Van egy ember, akinek zenekara a nemzeti-rock, de a rock műfajában is kiemelkedik a többi közül. Az a plusz, amit hozzátesz, a személyisége. Szerény, de lendületes, kitartó és lelkes. Röviden így lehetne jellemezni Sziva Balázst, a Romantikus Erőszak zeneszerző-szövegíróját, aki énekével is az erőteljes akaratot fejezi ki, hogy munkája révén minél több fiatal szeme felnyíljon, s a valóságot máz nélkül láthassa. Mindezt zeneileg is egyedülállóan, előadásában hittel, energiával, szövegében a múlt tiszteletének hangsúlyozásával, a ma és a holnap tisztasága és becsülete, mint a lét alapértékei kiemelésével hozza felszínre.

Amikor a Romantikus Erőszak 1994 márciusában gimnáziumi együttesként megalakult, még talán Sziva Balázs sem számított rá, hogy pár év múlva a zenekar egy meghatározó képviselője lesz az azóta megfogalmazott nemzeti rock kategóriának. Különböző tagcserék után egymásra találtak azok az emberek, akik hitükben is hasonlóak, s a hagyományos rockzenei felállást a hegedű megszólalása tette egésszé. Gyakori vendégszereplésével pedig Mogyorósi Mogyi László gitárvirtuóz játéka erősíti kívülről az együttest. Próbálkoztak már a népzenei motívumok bevonásával korábban többen is, de más megközelítésben, a hangzás lágyítására használva. Ebben a csapatban a hegedű is a dinamikát képviseli, teljes összhangban a többi hangszerrel. Ennek újabb levonata a Zárva a mennyország című albumukon is érzékelhető. De erről később&

Bilincseinket eszménk tépi szét

A Romantikus Erőszak filozófiája szerint úgy szólnak a közönséghez a rockzenével, hogy a múltból fakadó és a jelenben is létező pozitív értékeket  amely tömegtájékoztatáson keresztül nem jut érvényre  láttatják. A feladat magukra vállalása egyben hátulütőjük is, hiszen a sajtó agyonhallgatásra kárhoztatja őket. A zenekar politikai párthoz nem kötődik, mert úgy véli: az eszme, amelyet képviselnek a napi politikán felül áll. Az ősmagyar kultúra megjelenítése a dalokban a hazaszeretet vezérletével a múltismeret fontosságát emeli ki, egyben a történelmi valóság tudására hívja fel a figyelmet. Céljuk a nemzeti keresztény ideológiák közelebb hozása, és mint Sziva Balázs mondja: a fiatalok ne féljenek a szótól, hogy nacionalizmus, mert az nem bűnös dolog.  Ezt a fogalmat a zenén keresztül helyére kell tenni.

A csapat dallammal és szóval a pénz hatalma, a tudatos történelemhamisítás ellen ágál, szándéka felforgatni a világot. A pusztító erők háttérbe szorítására buzdít, s a magyar kultúra felemelkedésének szükségességét tűzte ki zászlajára. A pozitív hősök, a pozitív példaképek ábrázolásával az erkölcsi tartás megőrzését tartja követendőnek. Ezért is dolgoznak fel legendákat, s nyúlnak vissza a mondavilághoz&

Régi regék

Kedvcsinálóként az ismertebb históriákhoz fordul a szövegíró, remélve, nem naiv ábránd, hogy az emberek majd ezeket hallva fogékonyabbak lesznek történelmünkre. Feldolgozta Szent László és a fehér ló legendáját. Turul-házi Szent László Erdély védőszentje, az igazságosság, a lovagiasság, az erkölcsi tisztaság jelképe. A nemzetért hozott áldozatai kitörölhetetlenek a magyarság tudatából. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. Magyar katonáknak tömegei mentek csatába ,,Szent László, segíts!” felkiáltással egészen akár a II. világháborúig. A Szent László éneke a királyról szóló legendákat kelti életre a vízfakasztástól a kunok kiűzéséig, s egyben segélykiáltás a jelen megoldásra váró nehézségeinek orvoslásáért.

A Fehérlófia történetét a Régi rege eleveníti fel. Az ősmagyar kultusz mellett az ősi kereszténység is hangsúlyt kap a dalokban. A mai társadalom értékek nélküli életére világít rá a nemrégiben megjelent hanghordozó Büszke Botondja, ami egyébként a szerző egyik kedvence is. A regös verselés aláfestése egy Somogy megyei ősi regös dallam. “Légy üdvözölve nálunk a szép, új világban, az álszentek, a gonoszság és a vagyon otthonában. Valahol az agyakban már dolgoznak a mérgek, és a készenléti rendőrség magadtól véd téged&”

Zárva a mennyország

Az utóbbi hónapok forradalmi hangulatáról tanúskodik a zenekar legújabb lemeze, a Zárva a mennyország. A hanghordozók Sziva Balázs lelkivilágának, világlátásának lenyomatai, így minden album más és más. A tervek szerint június 4-én, Trianont ledöntjük címmel emlékezik a Romantikus Erőszak a magyar gyásznapra, s egyben tartja lemezbemutató koncertjét egy minifesztivál keretében. “Árpád büszke népe, soha ne feledd: csonka, rab hazában élned nem lehet! Szégyen lenne sorsod, becstelen halál, hogyha szolganépként láncot hordanál”  csendül majd fel a dal az Árkádia Mulatóban, ahová erdélyi és délvidéki magyarokat is várnak.

Nyárra pedig másfél hetes, kirándulással egybekötött koncerteket szerveznek a Székelyföldre. Nem véres kardot mennek lengetni, hanem a székely fiatalokhoz is eljuttatni olyan zenét, ami esetleg közel áll szívükhöz.  Könnyű innen megmondani, és viaskodni, mit akarnak ott. Tisztelem az itt tanuló, vagy dolgozó székely fiatalokat, akiknek mindegyike visszavágyik szűkebb hazájába. Sokkal jobban kötődnek szülőföldjükhöz. Az idő kereke lassabban forog, itt túlságosan is felpörgött az élet. Felületességre szoktatják az embereket  fájlalja Balázs.

Itthon vagyunk

Az előadók és a közönség között szándékosan nincs szakadék, arra törekednek, hogy a hallgatóság úgy érezze: akár ők is állhatnának a színpadon.  A gondolatébresztés a lényeg. Ha mindenki hozzátesz valamit, amit tud, abból lesz a nagy dolog. Szeretném, ha nemcsak elfogyasztanák, amit eléjük tesznek, használják a fejüket is. A koncerteken a zene élvezetén túl a hasonló ideológiát képviselő emberek beszélgethetnek, egymásra találhatnak, mint annak idején a táncházakban. Közösség és szellemi műhely egyben. Mindenképpen tartalmasabb szórakozás, mint a diszkó, vagy a ma kínálta egyéb lehetőségek.

A hazai népzene művészvilágából ifj. Csoóri Sándor a csapat Itthon vagyunk című dalát XXI. századi szózatként jellemezte. Legutóbbi közös koncertjükön pedig úgy mutatta be őket: “most következzen a kedvenc zenekarom, a Romantikus Erőszak!”

2003. szeptember 10.

G. Németh Éva