Az RMDSZ saját regionális televíziója, az Erdély TV adta hírül a minap, hogy stratégiát fogadott el az idegengyűlölet és a gyűlöletbeszéd megelőzéséről és leküzdéséről a koalíciós román kormány.
Ezt pedig egy bizonyos Iulian-Alexandru Muraru jelentette be, akiről egyúttal az is kiderült, hogy a kormány „különleges megbízottja” az emlékezetpolitika promoveálása, az antiszemitizmus és xenofóbia elleni harc terén. Az állam hivatalos nyelvén: „reprezentantul special al guvernului României pentru promovarea politicilor memoriei, combaterea antisemitismului și xenofobiei”. Nem mellesleg a nevezett politikus egyben a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, sőt három napja a nagyobbik kormánypárt párt Iași megyei (Moldva) szervezetét is elnököli. Sajtóhírek szerint Iohannis államfő egyik protezsáltja.
Az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzéséről és leküzdéséről szóló országos stratégia kidolgozása azt követően kapott kiemelt figyelmet, hogy a bukaresti Zsidó Színház igazgatója, Maia Morgenstern színésznő a zsidó húsvétkor antiszemita indíttatású halálos fenyegetést kapott elektronikus postán egy román férfitól, akit azóta le is tartóztattak. (Korábban a fővárosi sajtó arról cikkezett, hogy az 58 éves nő színházigazgatóként és színészként havi 15 ezer eurót keres, emellett félmillió eurós megtakarítása, több háza és telke van Bukarestben és környékén.) A kormány az új stratégiával ugyanakkor eleget tesz az Európai Unió elvárásának is, miszerint minden tagállamnak rendelkeznie kell hasonlóval.
Megszólaltatták a bejelentés kapcsán Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács nevű állami hatóság elnökét, aki azt nyilatkozta: fontos a stratégia, viszont az igazi problémák a gyakorlatba ültetésnél jelentkeznek. Rámutatott: az emberi jogok területén is léteznek különféle stratégiák, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására és a különféle kisebbségek védelmére. „A kérdés az, hogy mennyire alkalmazzuk ezeket a stratégiákat a gyakorlatban, mennyire mérjük az eredményeket, illetve milyen forrásokat rendelünk a stratégiák gyakorlatban való alkalmazására. Ezen a területen látok gondokat.”
Mindenkit a saját és hozzátartozói gondjai érdekelnek és érintenek a legjobban. Ám amíg a romániai társadalomban hébe-hóba jelentkező antiszemita megnyilvánulások azonnal reakciókat és retorziókat váltanak ki, a magyar közösség és tagjai naponta megtapasztalhatják a legaljasabb, legdurvább magyarellenes gesztusokat Romániában. Ezek a kirohanások többnyire csak verbálisan és írásban elkövetettek, de kiterjednek a magyar nemzet egészére és a magyar államra is. Az antihungarus gyűlöletbeszéd az egész román médiára jellemző, ugyanakkor a romániai politikai osztály és a hatóságok egy részére is. A történelemhamisító kiadványok százai, ezrei is ezt az ellenségkép-alkotó törekvést szolgálják – egyik legutóbbi példa a bukaresti Evenimentul zilei médiatröszt kiadásában pár hete megjelent, egy közönséges securitatés összeesküvés-elméletet propagáló kötet, a „Târgu Mureș 1990: Zori însângerate” (erről itt olvashatnak: https://kronikaonline.ro/velemeny/veres-virradattal-a-magyarnroman-egyutteles-ellen” target=”_blank). Egy másik hasonló uszítás három nappal ezelőtt jelent meg ugyanezen tröszt világhálós portálján „O crimă care a zguduit Rusia. Familia imperială a fost executată de unguri!” címmel, ami azt a fantasztikus sztorit volt hivatott a bulvármédia szintjén feleleveníteni, miszerint az utolsó orosz cárt és családját is a magyarok végezték ki 1918-ban. Mégpedig nem más, mint maga Nagy Imre, a későbbi magyar miniszterelnök, 1956 mártírja! Csak azt nem írták éppen le, hogy őt magát éppen ezért végezték ki évtizedek múltán Kádár kommunistái. (https://evz.ro/o-crima-care-a-zguduit-rusia-familia-imperiala-a-fost-executata-de-unguri.html” target=”_blank)
Amúgy a hiteles történeti elemek közé csempészett magyarellenes kiszóláshoz az a rég ismert legenda szolgáltatott muníciót, miszerint volt a cári família őrei között egy Nagy Imre nevű, valószínűleg a bolsevikokhoz átállt hadifogoly, ám ő az oroszországi tisztogatásoknak eshetett áldozatul, ha egyáltalán létezett. A későbbi miniszterelnök valóban fogságba esett az első világháborúban, valóban átállt a vörösökhöz, mint annyi más nemzetiségű hadifogoly Leninék hatalomra jutását követően, de a két Nagy Imre azonosságának történetét egy Edvard Razdinszkij nevű orosz író találta ki, 1956 után, amikor is az orosz és magyar kommunista állambiztonságnak fontos lett, hogy a forradalmi kormányt vezető Nagy Imre személyét befeketítsék nyugaton. Nem lehet véletlen ennek a felelevenítése a bukaresti médiában, hiszen minden napra kell valamilyen magyarellenes vagy magyarellenességre felhasználható információ, amivel úgymond fokozni lehessen a románok éberségét…
Székelyhon.ro – R. Balogh Mihály
