A magyar történelem legsúlyosabb vereségét szenvedtük el 1526. augusztus 29.-én Mohácsnál. A sereg fővezérével, Tomori Pál kalocsai érsekkel, Szapolyai György szepesi kapitánnyal és II. Lajos királlyal együtt odaveszett. Ezt követően három részre szakadt az ország.

Napra pontosan öt évvel korábban Szulejmán bevette Nándorfehérvárt (Belgrád), amely közismerten Magyarország kapuja volt a Balkán felől a Duna völgyében. A végvárrendszer szóba jöhető másodlagos erősségei közül egyet sem erősítettek meg érdemben, nem építettek új várat a Duna mentén, amely elzárta volna a Buda felé vezető utat. A mindössze 20 éves király helyett ezért első sorban az ország nagyurait terheli a felelősség, a tanácsadókat, nagybirtokosokat. Volt köztük olyan tehetős, aki azár saját jövedelméből is képes lett volna 5 év alatt várat építeni vagy megerősíteni.

A csata kimenetele ismert. Két dolgot tennék hozzá. Mivel a magyar sereg volt előbb a csatatéren és vártak a törökök beérkezésére a tábort és az előterét sáncrendszerrel kellett volna megerősíteni, s az esetleges visszavonulásra is gondolva utakat javítani, egy-egy reteszállást kialakítani (amely mögött a megfutó katonaságot össze lehet gyűjteni) az ellenség lassítására. Ehhez elég lett volna a hadtudományokban jártan néhány főtiszt ( a vitézség meg volt, de a hadvezérnek ettől többre is szüksége volt már ebben a korban), továbbá a török lassításával, halogató harcokkal bevárni az erősítést. A Duna másik oldalán érkezett Szapolyai János jelentős sereggel, továbbá útban voltak a horvát (harcedzett, tapasztalt katonák) és a cseh (kiváló gyalogos zsoldos) csapatok, amelyek jelentős erősítést jelentettek volna.

Tomori Pál bátor volt, de nem kellett volna személyesen vezetnie a lovasrohamot. Halála ugyanis megrendítette a sereget és felbomlott a fegyelem – ez okozta a sereg pusztulását és nem a török tüzérség. A lovasság megfutott, a magára hagyott gyalogság teljes egészében elpusztult. A menekülő király halálával a legrosszabb időben maradt vezető nélkül az ország… s jöttek a törökök, meg a Habsburgok (valamint a XXI. századi sorscsapásként a “Szulejmán” szappanopera, a magyarok legnagyobb hóhérának a dicsőítése)

Kazi világa