2024.11.04.
A szovjet ármádia 1956. november 4-én Budapestre való betörése újfent hajszálpontosan megmutatta azt, amitől az orosz értelmiség legjobb emigránsai már az ezerkilencszázhúszas években nem győzték eléggé óvni népüket és az egész világot, hogy „a bolsevisták az ördög fiai, hazugok és gyilkosok kezdettől fogva”.
2024.08.20.
Nem lennék benne oly biztos, hogy ha egy közvélemény-kutatás során e kérdést feltennénk, általában helyes választ adnának rá. Köszönhető ez persze az évitzedeken át tartó időszak agyakat sorvasztó propagandájának. Lássuk tehát a helyes választ!
2024.05.26.
Nemcsak ma, a hősök napján, hanem úgyszólván naponta kellene tudatosítanunk, mennyire igaz, hogy őseink hősi életszemléletre intenek ma is. Hiszen mit látunk ma korántsem csak hazánkban, hanem Európa-szerte? Azt, hogy nem születnek jóformán semmilyen téren sem kiemelkedő, évszázadok múlva is megemlegethető alkotások. Pedig létrehozásukban mi, magyarok, valaha bizony élenjárók voltunk.
2024.05.18.
Sokaknak a pünkösdről csak bizonyos népszokások jutnak eszükbe, de valójában fogalmuk sincs, miről is szól. A karácsony, a húsvét még csak mond valamit, de e nap már szinte semmit, legalábbis ami benső tartamát illeti.
2023.10.23.
Fecseg a felszín és hallgat a mély. Korunk ötvenhatról szóló szó- és betűáradatáról óhatatlanul e költői sor jut eszünkbe. Hiába ismeri el ugyanis ma már úgyszólván minden történész, hogy 1956-ban forradalom és szabadságharc volt, ha valódi előzményeit, lefolyását s főként a forradalmat megtorlók jellemrajzát, hovatartozását továbbra is tabu fedi. Íme tehát dokumentumfeltáró megemlékezésként a teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel.
2023.08.26.
Itt az űrhajózás, mint sokak vágyálma. De minek, mire jó ez?
2023.07.16.
Forr bizony, nem tagadom, de nagyon. Miközben nemzetikereszténykonzervatívsatöbbi kormányunk állítólag Sárkányölő Szent György-harcot vív az LMBTQ (and Co.) ellen, addig a Budapest Pride nevű sátánista kreáció […]
2023.05.28.
Sokaknak a pünkösdről csak bizonyos népszokások jutnak eszükbe, de valójában fogalmuk sincs, miről is szól. A karácsony, a húsvét még csak mond valamit, de e nap már szinte semmit, legalábbis ami benső tartamát illeti.
2023.05.28.
Nemcsak a Hősök Napján, hanem mindennap felmerülő kérdés, hogy vajon kik korunk hősei, hányan lennének képesek csak töredékére annak, amit eleink tettek értünk is?
2023.04.11.
Egy híres német irodalomtudós, Hermann Grimm a huszadik századelőn azt mondta: „Petőfi, Homérosz, Dante, Shakespeare és Goethe úgy tűnnek fel előttem, mint egy és ugyanazon költőnek […]
2023.03.31.
Nemzeti klasszikusaink hallhatatlanságát mi sem jelzi jobban, mint üzeneteik soha meg nem fakulása, utókort megszégyenítő igazságaik perzselő tüze. A 123 éve ezen a napon született Szabó Lőrinc ilyen klasszikusunk, aki elsősorban a szerelem, a gyermek és a természet szépségeinek Petőfi Sándort, Kosztolányi Dezsőt, Vajda Jánost idéző költőjeként és Arany János, Tóth Árpád, Babits Mihály nyomdokába lépő műfordítóként, azonban irodalomkritikai írásai és magyarságversei alapján alig ismerős.
2023.02.17.
Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) egyike méltatlanul elfeledett magyar íróinknak. Ha ennek mélyebb okát keressük, elég csupán néhány művét felütnünk. […]
2023.01.26.
Bocsánat a kifejezésért, lehet, hogy „lejárt lemez” már, de nem tudok zokszó nélkül elmenni a TGM-et (ha valaki netán már végképp elfeledte volna, teljes nevén Tamás […]
2023.01.22.
Nem tagadom, sőt egyenesen félve kérdezem, tartva a választól: tudjuk-e, micsoda kincs a magyar kultúra? Van napja ennek is persze, január 22-e. 1823-ban e napon született meg Kölcsey költeménye, nemzeti Himnuszunk.
2023.01.16.
Elhunyt Tamás Gáspár Miklós. Ennek hírét hallva hirtelen azon töprengem, írjak-e valamit. Aztán eszembe jutott, hogy nem kell. Megtettem már anno. Amit írtam, messze nem csak […]
2022.12.24.
Régi lapokból szemezgetek, elcsendesülni igyekezve, próbálva elfeledni a napi politika iszapáramlatait s összepontosítani a lényegre, Urunk Jézus Krisztus születésének ünnepére, amit eleink teljesen másképp éltek meg, mint mi. Hol vannak az 1945, a bolsevizálás előtti meghitt karácsonyok, amikor falvaink, városaink magyarjai egyként tudták, mennyire egybetartozik e két címbeli szó?
2022.10.23.
A nyugati határszélre felhúzott néhai rettegett vasfüggönyön innen sokak „álmainak álma” a szabadságmámoros Amerika volt. Ha a „tudhassuk-láthassuk” kommunistákból, a moszkvai kucsmákhoz ragadt „szóljunk hozzá, elvtársak”-bolsevistákból […]
2022.10.23.
Olvasom Benkei Ildikó Wittner Máriával készített, még 2006-ban megjelent interjúkötetét, amelynek címe Márai Sándor méltán híres versét idézi: „Angyal, vigyél hírt a csodáról!” Lelkület. Sokan félnek, […]
2022.09.05.
A Magyar Királyi Honvédség szeptember 5-15. között vonult be kijelölt sávonként az észak-erdélyi területekre. A magyar lakosság diadalkapukkal, virágesővel fogadta a honvédeket.
2022.06.16.
Száznegyvenöt éve, 1868. június 18-án született vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk, nemzetünk esküdt ellenségeinek állandó céltáblája. Ami ugyebár sok mindenre, csak éppen erkölcsi emelkedettségre és szellemi magasrendűségre nem vall, elvégre nemcsak szentek és ördögök léteznek. Ítélje meg tehát alábbi kortörténeti összefoglalónk alapján olvasónk személyiségét és a nevével egybeforrt negyedszázadot!
2022.06.05.
Elhunyt Moldova György. Hívei „odavannak” a fájdalomtól. Valójában kit is gyászolnak olyannyira? Elvünk, hogy halottról igazat vagy semmit, tehát: az elhunyt hiába volt egyszeres Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, igaza van Beke Albert irodalomtörténésznek, aki egyik elemzésében („A halál nem alibi” című kötetében olvasható: Olvassák-e még Moldovát? Budapest, 1996. Szenci Molnár Társaság, 79-88.) arról vallott, hogy hiába volt népszerű szerző, valójában azonban sohasem tudott jó regényeket írni.
2022.06.04.
Előszeretettel forgatom a két világháború közötti magyar iskolai évkönyveket. Mi mindent tanulhatunk, vagy inkább tanulhatnánk belőlük! Ami a legfontosabb pont ma, június 4-én, Trianonra emlékezve, hogy ne csüggedjünk sohase!
2022.06.04.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”, vallotta Illyés Gyula, hasonlóan Dsida Jenőhöz, aki pedig így sóhajtott fel egykoron: „aki még nem volt magyar, nem tudja, mi a fájdalom”. Nem tudja bizony, mit jelentett Szent István birodalma feldarabolása, mi több, egy francia újságíró, Henri Pozzi szavaival, egyenesen kivégzése.
2022.05.26.
Ötvenhat éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron, a gyakran szatírával és játékos humorral, néhol balladai homályossággal elegyített székely mitologikus góbéábrázolás mestere. Tamásira az elmúlt évtizedekben elhallgatott nyilatkozata felidézésével emlékezünk.
2022.03.31.
Már nem emlékszem pontosan, mikor, hol találkoztam először Flasch Jánossal – vagy valamelyik budapesti templomban, antikváriumban, vagy a könyvkiadó Gede testvérek egyike, Sándor földalatti újlipótvárosi lakásában […]
2022.03.21.
Ezen a napon kezdődött történelmünk igazi kálváriája, a 133 napos cionista-bolsevista rémuralom, amely a legnagyobb pusztítást alighanem a lelkekben végezte. Vallás- és egyházellenes támadásai mindmáig tabuk.
2022.02.28.
Nemcsak a Kun Bélák, hanem már előtte a Károlyi Mihályok is gyűlölték a katolikus papságot. Nemcsak a kommunisták, hanem a szociáldemokraták is. De még hogyan! Lássunk […]
2022.02.25.
Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy mi sem jellemzőbb a kirekesztettségéről panaszkodó háttérhatalom igazi arculatára, mint kettős mércézése: a nemzetiszocializmus, a fasizmus áldozatai számának növelése, ugyanakkor a kommunizmus legyilkoltjaié csökkentése, vagy akár az előbbi ideológiák és az utóbbi egy szinten említése.
2022.02.25.
Ha a kommunizmus, főleg a volt szovjetunióbeli gyakorlatát megörökítő korabeli sajtót olvassuk, felfigyelhetünk arra, milyen sors jutott benne a gyermekeknek. Talán épp az mutatja leginkább a kommunista rendszer teljes csődjét, hogy miként bánt velük.
2022.02.24.
A magyar nyelv értelmező szótárában olvassuk a „hiszékeny” címszó alatt: „Olyan személy, aki bármiben könnyen hisz, akit könnyű félrevezetni.” S akit könnyű félrevezetni, az ugyebár szintén könnyen vezet félre – másokat.
2022.02.14.
Miért pont ott történt az európai történelem legszörnyűbb tömegmészárlása?
2022.02.11.
Az 1945. február 11-én kitörésben hazánkért és egész Európáért életüket feláldozó véreink igazi üzenete a krisztusi életáldozat: „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”