• Hírek
  • Képtár
  • Magazin
  • Receptek
  • Légy a Tudósítónk

    • Hírek
    • Képtár
    • Magazin
    • Receptek
    • Légy a Tudósítónk
      • Anyaország
      • Publicisztika
      • Őseink Nyomában
      • Köz-Élet
      • Erdély
      • Nagyvilág
      • Tompó testvér
      • Miniriporter
      • Nemzeti bulvár
      • Pellengér
      • Képíró-dosszié
      • Vesszen Trianon
      • Nemzeti Rock
      • Felvidék
      • Szabadnak születtem
      • Wiesel-dosszié
      • Homlokon csókolt a halál
      • HunHír-Tudósító
      • Adventi ellenzéki tüntetések
      • Képtár
      • Versek
      • Eleink hagyománya

        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya

        Szökés a haláltáborból

        2019.08.19.

        A szlovák társadalomban mindmáig tabutémának számít, milyen embertelen módon vett elégtételt az Edvard Beneš által vezetett csehszlovák hatalom a magyar és a német közösségen. A 2. világháború befejezése után a reguláris csehszlovák hadsereg katonái tömegmészárlásokat hajtottak végre Pozsony-Ligetfalu területén. Dunajszky Géza közíró ezeket a tragikus emberi sorsokat dolgozza fel Szökés a haláltáborból című könyvében, amelynek bemutatójára június 14-én került sor

        A szlovák társadalomban mindmáig tabutémának számít, milyen embertelen módon vett elégtételt az Edvard Beneš által vezetett csehszlovák hatalom a magyar és a német közösségen. A 2. világháború befejezése után a reguláris csehszlovák hadsereg katonái tömegmészárlásokat hajtottak végre Pozsony-Ligetfalu területén. Dunajszky Géza közíró ezeket a tragikus emberi sorsokat dolgozza fel Szökés a haláltáborból című könyvében, amelynek bemutatójára június 14-én került sor

        Dunajszky 2007-ben határozta el a téma feltárását, amikor a szlovák parlament megerősítette a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét.

        A szerzővel Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója beszélgetett. Az író azon felvidéki magyar leventék történetét mutatja be könyvében, akik a Felvidéken keresztül jutottak el Németországba. Az őket ért sorscsapások miatt nevezi „átvert és megtizedelt nemzedéknek” a leventéket művében. Vitték a gyerekeket is A bécsi döntés után, amikor a mai Szlovákia déli részét visszacsatolták az anyaországhoz, az akkori tizenéves fiatal fiúk szerencsétlen helyzetbe kerültek.

        Szálasinak teljesítenie kellett a Hitlernek tett ígéretét, hogy kiállít 200 ezer fiatalból álló utánpótlást, akik főleg a haditengerészethez és a repülős századokhoz kerültek volna kiképzésre. De vitték a 12-13 éves korosztályt is, annak ellenére, hogy a törvények nem engedték, hogy katonai alakulatokhoz sorolják őket.

        Németországban például csak huszonévesen engedték a fiúkat a Wehrmacht- vagy az SS-csapatokhoz. A hitleri hadvezetés ugyanis tisztában volt azzal, hogy minden hadsereg annyit ér, amennyit a leggyengébb egysége.

        Ezek a fiatalokat tehát nem fogták harcba, hanem inkább szolgálatot végeztek, mondta Dunajszky. 1944 szeptemberében jelentek meg a statáriumi felhívások, amelyek megtagadását azonnali kivégzéssel büntették. Először az 1928/29-es évfolyamot hívták be. Az elvárt létszám tizede sem jelent meg, a fiatal fiúk különböző helyekre szöktek meg. Dunajszky ennek kapcsán elmeséli, hogy családi vonatkozásban is érintett volt a tragikus eseményekben. Édesanyja 45 bujkáló leventét mentett meg. A szülőfalujából, Debrődről bevonuló leventék között ott volt két unokabátyja is. A fiatalabbikat kéménybe bújtatták a tábori csendőrök elől. Ez akkoriban az egész család kivégzésével végződhetett volna. A 45 szökevényt az ő udvarukra vezényelték kivégzésre. Ekkor a várandós édesanyja két bátyjával együtt odaállt a puskák elé, míg a faluban állomásozó magyar csapatok parancsnoka meg nem érkezett. A parancsnok a két tábori csend-őrt lefegyvereztette és kitiltotta a faluból. Így menekültek meg a gyerekek a biztos haláltól.

        A leventék a háború után, 1945 májusában hazajöhettek, mivel ártatlanul kerültek Németországba. Felvidéki vonatkozásban ennek kapcsán fontos szerepe lett Pozsonynak. Itt próbálták ugyanis visszatartani a leventéket, annak ellenére, hogy Szlovákia már külön állam volt. A leventék 1944 karácsonyát Pozsonyban töltik, mégpedig egy mai napig működő iskola épületében (Nyárfa utca 1.), a pozsonyi vár alatt. Sőt, Esterházy Jánossal is találkoznak. Karjukról leveszik a leventeszalagot, és helyette Szálasi Árpád-sávos karpaszományát kapják, ez okozza később a tragédiájukat.

        Tehát Pozsonyban válnak „fasisztákká” a fiúk. Ezek miatt a karszalagok miatt kerülnek később szovjet gulágokba vagy börtönbe. A lengyelországi Katowice mellett a németekhez beosztott futóárkokat ásó magyar leventék közelében váratlanul szovjet katonák jelentek meg. A németek elmenekültek, a 21 levente pedig feltartott kézzel kijött az árkokból. Mivel német egyenruha volt rajtuk, a szovjetek nem teketóriáztak, összeterelték és agyonlőtték őket. Köztük volt Grendel Lajos felvidéki magyar író nagybátyja is. Ez az eset is mutatja, hogy ahol utolérték a leventéket, ott azonnal kivégezték őket. De nem jártak jobban azok sem, akik német vagy amerikai fogságba kerültek. A háború után a felvidéki leventéknek Csehszlovákiába kellett visszatérniük. Akkor még nem sejtették, hogy az új országban semmi jóra nem számíthatnak. Köpcsénynél szálltak ki, és gyalog indultak a vasúti síneken a határátkelőhöz. Ott átvették őket a csehszlovák katonák, akiket pontos feladattal küldtek ide, hogy a nyugati frontról hazatérő embereket átvilágítsák.

        A köpcsényi haláltábor lényegében szűrőállomás volt. Akik ide beléptek, azokat megkínozták és kivégezték. Az is elég indok volt, hogy az illető nem beszélt szlovákul. Mintegy hatszázan érkeztek 1945. július 15-én a leventékkel együtt a köpcsényi táborba, többségük Németországban dolgozó felvidéki magyar, kárpáti német és szlovák civil.

        A könyvben annak a 90 leventének a történetéről olvashatunk, akik a pozsonyligetfalui táborba kerültek. Közülük hatot már az elején kivégeztek, csak azért, mert nem rakták ki a zsebükből a náluk levő cigarettát. A főhősnek és néhány társának sikerült megszöknie, a többieket azonban kivégezték. Tizenötös csoportokban végezték ki őket, sokukat, akik nem kaptak halálos sebet, élve temették el. Dunajszky szerint Beneš nem tudta megbocsátani, hogy a nemzetiségek szétverték az államát, és a kicsinyes bosszú vezérelte. Csehszlovákiában a 2. világháború után szervezett népirtás zajlott, amikor el akarták tüntetni a problémás népeket, kihasználva a kor zűrzavarát. Ezek a tények pedig ma is hiányoznak a történelmi tankönyvekből.

        A leventék sorsa még mindig nincs feldolgozva, csak egyes csoportok tragédiáját ismerjük. Tudjuk, hol lehetnek ezek a tömegsírok, de nem lehet feltárni őket. Dunajszky szerint a felvidéki leventék történetének felkutatása azért is nehéz, mert a korabeli dokumentumokból az akkori kormány számára kellemetlen információkat törölték. Köztük az áldozatok pontos számát is.

        Ma7

        Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya
        • Nem tetszik a Székelyföld felirat a románnak

        • Újra hídblokád: 117 perc a 117 évért

        • Labdarúgás és identitás

        • Wiesenthalék újabb véres kardja: 101 éves náci toronyőrt ítéltek el

        • A román lufi elszáll, de a székely marad

        • Nagyot hibázott az ukrán elnök. Mi lesz így az EU-s pénzekkel?

        • A török rendőrség nem félt feloszlatni a Pride-ot

        • Brunszvik Teréz volt a „halhatatlan kedvese”?

        • Újabb ferde mesékkel fertőz a Disney

        • Román magyargyűlölők akcióznak vasárnap

        Az elmúlt 24 óra hírei

        Könyvrendelés

        • Turul Isatha
          Kétel, az első kuvasz
          Könyv – Bolti ár: 3450.00
          Internetes ár: 2933.00
          15% internetes kedvezménnyel

        • Palásthy Imre
          Fölszállott a páva
          Könyv – Bolti ár: 1990.00
          Internetes ár: 1692.00
          15% internetes kedvezménnyel

        • Jelenczki István
          Nem jöttünk mi sehonnan sem DVD
          DVD – Bolti ár: 3300.00
          Internetes ár: 2970.00
          10% internetes kedvezménnyel

        • Grandpierre Attila
          Lélek és világegyetem
          Könyv – Bolti ár: 2500.00
          Internetes ár: 2125.00
          15% internetes kedvezménnyel

        • Badiny Jós Ferenc
          Ősmagyar hagyományaink
          Könyv – Bolti ár: 6990.00
          Internetes ár: 5500.00
          21% internetes kedvezménnyel

        Nagy port kavart a Hunhír.infón

        • Újra hídblokád: 117 perc a 117 évért
        • Nem tetszik a Székelyföld felirat a románnak
        • Labdarúgás és identitás
        • Nagyot hibázott az ukrán elnök. Mi lesz így az EU-s pénzekkel?
        • A hídblokád eddig ismeretlen titkai (+fotók)
        • Toroczkai László elvált
        • Wiesenthalék újabb véres kardja: 101 éves náci toronyőrt ítéltek el
        • A román lufi elszáll, de a székely marad
        • Brunszvik Teréz volt a „halhatatlan kedvese”?
        • Budaházy Boglárka kiskorút terroristaként kezelték a kommandósok
        Légy te is Hunhír Tudósító

        A Hunhír barátai

        Képtárak

        • Oroszbarát tüntetés Budapesten – 2022. 04. 30.

          Oroszország mellett tüntettek ma Budapesten, a Szabadság téren. A megjelentek alacsony számához hozzájárult, hogy a tüntetés eseményét a Facebook többszöri alkalommal is törölte, illetve a hazai és nemzetközi viszonylatban is jellemzően nem merik kimondani, hogy az oroszok jelen esetben nem egyértelműen a rosszfiúk.

        • Mi Hazánk, 2022. 03. 15.

          Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info…

        • Tüntetés a “Covid-diktatúra” ellen (képtár)

          A Covid-diktatúra ellen tüntetett január 16-án a Mi Hazánk Mozgalom Budapesten.

        • Civilek tüntetése a kötelező Covid-oltás ellen (képtár)

          Civilek tüntettek január 15-én Budapesten a kötelező oltások ellen. Képtár. Varga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga…

        • Olaszliszka, 2021. október 15.

          Megemékezés Szögi Lajos lincselésének 15. évfordulóján.

        • Oltásellenes tüntetés Budapesten (képtár)

          Oltásellenes tüntetés Budapesten, 2021. augusztus 28.

        • Budapest Pride Felvonulás 2021

          Nézegessen pride-os felvonulókat, ellentüntetőket!

        Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
        © 2002-2021 Hunhír.info - Rockszerda - Impresszum