Új fejezet kezdődött a Romantikus Erőszak nemzetirock-zenekar életében. Az eddig szórványosan, ha úgy tetszik, bevezetésként albumaikon szereplő magyar legendákra, regékre épülő, illetve azok ihlette szerzemények után az idén ősszel megjelenő Mondák Könyve című CD-jük már teljes egészében mondavilágunk bűvöletében készül. Sziva Balázs, az együttes énekes-szövegírója ismét tollat ragadott, s a főként a tartalmas szövegvilágáért kedvelt csapat új dalai máris fokozottan kelthetik fel érdeklődésünket, mikor megtudjuk, hogy egyebek mellett Emese álma, a csillagösvényen harcba érkező Csaba királyfi is megelevenedik majd a számokban.

Jóllehet a Romantikus Erőszak korábbi albumairól ismert Régi rege, Életfák, szellemek, Büszke Botond, Szent László éneke produkciók után némi elképzelésünk azért akad, miként közelíthetik meg a témát, a hangzás valamelyest mégis elüt majd az eddigiektől, hiszen a dob és a gitárok mellett nagyobb szerepet kap a hegedű és az együttes életébe belépő új hangszer, a kecskeduda is sokszínűbbé varázsolja majd a zenei képet.

Mondavilágunk megéneklésével ugyanakkor a jelen égető kérdéseire, így például uniós csatlakozásunk hátulütőire, vagy éppen a hazai kultúrpolitika és tömegkommunikáció észt és elmélkedést elnyomó csapásaira is rámutatnak, s a nemzeti táborokat zenéjükön keresztül kívánják egy közös zászló alá terelni.

Sziva Balázs nem slágereket gyárt, sokkal inkább a szellemiség, a mondanivaló legjobb tudása szerinti értékes közvetítése a célja. Ódzkodik a tömegzenétől, az elgondolkodtatót, maradandót és tiszta értéket részesíti előnyben. Nem feltétlenül szórakoztatni akar, nem bohócként jókedvre inteni közönségét letörölhetetlen muszájvigyorral az arcán, mint ahogy azt mostanság gyakorta tapasztalhatjuk bizonyos zenekaroknál és televíziós showmestereknél, s komoly témát érintve sem álbeleérzéssel manipulál. Éppen ellenkezőleg, mintha tudatosan takarná érzéseit, mikor rezzenéstelen arccal énekel például a világot és az országot globálisan érintő gyalázatokról, emberi életek közvetett vagy közvetlen kiontásáról.

Az elüzletiesedett világ ellen lázadókat sokszor éppen azzal támadják, ami ellen saját maguk is felemelik szavukat. Lehet, hogy normális reakciója az emberi természetnek, ha némelyek látják, kicsit jobban megy a szekér, ösztönösen a vészfékbe kapaszkodnak, kiabálnak, s ilyen módon próbálják meggátolni az úgynevezett ismertség kibontakozását. Ezt nevezhetjük féltékenységnek, vagy irigységnek is. Egyik sem túl önzetlenségen alapuló tulajdonság. Az együttes tagjai azonban a hasonló hangokat meg sem hallva akarnak tenni és átadni valami különlegesebbet, mint ami a megszokott, és fejlesztik – ha úgy tetszik akár javítják is – zenei készségüket tovább, hogy a szöveghez a hangszerjáték is tökéletesedjen. Mindehhez azonban minden elszántság megvan a zenekar fiatal tagjaiban.

Így hát, anélkül, hogy forgalmazójuknak hírverést kívánnék csapni, nyugodt szívvel ajánlom lemezeik beszerzését azoknak, akiknek eddig nem volt szerencséjük hallani a Romantikust. A zenekart persze koncerteken is megismerhetik, hiszen egyre sűrűbben bukkannak fel az ország különböző pontjain. A Keszthely környékiek máris előnyben vannak, legközelebb ugyanis ott lépnek fel tokkal-vonóval, gitárral, dobbal, s énekkel.

2004. január 15.

G. Németh Éva