Mindez köszönhető Kazinczy Ferencnek, Martinovics Ignácnak és a tizennyolcadik századvégi tengernyi szabadkőműves röpiratnak, melyek legtöbbször egészen nyíltan hirdették a világpolgárságot, a kozmopolitizmust, a nemzeti hagyományok lebecsülését, mi több, a „vallások egyenjogúsítása” címén a zsidóság emancipációját. Ez derül ki egyértelműen az 1846. február 10-én Marcaltőn született és 1933. április 10-én Budapesten elhunyt kitűnő magyar jogtudós, Concha Győző könyvéből.
Mindez mindmáig nem tananyag, ellenkezőleg, nincs tankönyv, mely ne hódolattal emlékezne Kazinczyról és a Martinovics-összeesküvés tagjainak ideológiájáról. Pedig aki fellapozza 1885-ben a Franklin Társulat kiadásában „A kilenczvenes éves reformeszméi és előzményeik” címmel megjelent, az Attraktor Kiadó gondozásában újra hozzáférhető irodalomtörténeti vázlatát, megdöbbentő kép tárul eléje: alkalmi tollforgatók, szabadkőműves ügyvédek, politikusok a humanizmusról, tudomány- és vallásszabadságról, jogegyenlőségről elmélkedtek, valódi céljuk azonban a keresztény hit-és erkölcstan, az egyházi és társadalmi rend forradalmi úton való felszámolása volt.
Elég ennek szemléltetésére a könyvében felsorolt példákból egy is. Nagyváthy János (1755-1819), Festetics György gróf gazdasági főtanácsadója, az első rendszeres magyar mezőgazdasági kézikönyv (A szorgalmas mezei gazda, 1791) szerzője a trón- és oltárdöntögető Martinovics Ignác szolgálatába lépett, és már nem mezőgazdasággal, hanem politikával foglalkozván (emiatt Festetics gróftól elhidegülvén), 1790-ben egy negyven oldalas névtelen röpiratot tett közzé (A Tizenkilenczedik százban élt Igaz Magyar hazafinak örömórái), amelyben értetlenségét fejezte ki, amiért még mindig üldözik a tőlünk csak szakállával és nyelvével különböző szegény, ügyefogyott zsidóságot, amely kizárólag azért „csalárd, huzavonó, tolvaj”, mert mi „a Boldogság minden forrását bedugjuk előtte”!
Tehát mindig mi vagyunk a kirekesztők, sohasem ők. Ezt hirdetik mindmáig, Nagyváthytól a magyar kultúrán csak a bőgatyát és a fütyülős barackot értő Landeszmann Györgyön át a „sz@rból jött mélymagyarok”-tól hidegrázást kapó Spiró Györgyig.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info