A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Gömör-Nógrádi szervezete, a Bástya Egyesület, a Rákóczi Szövetség balogvölgyi helyi szervezete és a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat Rimaszombat környéki civilek immár másodszorra tisztították meg egy felvidéki magyar kolostor, vagyis a “fehér táltosok” egykori birodalmának lassan az enyészetbe hulló maradványait.

Rozsnyótól 9 km-re délnyugatra a Sajó jobb partján fekszik Szalóc kisközség. Vígtelke és Gombaszög tartozik hozzá. A középkorban pálos kolostor állott itt, melyet 1555-ben Bebek György elfoglalt és várrá alakíttatott, amit 1556-ban Schwendi Lázár a császári csapatokkal leromboltatott. A későbbiekben a Hámossy, az Eszterházy és a Ragályi családok voltak a terület földesurai, majd 1945-ig az Andrássyak birtoka volt. Ma már az egykori uraságnak és a kolostornak csak romjai láthatók, s egyre inkább pusztulásnak vannak kitéve.

Boldog Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként alapította meg a pálos rendet, a mai Kesztölc falu közelében monostort és templomot épített. A rendre a remeteség hármas jellege nyomja rá bélyegét: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete. Ehhez a példát védőszentjétől, Remete Szent Páltól veszi, aki 90 évig szolgálta Istent a sivatagi remeteségben. Fejlődésüket a török hódoltság gátolta, majd pedig II. József 1786-os feloszlató rendelete eltiporta a rendet. Napjainkban világszerte 54 rendházban csupán kb. 400 szerzetes él. A pálos rend monostorai közül kétségkívül Gombaszögöt illeti meg az első hely. Gombaszög, vagy Závozallya a Sajó mellett 1243-ban fordul elő először az okiratokban, amikor is a Bebekek ősei nyerik el IV. Béla királytól. A monostort 1371-ben Bebek László és György alapította a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, s a templomot és monostort bőkezűen megajándékozták. A templom tiszta gótikus stílusban épült, és pazarul feldíszítették. Ma is áll egy mintegy hét méter magas falrésze, mely korábban alig látszott a terebélyes bokroktól, hatalmas fáktól és sűrű aljnövényzettől.

Az egykori pálos monostor égbekiáltó falmaradványa
Fotó: Mács István

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Gömör-Nógrádi szervezete (HVIM), Bástya Egyesület, a Rákóczi Szövetség balogvölgyi helyi szervezete és a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat Rimaszombat környéki civilek összefogva először 2006. április 1-2-án, másodjára pedig idén április 14-15-én végeztek az ősi helyen tisztítómunkálatokat. Kiszabadították „fogságából” a Gombaszögi monostor égbe kiállító falmaradványát. Sajnos, a környezete már korántsem annyira felemelő, inkább szívszorító. Nyilván sokunknak joggal lehet első gondolata, hogy a közigazgatás miért hagyja ezt az óriási enyészetet. A falu szeretné ugyan az összes épületet felújítani, de ez elsősorban pénzhiány miatt áll. Tavaly némi pályázati támogatásnak által sikerült az egykori malom romos épületének a tetőszerkezetét megjavíttatni. Mi lesz a többi épülettel? Szeretnék a romokat és telket eladni, de ez-e a jó megoldás?

Küzdelem a hatalmas bozóttal, aljnövényzettel
Fotó: Mács István

A tisztítást végző civil szervezetek szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét erre az értékes romra. A mellette pusztuló 18. századbeli barokk kastély, hámor és gazdasági épületek is több figyelmet érdemelnének, s egyáltalán nem biztos, hogy valaki is megveszi a területet a jelenlegi állapotában. Az idő pedig egyre inkább az építmények ellen dolgozik, egyre romosabb állapotba kerülnek. Tavaly tavasszal csak a kolostor falmaradványa közvetlen közelében sikerült rendet tenni. Akkor főképpen fairtást folytattak, megtisztították a falmaradványt a bokroktól, gaztól. A kitermelt fát összegyűjtötték, hogy láthatóvá tegyék a monostormaradványt. Idén újra szükségét érezték, hogy felkeressék ezt az egykoron pálosok által lakott ősi helyet. Természetesen a fa egy szálig eltűnt… Az akácfa pedig számtalan hajtást eresztett, s a többi gyomnövény is agresszív terjeszkedésnek indult, amellyel csak a tűzlángjai és a machetek tudtak elbánni. Az idei munkálatok már a tereprendezésre irányultak, összegyűjtötték az évek során felhalmozódott veszélyes hulladékot, a száraz ágakat, füvet elégették. Áttekinthetővé vált a környék, s a csapat az egykor a monostor köré húzott erődítmény nyomaira is rábukkant.

Ezek az eszközök hatékonyak voltak a gazirtásra
Fotó: Mács István

A tisztítás csak tűz segítségével sikeredett
Fotó: Mács István

További tisztítást is terveznek, de szükség volna tudományos felmérésre is, hogy valóban kiderüljön merre is álltak egykoron a falak, hogy ásatást végezhessenek, s romkeretet alakítsanak ki. A lerombolt kolostor köveiből, tégláiból építették fel később a környező gazdasági épületek egyes részeit. Érdekes lenne, a már amúgy sem megmenthető épületrészeket lebontani, s újra építeni a kolostor bizonyos részeit, de legalább is a nyomvonalait. Egyelőre a megmaradt falrész elé még az idén kopjafát szeretnének elhelyezni a civilek, amely szerény, de emléket állít majd a pálosok rendjének.

A kitisztított rom mellett hamarosan kopjafa fogja jelölni az ősi helyett
Fotó: Mács István

A HVIM felvidéki elnöke megköszöni minden önkéntesnek a munkát
Fotó: Mács István

Az áldozatos munkát önkéntesen végezték, mert fontosnak tartják, hogy jobb állapotban adják tovább a természetet, az emberi környezetet és a műemlékeket a jövő nemzedéknek. A gömöriek arra az elhatározásra jutottak, hogy minden évben felkeresik a pálosok egykori helyét, s szeretnék, ha idővel kultusz-, zarándokhellyé alakulna.

Homoly Erzsébet, Felvidék – HunHír.Hu