ennek bizonyítékát látja a romániai és a magyarországi romaellenes támadásokban.

A Figaro szólt a Jobbikról is, amely alapvetően cigányellenes jelszavakkal tudott kirobbanó sikert elérni a tavalyi EP-választásokon – de a francia lap immáron romániai hatást is tulajdonítana a magyar szélsőjobboldalnak.

Mint ismert, tavaly májusban és júniusban számos Hargita megyei településen alakult ki összetűzés a helyi magyar és roma lakosság között. Csíkszentmártonban például – legalábbis az esetet vizsgáló bukaresti Romani Criss emberi jogi szervezet szerint – 400 magyar támadt a cigányokra, különböző bűncselekményekkel vádolva őket, 2009 májusának végén. A cigányok házait állítólag feldúlták a magyarok – sőt, június 3-án tűzeset is volt – írja a Heti Válasz.

(A HunHír.Hu tavalyi helyszíni jelentése szerint nem volt szó semmiféle házdúlásról, s alávaló hazugság, hogy a székelyek felgyújtották volna a putrit. Mindösszesen annyi történt, hogy befogták az agresszív cigányok lovait, amelyekkel szétrúgatták a vetést. A helyi Bözse csárda tulajdonosnőjének ostorral estek neki, italt követelvén és öreg székelyeket támadtak meg saját házaikban, kirabolva őket. A csíksomlyói búcsú hetében történt cigány agressziósorozatot már azért sem tudták megtorolni a székelyek, mert a más megyékben a cigányokat ütő, vágó zsandárok itt a cigány mosdatásban, és a bűnözők egyoldalú védelmében jeleskedtek. A hazudós cigány áljogvédő annak alapján építettet fel a Jobbik-székelyek kapcsolatát, hogy a Bözse csárdában volt egy plakát a Jobbik EP-választási kampányával kapcsolatosan.)

A romák közben a közeli erdőkbe voltak kénytelenek menekülni – és számosan később sem tértek vissza házaikba. A helyi önkormányzatok szerint azonban a cigányok eleve illegálisan építkeztek, igaz – amint a Romani Criss jelentése tartalmazza – ez a magyar és román lakók esetében is fennáll. Az, hogy mégis csak a cigányoknak róják fel az illegális építkezést „bizonyítja, mennyire nem kívántak a romák ebben a térségben”, állapítja meg elítélően a bukaresti roma jogvédő társaság.

A helyi romák védelmét is felvállaló Romani Criss bukaresti képviselője, Magda Matache a Figaronak a tavalyi támadásokról voltaképp azt nyilatkozta, hogy azokat „Budapestről a Magyar Gárda irányította”. A megfogalmazásból nem derült ki egyértelműen, hogy a jogvédő mivel is vádolja a Magyar Gárdát, illetve milyen bizonyítékai vannak.

(A helyiek semmiféle Gárda-kapcsolatokkal nem rendelkeznek, csupán csak annyi történt: a cigánybűnözés súlyossága miatt hosszú évtizedek után most fogtak össze azok a szentmártoni székely családok, akik különben nincsenek túl nagy barátságban. De a cigánybűnözés elviselhetetlensége felülírta a régi való, vagy vélt, de a diktatúra időszakába visszanyúló sérelmeket.)

A Heti Válasz megkeresésére Magda Matache azt mondta: semmiféle bizonyítéka nincs, ami azt igazolná, hogy a Magyar Gárda szervezte volna a tavalyi támadásokat. „A Magyar Gárdával szembeni álláspontunk nem az, hogy ők szervezték a támadásokat, elvégre erre vonatkozó bizonyítékkal nem rendelkezünk, de a helyi közösségen belüli problémák igenis valósak”.

Magda Matache: a magyar és a román szélsőségesek is élénken foglalkoznak a cigánybűnözéssel

Magda Matache tehát csak sejteni véli a magyar szélsőjobbot az ügyben – mondván: hazai radikális szervezetek élénken jelen vannak Székelyföldön. Példaként említette a bukaresti jogvédő, hogy egy tavalyi roma tüntetésen Csíkszeredában (Miercurea Ciuc) megjelentek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Gárda „feketébe öltözött, eltakart arcú” tagjai is. (A tüntetés megzavarásáért egyébként több ezer lejes büntetésben részesültek a magyarországi és erdélyi magyar radikálisok.)

Matache szerint az is tény, hogy Vona Gábor rendszeresen vendégeskedik Erdélyben, különböző szélsőjobboldali együttesek koncertjein, valamint hogy immáron – Székely Szakasz (Secui Batalion) néven – erdélyi fiókintézménye is van a Magyar Gárdának – olvasható a válaszban.

(A hazug cigányasszony teljesen mellébeszél, valótlanságot állít, hiszen Vona Gábor, a Jobbik elnöke soha nem vendégeskedett egyetlen “szélsőjobboldali” együttes koncertjén sem. E sorok írója ezt saját személyes tapasztalatával bizonyítja, hiszen minden, “szélsőjobboldali” együttes koncertjén részt vett valamilyen minőségben, vagy mint szervező, vagy mint úti-vezető, vagy mint tudósító)

A győri Wass Albert Zászlóaljhoz bekötött Székely Szakasz első tagjainak avatására éppen december 1-én, Románia nemzeti ünnepén tettek kísérletet Kolozsvárott a gárdisták. A Székely Szakasz alapítói feltehetőleg az a hat személy – Balázs Piri Gergely, Baricz László, Csibi Barna, Puskás András, Szőcs Tibor, Varga Sándor – lehetnek, akik területfoglalási kérvénnyel fordultak még novemberben a kolozsvári önkormányzathoz.

(A Heti Válasznak lenne annyi pénze, kapacitása, és energiája, hogy Székelyföldön a székelyektől tájékozódik a székelyföldi kezdeményezésekről. Csak át kell menni a Hargitán meg a nyerges-tetőn . aztán ott beszélgetni az autonómia mellett elkötelezett emberekkel. Aztán akkor nem fújná fel néhány elkötelezett, szabadságvágyó, nemzeti érzelmű fiatal ügyét.)

Felvetésükre, miszerint a hazai radikálisok nem cigányellenes, hanem inkább szeparatista célokból szervezkednek Erdélyben, Magda Matache azt válaszolta, hogy ez így igaz, de „a romániai és a magyarországi szélsőséges szervezetekben egyaránt közös másodlagos célnak tekinthető a cigánybűnözés kérdése”.

HunHír.Hu kommentár:

Kapcsolódó hírek:
Botra kapott a gazda – kiűzték falujukból a bűnöző cigányokat a szentmártoniak
Hazugság az égő putrik – a székelyek megnyerhetik a cigányháborút

HunHír.Hu