Múlt héten, pártja megtépázott hírnevének a kifényezése, valamint erőtelen választási kampányának a felélénkítése végett Markó Béla RMDSZ-elnök szükségesnek találta Budapestre kiszállni és az RMDSZ számára külhoni médiatámogatást, valamint a magyar kormány vezető képviselőinek a segítségét megszerezni.

Az RMDSZ elnöke, miként a tavalyi európai parlamenti választások esetében tette, ez alkalommal is a romániai – helyhatósági – választásokba való beavatkozással vádolta meg Orbán Viktor elnököt, illetve a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget. Fonák dolog, hogy miközben az RMDSZ Gyurcsány Ferenc, illetve a magyar kormány teljes – politikai és anyagi – támogatásával kampányol, ezzel szemben a Fideszt támadja a Magyar Polgári Párt választási kampányának a támogatása miatt. Méltó volna, hogy az RMDSZ elnöke megkövesse Orbán Viktort és a Fidesz politikusait az európai demokráciától teljességgel idegen viselkedéséért.

Ugyanakkor éppen ideje volna, hogy az RMDSZ végre felhagyjon eddigi félrevezető és nemzetmegosztó politikájával, és az erdélyi magyarság körében is utat engedjen a választás szabadságának és a demokratikus pluralizmus érvényesülésének.

Az RMDSZ az utóbbi esztendőben már két ízben vezette durván félre az erdélyi magyar választókat. Tavaly belerángatta a magyarságot a Traian Băsescu államelnök elleni értelmetlen népszavazás kudarcába, ezt követően pedig az EP-választások alkalmával vitte jégre megtévesztett szavazóit. Szemmel láthatóan most ugyanezen ügyködik – a helyhatósági választások esetében.

Szintén szándékosan félrevezető az RMDSZ elnökének bármely valós alapot nélkülöző választási siker- és hazugság-propagandája. Markó Béla ugyanis egyebek mellett azt állítja, hogy:
– Az elmúlt fél esztendőben az RMDSZ-nek sikerült visszaszereznie elpártolt választóit, mert úgymond: „jól kommunikáltak”.
– „Az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottsága csak látszat: valójában soha egységesebb nem volt a politikai szemlélet és közélet, mint most” (sic!).
– „Ma, 2008-ban minden feltétele adott annak, hogy… továbbvigyük az egységes politikai érdekképviseletet.”

Az RMDSZ által megrendelt, áprilisi közvélemény-kutatásra hivatkozva, a pártelnök újból csak szemfényvesztő adatokkal próbálja megtéveszteni saját népét, amikor is azt hangoztatja, hogy:
– „Az erdélyi magyarság döntő többsége támogatja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, szám szerint 85%-os arányban” (sic!).
– A romániai magyarság választóinak körében az RMDSZ támogatottsága 76%-os, ezzel szemben viszont az MPP támogatóinak aránya csupán 12%.

A valóság az, hogy a kezdeti, több mint egymillió, valamint az 1996-ban megszerzett 812 ezer szavazattal szemben a tavalyi EP-választásokon az RMDSZ mindösszesen 283 ezer voksot gyűjtött be – ami, több más, erre utaló jelzéssel is egybevetve arra enged következtetni, hogy az RMDSZ nagy mértékben elveszítette hitelét és támogatottságát az erdélyi magyarság körében.

Az a váltig hangoztatott kampányüzenet is teljességgel hamis, hogy az RMDSZ előválasztásain begyűjtött 150 ezernyi szavazat a szervezet legitimitását és választási támogatottságát bizonyítja. Valójában az előválasztásoknak nevezett párton belüli színjáték teljesen értelmét vesztette attól a pillanattól fogva, hogy az MPP megalakulásával az erdélyi magyarság körében is megteremtődött: a választás szabadsága. Ennek utána az ún. előválasztások nem jelentenek többet és mást, mint olcsó, áldemokratikus kampányfogást a jóhiszemű magyar választópolgárok megtévesztése céljából.

Markó Béla siker- és egység-propagandája alátámasztására álságos és cinikus módon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület félremagyarázott esetét is bedobja. Azt tudniillik, hogy – véleménye szerint – az egyházak RMDSZ iránti elkötelezettségét bizonyítaná az a körülmény, hogy: „a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből ötven református lelkész indul a helyhatósági választásokon, ezek közül pedig 46-an az RMDSZ színeiben, és csupán 4 személy az MPP listáin”.

Ebben a vonatkozásban az RMDSZ elnöke jobban tette volna, hogyha hallgat. Az adatok pontatlan voltáról ezúttal nem szólva, a valóság ugyanis az, hogy a királyhágómelléki lelkészek közötti jelöltek nagy száma nem a Református Egyház masszív támogatását, hanem azt a diverziós taktikát és megosztó politikát tükrözi, melyet az RMDSZ a KRE esetében foganatosított. A módszer ugyanaz, mint amikor – a tavalyi EP-választásokon – az RMDSZ Sógor Csaba királyhágómelléki klerikust vetette be az erdélyi nemzeti oldal európai parlamenti jelöltje ellenében.

A tavalyi választások vonatkozásában egyébként az RMDSZ váltig azt hangoztatta, hogy: „az Egyház ne politizáljon”. A pártszövetség mostanra taktikát váltott, és ő maga igyekszik az Egyházat a maga oldalán beölelni a politikába. Perverz eljárása messzemenő pártpolitikai profizmusra vall, másfelől pedig a kommunizmus idejében alkalmazott titkosszolgálati módszerekre emlékeztet…

Továbbá az is megállapítható, hogy – a jelek szerint – valójában nem az Egyház avatkozik be a politikába, hanem pont fordítva: lépten-nyomon a politikum egyházi életbe való beavatkozásának lehetünk tanúi.

Ennek a beavatkozásnak a lehető legegyszerűbb és leggyalázatosabb módszere és eszköze: a leszegényedett és a hatalomnak kiszolgáltatott gyülekezeteknek és lelkipásztoraiknak a megvásárlása. Az RMDSZ erkölcstelenségét e téren még az sem menti, hogy a jelöltséget vállaló lelkészek nagy része jóhiszeműségből, közössége rosszul felfogott érdekéből vállal politikai szerepet.

A gyülekezetek, illetve lelkészek lekenyerezésének karikaturisztikusan tragikomikus, morbid példaesete a bályoki (Bihar megye) ravatalozó alapkőletétele.

Említésre méltó, hogy a román „MSZP” (PSD) által támogatott kisebbségi román kormány tagjaként az RMDSZ állami közpénzekből – az egyházi autonómia sérelmére – igyekszik vazallusává tenni az erdélyi magyar történelmi egyházakat.

* * *

Az erdélyi magyarságnak közös szégyene, hogy a képviseletét kisajátító Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a totalitárius kommunizmus utolsó csatlósaként, mind ez ideig eredményesen tartotta fenn a politikai egypártrendszert.

Közel húsz év múltán eljött az ideje a változásnak. Az erdélyi magyarságra román hatalmi segédlettel ráerőltetett politikai infantilizmussal szakítanunk kell.
A küszöbön álló helyhatósági választások kapcsán és keretében a demokrácia kivívásáért folyik a küzdelem.

Az egypárti RMDSZ-diktatúrára döntő csapást mértek a tavalyi európai parlamenti választások. A Magyar Polgári Párt színrelépésével végképp megteremtődik a demokratikus pluralizmus és a választás szabadsága.

Az egymásutánban sorra kerülő helyi, országos és európai választások igazi tétje: az erdélyi magyarság megmaradása és jövője.

Demokrácia nélkül nincs szabadság. Szabadság nélkül nem lesz magyar önrendelkezés, erdélyi és székely autonómia. A választás szabadsága nélkül pedig nem beszélhetünk a mindehhez szükséges demokráciáról.

Orbán Viktor „új egységet” – demokratikus egységet – hirdetett, mely nem az „egyféleségből”, hanem a „sokféleségből” születik.

Az MPP „Új lehetőségről” szóló programja ennek a demokratikus összefogásnak az útját egyengeti – a szabad választások révén.

Húsz év után legyen ez az esztendő az újulás, a változások, a demokratikus rendszerváltozás és a nemzeti összefogás éve – nemcsak az erdélyi, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság életében!

Budapest, 2008. május 27.

Tőkés László
elnök

HunHír.Hu-információ