A múlt évben kezdődött és az idén folytatódott ung-vidéki Dobóruszkán történő ásatások nem mindennapi nyomokat hoztak a felszínre történelmi múltunkból, tudta meg a FENET net-napilap. A Dobó István földi maradványait feltáró, magyarországi szakemberek bevonásával folyó kutatás közelebb vitt az egri törökverő hős földi maradványainak azonosításához.
A feltételezett Dobó-csontváz immár három hete Budapesten van a természeti múzeumban, ahol DNS.és egyébb vizsgálatoknak vetik alá. Mielőtt azonban hozzákezdtek volna az oltár előtti óriásgödör visszahantolásához, még „ástak egy kicsit”, hátha előkerülnek valamilyen további nyomok.
Nos, előkerültek. A jelenlegi római katolikus templom alapjai „nem csak” az 1500-as évekből, amikor Dobó Istvánt és családját idetemették, hanem jóval korábbról származnak. Történetesen az Árpád-korból, (a XII-XIII.-ik századból) mutatkoztak meg az őstemplom eredeti, terméskőből készült alapjai (lásd felvételünkön). Az első feljegyzések a településről 1195-ből származnak, majd száz évvel később II. András Pank Jakabnak adományozta a települést, mely nemzetségből a Dobó család származott.
Ez ékes bizonyítéka annak, hogy az ung-vidéki település első ősi homogén lakossága magyar volt, amely templomot emelt magának. (D. Varga László felvétele)
„A kiásott kőalapot vitrinszerűvé alakítjuk, hogy bármikor megtekinthető legyen, amennyiben községünkbe téved a vidékünkön barangoló”-, vázolta az elképzeléseket Lakatos László polgármester, aki az ásatások múlt évi állapotához viszonyítva lelkes lokálpatriótaként és vállalkozóként vágott neki a nem kis feladatnak.
„Időközben, miután elvittem a csontvázat a pesti vizsgálatra, előkerült egy újabb koponyacsont is, ami gyanút ébresztett bennem. Mivel egy (kard?)vágás található rajta, elképzelhető, hogy akár Dobó István apja, Dobó Domokosé is lehet…”, zárta Lakatos László, aki izgalommal várja a pesti eredményeket.
Fenet
HunHír.Hu