&amit a bogomilokról hazudnak&

Az eretnek szekták fő irodalma mindig is az apokrif bibliai elbeszélések voltak és Jeremiásról (Bogumil) is lehetett tudni, hogy írt olyan könyveket,
amiket egyetlen ortodox sem mert elolvasni.

&egy kis SZEMFEDÉL nyitogatás&

Az apokrif ugyan elrejtettet jelent de valójában két verziója létezik.

Az egyiken, az IGAZI LELETEN valóban Jézusnak, azaz Kerecsennek kinyilatkozásai olvashatóak mert kortárs tanítványai a hallottakat KÖZ VETlen VETették
papirusz tekercsre.

Ha a görög szó gnószisz jelentése ismeret, tudás és a gnoszticizmus egy vallási irányzat volt akkor azt kell, hogy mondjam, hogy így igaz!

Mivel maga a görög nyelv is a magyar nyelv erodálásából alakult ki érdemes egy kicsit tovább sodorni ezt a szót, hogy GNÓSZ, ami tudvalevő csak akkor üdvös és üdvözítő ha ÉGI = EGY!!!

&mert ügye ez a GNÓSZ még a RACCSOLÓ PÖSZÉKNEK is MAGYARUL VAN, hiszen IGE&NES = IGENIS!

&vagyis ISTENTŐL való, mert Ő MAGA az ÉGI IGE = EGY!

&ami bomlasztva&darabjaiban: SZÉT!

S ebből már csontvelőnkig hatolva nyilal belénk ama FÁJDALOM, ami az EGYSÉG zilálódásából (SZÉT(H)zilálódásából!) adódik, amit, AKIT!

SZÉTH-ként, a KÁOSZ ANGYALAKÉNT

ismerünk!

Így kúszik elménk egyre közelebb a fényárba, hogy miért is lett MEGOSZTVA az IGE&

& és, hogy napjainkban miért is az apokrif 2-ik verziója szerinti KÁOSZ, azaz SZÉTH – Júdás evangéliumának Jézusa, az ÚJszövetség Jézusának ellenkezője hódít egyre nagyobb teret…

&kiszorítva minket SZÜLŐFÖLDÜNKRŐL!

&és ahogy a Bogomilok maguk vallották!

Hitviláguk világlását valóban Jézus, azaz Kerecsen tanítványainak (akkor még nem apokrif!) tanításai szerint tartották SZERben és SZER felett egyaránt!

&a héberek által kapart ( apokrif 2-ik verzió!!!) hamisítványokat, amelyeket nem koptul, sem nem ŐSMAGYARul firkantottak&

– szóval ezeknek a Kumrán hegység sziklahasadékából ELŐKERÜLT?! irományoknak, a BOGOMILOK közösségében

– már csak erkölcsi rendjükből fakadóan sem lehetett: LELKÜKNEK MÉRCÉJE!

&és most jöjjön a LÓLÁB!

A holt-tengeri tekercseket 1947-ben beduin pásztorok találták a Kumrán hegység egyik sziklahasadékában. A tekercseket hosszúkás agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

Mivel a beduinok nem tudták a tekercseket hasznosítani, azok meglehetősen kalandos körülmények között jutottak el a Palesztinai Régészeti Múzeumba és a Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek. Mivel az akkori politikai helyzet nagyon instabil volt, így a tekercseken végzett kutatás nagyon lassan haladt előre.

A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, a rajtuk szereplő írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög illetve arámi nyelvűt tartalmaz, korban pedig a i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek

Mivel a fellelt korsókba eredetileg olyan iratokat helyeztek, melyeket már rongálódott voltuk miatt nem tudtak használni, így a kutatóktól nagy erőfeszítést igényelt a leletben talált töredékek összeillesztése!