Endresz György neve ma megközelítően sem hangzik olyan ragyogóan, mint ahogy megérdemelné, pedig nemcsak rendkívüli sportemberként, hanem kiváló hazafiként is ismerhetjük, ismerhetnénk.
Jellemző például, hogy a hajdani Endresz György tér ebben az újabb nagy utcaátnevezési hullámban sem kapta még vissza a nevét a nem egyértelműen pozitív üzenetet sugalló, bár kétségtelenül mártírsorsú jakubinusoktól: azaz Magyar jakbinusok tere van – Endresz György tér nincs. (A tényszerűség kedvéért: Kispesten és hat magyar városban van Endresz György utca.)
No de nézzük, ki is volt Endresz György?
Ne kezdjük azonnal a politikával, de maradjunk a csupasz ténynél: egy kitűnő pilótáról beszélünk, aki 1932-ben e napon hunyt el egy tragikus repülőbalesetben – 39 évesen.
Amire feltétlenül büszkék lehetünk: Endresz György 1931-ben Kanadából felszállva, leszállás nélkül Bicskéig 5770 kilométert repült a Justice for Hungary (’Igazságot Magyarországnak!’) elnevezésű repülőgéppel (navigátora Magyar Sándor volt). Endresz és Magyar a világon tizenötödikként repülte át az óceánt! A repülés megvalósítását Rothermere lord 10 ezer dollárral támogatta, ő lett a gép névadója is. A további pénzfedezetet Amerikában élő magyarok adományai szolgáltatták.
Ragyogó sportteljesítmény volt ez, híre bejárta a világsajtót – s innentől már vitathatatlan a mai napig érvényes politikai üzenet, amit a gép neve hirdetett: Igazságot Magyarországnak! Ez a mondat akkoriban egyértelműen a gyászos emlékű trianoni diktátum tarthatatlanságára emlékeztetett minden magyart, illetve erre hívta fel a világ közvéleményét.
(Most csak zárójelben: Sidney Harold Harmsworth (1868-1940) Rothermere első vicomtja, brit sajtómágnás és politikus, Endresz repülésének mecénása személyét is vissza kéne hozni a köztudatba, hisz kevesen tudják, hogy a szenvedélyesen igazságkereső lordnak, a magyar revíziós mozgalmak nagy támogatójának a neve a múlt században még esetleges megválasztható királyként is felmerült.)
Endresz György Ludovikát végzett katonatiszt volt: az I. világháborúban több kitüntetést kapott mint hadi pilóta. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban, a Rongyos Gárda katonájaként részt vett a nyugat-magyarországi nemzeti felkelésben.
A felkelés során a magyar irreguláris alakulatok, megakadályozták az osztrák rendőr- és csendőralakulatok bevonulását Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre, majd az 1921. október 4-ére összehívott nemzetgyűlésen kikiáltották a független Lajtabánságot.
A fegyveres ellenállás kényszerítette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására – így nyerte el Sopron “A leghűségesebb város” címet.
A világhíres repülés summázata: a “Justice for Hungary” 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (Kanada, a Kegyelem Kikötője) repülőteréről, Endresz Györggyel és Magyar Sándorral a fedélzetén. A páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érte el az ír partokat, annak ellenére, hogy iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást.
A sok kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a Lockheed Sirius feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyagellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre.
A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.
Egy évvel később Endresz a világ óceánrepülőinek találkozójára repült a géppel, Bitai István rádiótávírász navigátorral.
1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, melyre meghívták mindazokat, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére, ahol leszállás közben a gép átpördült, lezuhant, és mindkét férfi szörnyethalt. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között elbúcsúztatták őket, a temetés itthon történt, hatalmas tömeg együttérző részvételével.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
