Kilencvenkettő évvel ezelőtt, 1920. június 4-én Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, megszólaltak a gyártelepek szirénái, és ezek a hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmát jelenítették meg. Sokan voltak, akik nem nyugodtak bele az ország elrablásába, és sajátos eszközeikkel a figyelemfelkeltést választották, hogy a világ érzékelje: történelmében ez idáig még nem történt ilyen lépés, hogy vonalzóval szakítanak darabjaira egy ezeréves országot. Endresz György első világháborús pilóta és társa, Magyar Sándor navigátor a magyar ügy mellett elkötelezett angol mágnás, lord Rothermere tanácsára és segítségével elhatározta, hogy a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevű repülőgépével megdönti az addigi rekordot, és átrepülve az Atlanti óceánt, Magyarország területén landol.

Kilencvenkettő évvel ezelőtt, 1920. június 4-én Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, megszólaltak a gyártelepek szirénái, és ezek a hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmát jelenítették meg. Az első világháborút lezáró békefolyamat részeként Magyarországot megfosztották területének 71 százalékától, elvették hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek, vasútvonalainak jelentős részét. A kijelölt új határok mélyen belenyúltak a magyar nemzet testébe. Minden harmadik Kárpát-medencében élő magyar más ország zászlaja alá került, s az új határ tőszomszédságában is és a Székelyföldön egybefüggő színmagyar területek kerültek más államok birtokába.

Sokan voltak, akik nem nyugodtak bele az ország elrablásába, és sajátos eszközeikkel a figyelemfelkeltést választották, hogy a világ érzékelje: történelmében ez idáig még nem történt ilyen lépés, hogy vonalzóval szakítanak darabjaira egy ezeréves országot.

Endresz György első világháborús pilóta és társa, Magyar Sándor navigátor a magyar ügy mellett elkötelezett angol mágnás, lord Rothermere tanácsára és segítségével elhatározta, hogy a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevű repülőgépével megdönti az addigi rekordot, és átrepülve az Atlanti óceánt, Magyarország területén landol. Az amerikai magyarok áldozatkészségének köszönhetően összejött annyi pénz, hogy megvásárolhassák a kor egyik leghíresebb hosszú távra is alkalmas repülőgépét, a Lockheed Sirius kétüléses, egyfedelű égi járművét.

A “Justice for Hungary” 1931. július 15-én az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről, Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást.

Az út további szakaszában a navigálás – a rossz időjárás miatt – még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a Lockheed Sirius feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.

A rekordereket nemzeti hősként fogadták 1931. július 20-án Budapesten, a Millenniumi Emlékműnél, ahová százezrek ünneplése közepette érkeztek. Az eufórikus hangulat, a korabeli leírások szerint három hétig tartott.

A pilóták emberi teljesítményükkel, a technikai adottságok maximális kihasználásával nemcsak egy kimagasló sportteljesítményt értek el, hanem az égre írták egy nép fájdalmát, szenvedését, és ugyanakkor a reménybe vetett hitét is.

A magyarországi ünneplő százezrek is megérezték: lehet a fegyvereken kívül más eszközökkel is rádöbbenteni arra a világot, hogy van egy harcos, tudatos nép a világ legtökéletesebb földrajzi egységében, a Kárpát-medencében, amely teljesítményével, tudásával és emberi nagyságával akar elégtételt venni az őket támadókon, bántókon és kirablókon.

Hunhír.info