Az alábbi, 1938-ban megjelent elemzés mindmáig kitűnő útmutatás, mivel ismerteti a bolsevizmus lényegét, azzal a mai tanulsággal, hogy a benne foglaltak kísértetiesen emlékeztetnek a liberalizmus világképére is. Kováts Tivadar „A nemzetvédelem önvédelem” címmel ekkor megjelent, 1946-ban bezúzásra ítélt útmutatójának alábbi fejezete közérthető összefoglalás a bolsevizmus és az ellene folytatandó harc értelmének lényegéről.
HARC A BOLSEVIZMUS ELLEN
»A nemzeteknek egymás ellen kultúrájukért, sokszor létükért vívott harcaiban időként újabb harcra vezető okok is jelentkeznek. A különböző társadalmi és gazdasági rendszerek, berendezkedések miatt a társadalmi osztályok is folytatnak küzdelmet egymás ellen. Ebből alakul ki a világnézeti harc, amikor a világról, a vallásról és erkölcsökről, a hazáról, az állami, társadalmi és gazdasági berendezkedésről vallott különböző felfogások kelnek harcra egymással és állítják egymással szembe az egyes nemzeteket.
A ma dúló világnézeti harc egyik táborába azok tömörülnek, akik anyagias gondolkodásúak (materialisták). Ezek azt vallják, hogy a világ folyását kizárólag az anyagi javak, a pénz, a gazdasági érdekek irányítják, s tagadják a szellem szerepét az embersors intézésében. Szerintük vallásra, erkölcsiségre, nemzeti gondolatra nincs szükség, Isten és haza nélkül is lehet boldogulni. Azt vallják, ott a haza, ahol a haszon, tehát nem egy nemzet tagjának érzik magukat, hanem nemzetközinek, világpolgárnak.
Szemben áll velük az a másik tábor, mely a szellem, a lelkiség uralmát hirdeti, és az istenhit, erkölcsiség, nemzeti öntudat, nemzeti összetartás magasztos eszméi szerint igazítja életrendjét s azon fárad, hogy a szellem, a lélek uralmát biztosítsa az anyag fölött. Az egyén anyagi előnyökön felül lát egy magasabb rendű célt is: a közösség érdekét, amelyben felolvadnak az önző egyéni érdekek. Krisztus igazságainak alapjára akar helyezkedni, amidőn a megértést és a szeretetet hirdeti, és a közösségért való munkát követeli. Hála az emberek sorsát intéző Gondviselésnek, az emberiség nagy többsége nem az anyagi, hanem a szellemi irányzathoz csatlakozott.
A materialista, vagyis az anyagias felfogást egy Marx Károly nevű [valódi vezetékneve – Mardochaj – és főleg művei alapján persze korántsem – Ifj. T. L.] német egyén hirdette először. Követői, az úgynevezett marxisták, gyakorlatilag a bolsevizmus (kommunizmus) eszméin keresztül akarják az egész világ polgári és nemzeti alapon álló társadalmát megsemmisíteni. Hadat üzennek a polgári társadalmi berendezkedésnek, kegyetlen eszközökkel elpusztítják, szétrombolják az emberi szellem legcsodálatosabb alkotásait, hogy azoknak romjain építsék fel uralmukat. Nem kímélik a más felfogást valló embertársaiknak sem vagyonát, sem életét. A proletár osztály kezébe adták a hatalmat, amelynek parancsuralmi rendszere a magántulajdon megszüntetésével a köztulajdon elméleti alapjára helyezkedett. A köztulajdon alapjára épített államrend a kommunizmus, amelytől csak egy lépés az anarchia, vagyis a mindennemű rend teljes felbomlása. Oroszországot sikerült is kommunista alapon átalakítaniuk. Spanyolországban a megvetette lábát a kommunizmus, de a nemzeti erők szembeszállottak vele s nem kétséges, hogy a még ma is folyó küzdelem a nemzetiek javára dől el. Más országokban is vannak hívei a kommunizmusnak, erőre kapni azonban nem tudnak a nemzeti gondolattal szemben.
A világ minden nemzetének, tehát a mi nemzetünknek is egyik legveszedelmesebb ellensége a nemzetközi bolsevizmus, vagyis a kommunizmus áradata. Az egész világot elárasztja a kommunista eszmék titkos terjesztőivel, akik főleg az elégedetlen, munkakerülő és könnyű megélhetést hajszoló emberek között iparkodnak híveket szerezni. Rendszeres és kiterjedt hírszerző szolgálatot tart fenn mindenfelé, s elárasztja az egész világot a bolsevizmust dicsőítő nyomtatványokkal. Azzal csábítja az embereket, hogy másoknak érdemeik és szorgalmuk árán szerzett vagyona köztulajdon lesz, s munka nélkül is anyagi javakhoz juthat, aki a bolsevizmushoz csatlakozik.
A kommunizmus eszméinek terjesztésére Szovjet-Oroszország rendezkedett be a legjobban. Híveket toborzó és kémkedő szervezete behálózza az egész világot. Számos titkos ügynöke és hírszerzője bujkál Magyarországon is, és iparkodik minél többeket megnyerni felforgató céljainak szolgálatára.
A kommunista pártok tagjai nemcsak kommunista eszméket terjesztenek, hanem a Szovjet részére katonai, politikai és gazdasági kémkedést is folytatnak. Nekünk is egyik legnagyobb ellenségünk az a titkos tevékenység, amellyel az embereket félrevezetve őket a kommunizmus elveinek megnyerni igyekeznek.
A Szovjet az elégedetlen embereket keríti legkönnyebben a hálójába. Ezeket leghamarabb lehet pénz, jólét és más csábító ígéretekkel megnyerni. A munkanélküliség nyomán járó kenyértelenség rosszakaratúvá, iriggyé, gyűlölködővé és végül is munkakerülővé és erkölcstelenné teszi az embereket. Az ilyen ember mindenkit gyűlöl, akin jobb ruhát lát. Ez a dolgozni már nem is akaró réteg volt a múltban is nálunk a kommunizmus élgárdája, s az 1918-ban kirobbant kommunista uralom idején hallatlan kegyetlenséggel pusztítottra el mindazokat, akiktől uralmát féltette.
A kommunizmus csak akkor nem találhat talajra, ha helyes szociálpolitikával, okos intézkedésekkel a munkanélküliség megszüntetésére törekszünk, hogy népünk erkölcsi ereje megingathatatlan legyen.
Egész nemzetvédelmünk érdeke azt kívánja, hogy mindenkinek meglegyen a létfenntartási lehetősége, mindenkinek meglegyen a megélhetése. E nélkül jó és kitartó hadseregünk sem lehet. A munkanélküliség miatt testileg, lelkileg lezüllött emberek a legveszedelmesebbek a hadsereg szempontjából is. Ők vezetik félre jóhiszemű társaikat, és háborúban a hadsereg mögött a gyárakban sztrájkok szítására s bármiféle lelkiismeretlen munkára, hazaárulásra legkönnyebben kaphatók. A katonák között a tisztekkel szemben bizalmatlanságot, gyűlöletet szítanak, ezzel a katonai fegyelmet és nemzeti összetartást megbontják és a katonák ellenálló képességét tönkreteszik. A Szovjet megbízottjai ezeket a laza erkölcsű elemeket nyerik meg felforgató céljaiknak. Vigyázni kell tehát a Szovjet aknamunkájára, a titkos, bujkáló, a Szovjet szolgálatában álló elemekre. Ha tevékenységüket észrevesszük, hívjuk fel rájuk a hatóságok figyelmét.
A Szovjet alattomos munkájának hatását csak a jól megszervezett nemzetvédelem akadályozhatja meg. Az egész országra kiterjedő fegyelmezett, öntudatos, nemzeti érzéstől áthatott, társadalmi és nemzetvédelmi szervezetre van szükség. Ha minden magyar ember a nemzetvédelmi szervezet tagjának tekinti magát, s a nemzeti célok érdekében minden erő egyesül, akkor mindennemű alattomos, bomlasztó törekvés eredménytelen marad, és a kommunizmus nem tudja még egyszer hatalmába keríteni országunkat.
Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a nemzetvédelemnek egyik fontos feladata a kommunizmus ellen való küzdelem. Aki a nemzetvédelmet ebben az irányban is támogatja, az önmagát, háza népét, vagyonát védelmezi.«
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
