Csíkszentmárton, egy bájos, történelmi emlékektől hemzsegő székely falu a csíki havasok lábánál. Az ott lakók minden erejüket megfeszítve próbálnak fennmaradni a Székelyföldet is elárasztó globalista kihívások közepette. De azt megelégelték, hogy a magyar nyelvet is ismerő cigányok megszurkálják a legényeket, ellopják a tyúkokat, a termést, és rettegésben tartsák a falu idős, védtelen lakóit. Pünkösd napján megkéseltek megint egy székely fiút. A falu fiatalsága azt mondta elég: mindegy hatvan székely husángra kapott, s az oláh kommandósok sem tudták megállítani a rohamot.
A székelyföldiek életét is megkeseríti az ottani cigányság bűnöző rétegének terrorisztikus fellépése. Nappal, a nyílt utcán is betörnek a házakba, elvisznek minden kézzel foghatót, s a lopott, sehol nem regisztrált lovaik húzta szekereken viszik a szajrét. A kocsmákból fizetés nélkül távoznak, a boltokat ellepik és kirabolják, a tiltakozók közül a nőket megverik, a férfiakat megszurkálják.
Több szentmártoni legény viseli testén a velük való találkozás nyomát. A bűncselekmények elkövetőivel kesztyűs kézzel bánik a román hatóság, hiszen ebből a szempontból ugyanaz a helyzet mint nálunk. A hatalomnak kapóra jön a a cigánybűnözés, hiszen míg a székely élete, vagyonkája védelmével van elfoglalva, addig nem tud az autonómiával foglalkozni.
A falu fiatalsága Pünkösd másnapján eddig soha nem látott mértékben kovácsolódott össze a bűnözők kiseprűzéséért. A cigányok kikényszerítették a magyar egységet – fogalmazott tudósítónknak egy idős székely gazda.
Dorongokkal, husángokkal felfegyverkezve rontottak a cigány putrisorra, hiszen a meghalt székelyek egykoron takaros házaiba önkényesen beköltöző cigányok pár hónap alatt mocskos putrivá változtatták a száz évnél is idősebb gondosan, kétkezi munkával megépített hajlékokat. A román kommandósok sem tudták megakadályozni, hogy ne dolgozzanak a kéziszerszámok, s talán egy időre a székely gazda, s nem a bűnöző cigány eszi a tyúkhúslevest.
HunHír.Hu-információ
HunHír.Hu (Tudósítónktól)