Szilárd bizonyítékokat hozott fel az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium restitúciós perben, amely végén várhatóan csütörtökön hoz jogerős ítéletet a román legfelsőbb bíróság.

Az egyház által felsorakoztatott érveket és bizonyítékokat Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogász tanára, az egyház ügyvédje mutatta be egy hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón. A bemutatott dokumentumok feltehetően az utóbbi években elutasított szinte valamennyi romániai restitúciós kérelem perében felhasználhatók lesznek.

Veress Emőd elmondta: a Székely Mikó Kollégium restitúciós ügyében a problémát az jelenti, hogy mint megannyi más egyházi ingatlan esetében a 19-20. század fordulóján végzett első telekkönyvezés során tulajdonosként nem az egyházat jegyezték be, hanem az a bejegyzés került, hogy „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium” (Evangéliumi Református). A jogász hozzátette: a kor telekkönyvezési gyakorlatának felelt meg, hogy nem a tulajdonost, hanem a célt, az ingatlan rendeltetését rögzítették a telekkönyvben. Veress Emőd több példát hozott fel arra, hogy ebben a korban ugyanebben a telekkönyvi rovatban más egyházi tulajdonokat „harangozói állás”, „tanítói hivatal”, „kántori hivatal”, vagy „papilak” bejegyzéssel telekkönyveztek.

A jogász hozzátette: az ingatlanok eladásakor jelenthetett később problémát, hogy kinek jár a vételár, amiatt a magyar igazságügyi minisztérium 1911-ben rendeletben mondta ki, hogy ezek a telekkönyvi bejegyzések nem elég pontosak, ezért ki lehet igazítani és az egyház tulajdonaként lehet telekkönyvezni az így bejegyzett ingatlanokat. Hasonló rendeletet adott ki 1911-ben a magyar oktatási minisztérium is. Az így bejegyzett ingatlanok egyházi tulajdonát erősítette meg két olyan bemutatott jogerős ítélet is, amelyeket a telekkönyvi hivatal ellen hoztak, illetéket próbálva behajtani a tulajdonosra vonatkozó bejegyzésnek a módosítását kérő egyházaktól. A református egyház azonban nem kérte az 1902-es telekkönyvi bejegyzés módosítását.

Elmondta: a Trianon utáni román állam is számtalan dokumentumban elismerte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanintézet ingatlanai az egyház tulajdonát képezik. Az 1925-ös magánoktatási törvény alapján a román állam 1928-ban bocsátotta ki a gimnázium működési engedélyét. Ez kimondta, hogy az iskola a református egyházkerület tulajdona. Az ingatlan 1948-as államosítása előtt a Román Nemzeti Bank vizsgálta meg az ingatlanok jogi helyzetét, akkor is a református egyház került tulajdonosként az iratokba. Az államosító iratban is az állt, hogy a református egyháztól veszik el az ingatlanokat.

Veress Emőd ismertette, a restitúciós perben alapfokon eljáró Brassói Táblabíróság két érvet emelt ki a romániai korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) a vádiratából, amely alapján elítélték az iskola korábbi visszaszolgáltatását elrendelő bizottsági tagokat, és ezek alapján hozta meg az ítéletét. Ezek szerint az iskolát a református egyház 1870-ben átadta a városnak, mert nem volt pénze fenntartani, másrészt viszont a tanintézet állami segélyt kapott, ezért állami intézménnyé vált.

„Ha állami iskola lett volna, miért kellett volna államosítani?” – tette fel a kérdést Veress Emőd. Hozzátette: a református egyház 1870-ben valóban átadott Sepsiszentgyörgy városának egy iskolát, de az nem a Székely Mikó Kollégium, hanem egy általános iskola volt. Azt is elmondta: a korabeli jogszabályok szerint az állam akkor vált egy iskola fenntartójává, ha a fenntartási költségek több mint felét fedezte. Ez azonban nem vonatkozott az iskolaépület tulajdonjogára, és a Székely Mikó Kollégium esetében nem érte el az állami támogatás a fenntartási költségek felét.

Kató Béla püspök a sajtótájékoztatón elmondta: azt megelőzően, hogy a Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a romániai korrupcióellenes ügyészség vizsgálta volna, a román állam intézményei nem vonták kétségbe az egyházi tulajdonjogot a nehezen értelmezhető telekkönyvi bejegyzésre hivatkozva. Azóta viszont a restitúciós kérvényeket rendre erre hivatkozva utasítják el.

A püspök a csütörtökre várt ítélet rossz előjelének nevezte, hogy egy jogerős ítélet értelmében pár nappal ezelőtt el kellett távolítani a sepsiszentgyörgyi iskolaépületről azt a bronzplakettet, amely az iskola történelmi nevét jelezte.

MTI

Hunhír.info