2020.04.13.
Nem kívánok, mivel sem orvos, sem közgazdász nem vagyok, a koronavírusról és annak hátteréről szólni. Azonban gondolkodni talán (még) lehet róla. Főleg azután, amit Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyilatkozott: „Szomorúan konstatáltam, hogy amikor a válsághelyzetben kiadtak egy utasítást, miszerint csak a legszükségesebb műtéteket szabad elvégezni, akkor ezek között az abortuszokat is engedélyezték.”
2020.04.01.
Kilencvenhárom éve, 1927. április 2-án szenderült jobblétre Prohászka Ottokár. Nem túl kerek ugyan az évforduló, de egész pályája jelentősége okán-jogán sohasem lehet eléggé és elégszer reá […]
2020.03.18.
Nincsenek véletlenek, ha valamikor, akkor pont most kellett újra megjelennie egy olyan könyvnek, ami erre a kérdésre csakis igaz feleletet ad, mert bár mindenkor, de a mostani járványidőben pláne ez a kérdések kérdése, amelyre egyetlenegy tudomány ad hiteles választ, és ez a teológia. Mit is felel erre részletesen? Tower Vilmos régi-új könyvéből megtudjuk.
2020.03.11.
Idestova harminckét éve élek Budapesten, s nem emlékszem arra, hogy ezalatt lett volna olyan értelmiségiekkel folytatott beszélgetésem, melyben e kérdés valamiképpen fel ne merült volna. Miért, miért nem, a reá való válaszok viszont gyakorta köszönő viszonyba se kerülnek egymással azóta se, de az biztos, hogy elég sarkosak mindig is.
2020.03.08.
Bizony nagyon nem ismeri az emberi lélek emberi nyelven kifejezhetetlenül csodálatos világát, aki a szimbólumokat, a jelképeket csupán csak „külsőségek”-nek tekinti. Nagyon nem mindegy, ki miként tükrözteti vissza bensőjét, hitét, világnézetét megjelenésében is. Ugyanez vonatkozik tágabb értelemben is minden közösségre, különösen is a nemzetire.
2020.03.03.
Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kiverte a biztosítékot a liberális tábor valamennyi szárnyában. Ügyes húzással azonban a véleménydiktátorok olyanokkal mondatták ki a magukét, akik cégéres keresztények.
2020.03.01.
Nehéz most tollat ragadni, mégis szükséges. Sokszor mondjuk, hogy nincsen nélkülözhetetlen ember. Ez igaz is, csak vannak mégis, akik azért nehezen – mi több, igen nehezen […]
2020.02.27.
Értékveszteséges világunkban mi magyarok vajon tudjuk-e, hogy mi mindent is jelent Szűz Mária és Szent István történelmünkben? Őseink szerint addig volt rend életünkben, ameddig Isten Anyja, a boldogságos és szeplőtelen Szűz közbenjárását kértük érettünk.
2020.02.27.
Gyakran méltatjuk irodalmunkat, és annyiban jogosan, amennyiben a krisztusi igazságokat tükrözteti vissza. Egyrészt ennek konkrétumaira világít rá ezen előadás, másrészt arra, hogy ugyanakkor mégsem minden arany, ami fénylik, ugyanis számos mégoly tehetséges, sőt zseniális költőnk-írónk messze nem teljesen keresztény.
2020.02.26.
Ha a kommunizmus, főleg a volt szovjetunióbeli gyakorlatát megörökítő korabeli sajtót olvassuk, felfigyelhetünk arra, milyen sors jutott benne a gyermekeknek. Talán épp az mutatja leginkább a […]
2020.02.20.
Fiatalabbak már nem, idősebbek még emlékeznek Bacsó Péter filmremekére, „A Tanú”-ra, s nyilván nem véletlenül idéznek belőle ma is, különösen 2019. október 13-a óta – noha azért nem a filmben megörökített Rákosi-rendszerben élünk már ugyebár. Mégis, miért?
2020.02.17.
Talán nem is kell nagyon hangsúlyozni, mennyire sokat elárul egy nemzet mentális mivoltáról, hogy településeinek, pláne fővárosának köztereit kiről nevezi el. Ha arról van szó, hogy megvédjük önazonosságunkat, identitásunkat ma is, különösen az iszlámtól, bizony megvannak e téren is előttünk járt példaképeink. Csak kérdés, miért, hogy alig viseli nevüket közterület, pláne közülük a legnagyobbét, Buda s általa végső soron Magyarország felszabadítójáét?
2020.02.15.
Magyar betegség, morbus hungaricus? Úgy tűnik, lassan már könyvet lehetne írni ilyen címmel. Maradjunk most azonban belőlük egynél, a cím- és rangkórságnál! E sorok írója korábban […]
2020.02.13.
Valaha volt ugyebár az MSzP-nek „hívő tagozata” is. Miért ne, hiszen néhai jó Virág Árpád elvtárs (alias Eisenberger Benjámin) megmondotta vala: „Minden lehetséges!” És tényleg! Kezembe […]
2020.02.10.
Az ember egyszerűen nem hisz a szemének. Van az úgynevezett őszirózsás forradalom s annak egyenes folytatásaként az úgynevezett dicsőséges Tanácsköztársaság. Vannak magyar írók, akik a kettő közül az elsőt átélik, tehát tudják, hogy ki adta át kinek a hatalmat. Ennek átéléséhez nem kell százharminchárom nap, egy hét is untig elég. És mégis. Mégis akadnak írástudók, akik vakok maradnak.
2020.02.07.
„Nem tanítok fasiszta írót” – olvashattuk a minap egy transzparensen, tiltakozva az új Nemzeti Alaptanterv ellen. Fasiszta írók! Hiába, kísért a múlt, de nagyon. Eszébe jut […]
2020.02.04.
Rémisztő képződmények a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak, tudtuk meg Niedermüller Pétertől. Aki azt hinné, ennél mélyebbre már tényleg nem süllyedhet valaki, súlyosan tévedne. Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy az kicsoda.
2020.01.03.
Az ember egyik szeme nevet, a másik meg sír. Miként lehetséges, hogy egy rendkívül felkészült irodalomtörténész képes legyen együtt méltatni a címben említetteket?
2020.01.01.
Újévbe lépve, mint eddig is, szinte mindenki belefeledkezett a pezsgőzésbe, folyt most is a gyönyörűen gyöngyöző ital, ment a mámoros mókázás, a kikerülhetetlen kacagás, ami természetesen önmagában még egyáltalán nem baj, csakhogy azért ennél mégiscsak többről van szó valahogyan.
2019.12.27.
Hetvenegy éve, 1948. december 26-án tartóztatta le az ÁVO Mindszenty József hercegprímást és vitette az Andrássy út 60-ba. Példát mutatott minden ember számára. A hit vállalása nagyon sokszor bizony nem nélkülözheti a tövisjárást, magát a golgotát.
2019.12.24.
Miről is szól karácsony? Azaz fordítsuk meg a kérdést: miről nem szól? Bizony nem az egymást túllicitáló bevásárlásról. ajándékozásról, vigadozásról. Bizony éppen nem mindarról, amit pedig […]
2019.12.14.
Ki tudja, hányszor hangzott el ez az antiklerikális csatakiáltás 1789 óta. Dobrev Klára nemrég amiatt jajveszékelt, hogy mintha egyre jobban nőne a papok hatalma, de majd ő és a DK gondoskodni fog persze arról, hogy ez ne így legyen. Szavát tett követte a minap: a terézvárosi Momentum betiltotta az ottani adventi keresztállítást.
2019.12.05.
2019. október 13-a éppoly gyásznap, mint volt 1919. március 21-e. Most ugyanazok ülhettek nyeregbe, mint akkor. Bocsánat a címbeli jelzőkért, de ezek azért nem véletlenül születtek s élnek mindmáig azok ajkán, akik nem tartoztak s tartoznak közéjük. Maradjunk azonban a címbeli kérdésnél!
2019.11.28.
(Idézi Várdai Béla: Katholicismus és irodalom. Budapest, 1921. Szent István Társulat-Stephaneum Nyomda, 34. old.)
2019.11.25.
„Hát igenis, igenis, igenis / Csúf és borús csak az az életemben, / Ami magyar.” Igen, nem tévedés, pontosan ezt írta Ady az eredetileg a „Nyugat” folyóirat 1913/1. számában megjelent „Régi énekek ekhója” című költeményében. Mindazok, akik őt folyvást citálják, hódolva lassan száz éves kultuszának, vajon mikor néznek szembe azzal, hogy imádott költőjük inkább volt a rombolás, mint az építés táltosa?
2019.11.24.
Egyik börtönben látta, amint nők rendőrtiszti ruhában meztelen tiszteket kínoznak bestiális módon, kimondhatatlan brutalitással.
2019.11.09.
„Ma lenne kilencvenéves Kertész Imre Nobel-díjas író” – olvasható a fejlécen. Eltűnődik ilyenkor az ember. Mindez egy „polgári” napilap címoldalán, ma! Egy olyan orgánumén, amelynek célja, ha már irodalomról van szó, a valódi értékeket felmutató írók-költők életművének méltánylása kellene, hogy legyen.
2019.11.04.
Sokan arra hivatkoznak, hogy a könyvpiacnak minél tarkábbnak kell lennie, lehessen „mindent” kapnia a nagyérdemű olvasóközönségnek. Csakhogy ez közönséges ámítás. Ugyanilyen alapon azt is mondhatnók, mindegy, […]
2019.11.01.
“Csak a teste” – hirdeti Gárdonyi Géza sírfelirata, klasszikus tömörséggel megfogalmazva Mindenszentek és Halottak Napja mindenkori, de különösen is csak földi létünkre koncentráló korunkban létfontosságú üzenetét. Azt, hogy – mellesleg puszta emberi ésszel is – be kell látnunk lelkünk halhatatlanságát, amelynek tudata az emberi nem történelmével egyidős.
2019.11.01.
Nem kell félniük olvasóinknak, sem a katolikusoknak, sem a protestánsoknak. Szigorúan csak a tényeket értékelve s elemezve 1517. október 31-ére emlékezünk, a reformáció születésnapjára. Milyen káros […]
2019.10.31.
Borkai Zsoltról van szó továbbra is. Ha nem hamis a fáma, nem változtatta meg a győri szavazás végeredményét a Győri Ítélőtábla, így Borkai Zsolt nyerte a győri polgármester-választást.
2019.10.28.
Nem tudom, ki miként van vele, de az októberi önkormányzati választások óta egyre gyakrabban idéződnek fel bennem bizonyos történelmi emlékképek. Látva az úgynevezett ellenzék vidéki, de főként fővárosi tarolását, döbbentem kérdezem: muszáj mindig megismétlődnie a múltnak, muszáj, hogy szinte mindenütt ugyanazon tekintetek köszöntsenek vissza?