A Parlamentben számos alkalommal szólaltam fel azzal kapcsolatban, hogy a rendszerváltás után lassan három évtizeddel bőven ideje lenne végleg lezárni az Hazánknak oly sok szenvedést okozó vörös múltat. Ebbe pedig nem csupán a Ságvári Endre utcák és az Április 4. terek átnevezése (sajnos még itt is vannak súlyos hiányosságok!), hanem az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala is beletartozik. Tudjuk meg végre, hogy ki volt a valódi besúgó és ki az áldozat!
Ezzel kapcsolatban több törvényjavaslatunk is volt már az elmúlt években, legutóbb Mirkóczki Ádám és Szilágyi György képviselőtársaimmal, amelyeket még a Ház elé sem engedett a Fidesz, hanem már a bizottsági tárgyalásán leszavazták azokat. Ezért ma már szinte közhelynek számít, hogy az egykor polgári konzervatív értékrendet valló (vagy inkább csak magáról ezt kommunikáló) Fidesz védi leginkább az egykori ügynököket. Miért? Azért, mert nyilvánvalóan kínos lenne számukra, ha kiderülne, hogy soraikban sokkal több az egykori kommunista ügynök, mint az MSZP-ben.
Csak egy példa a rend kedvéért: 2000-ben az első Orbán-kormány azt a Tasnádi Lászlót nevezte ki az APEH bűnügyi igazgatójává, aki a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a Nagy Imre-temetésről, tehát az ott felszólaló Orbán Viktorról is szóló jelentéseket olvasgatta annak idején. 2002-ben leváltották, de Áder János 2013-ban vezérőrnaggyá léptette elő, majd 2014 májusától rendészeti államtitkár lett. A kinevezés ellen akkor még a félmilliárdos MVM-pénzből Jobbik-lejáratást szervező CÖF is felemelte a szavát. Orbánék azonban nem hagyták az út szélén a jó elvtársukat, sőt az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére rendőr altábornaggyá is előléptették. Az ügy azonban már annyira kínossá vált, hogy végül 2016. december 10-én Tasnádi megbízása a miniszterelnök javaslatára megszűnt.
Az elmúlt napokban azonban ismét sikerült szintet lépnie a Fidesznek: a Szent István Rend utáni második legmagasabb állami kitüntetést, a Corvin-láncot adományozták az 1968 és 1989 között “Magasdi”, illetve “Marosvásárhelyi” néven a Belügyminisztérium III/II-es főcsoportfőnökségnek szorgalmasan jelentgető Martonyi János volt fideszes külügyminiszternek. Ma már azt is tudjuk, hogy a Kádár-rendszer fenntartását önként szolgáló, szóbeli és írásos jelentéseket is örömmel adó Martonyi munkájáért pénzjutalmat, külföldi ösztöndíjakat és szakmai pályájának egyengetését kapta jutalmul. De a különböző idegen érdekek kiszolgálása Martonyi pályafutásának rendszerváltás utáni éveire is jellemző volt. A kommunista állambiztonsággal való együttműködését bizonyító dokumentumokat Dr. Ilkei Csaba tudományos kutató már évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozta a kurucinfón. De hiába lobogtatta Novák Előd képviselőtársam ezeket az iratokat több parlamenti kérdése során is, Magasdi ügynököt személyesen Orbán Viktor védte be. Szégyen és gyalázat, hogy ez az ember Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint, Reményik Sándor, gr. Teleki Pál, Zala György, Lehár Ferenc, Oláh György vagy Teller Ede nevével került most egy sorba.
A Fidesz tehát nemhogy elszámoltatni nem akarja a diktatúra fenntartását segítő egykori besúgókat, hanem még ki is tünteti azokat. Mindez persze nem meglepő: aki jól szolgálta a kommunista diktatúrát, az kiválóan fogja segíteni az újonnan kiépülő neobolsevik orbáni önkényuralmat is. Nyilván nem túl sok kormánypárti szavazó olvassa most ezeket a sorokat, de mégis fel kell tennem a kérdést: hány és hány ehhez hasonló szembesítésre van még szükségük ahhoz, hogy belássák, hogy elhiggyék, a Fidesz számára az antikommunizmus pontosan olyan politika termék, mint a polgári Magyarország eszménye volt.
Mi, jobbikosok áprilistól nemcsak az újonnan ránk köszöntő fortélyos félelem korszakát fogjuk egyszer és mindenkorra lezárni, hanem vele együtt a vörös múltat is eltörölni! Egy modern, XXI. századi Magyarországon mindenki számára közismertnek kell lennie, kik voltak azok, akik részt vettek az emberi történelem leggyilkosabb ideológiájára alapuló diktatúra működtetésében, százezrek kifosztásában, családok, életek, karrierek és emberi sorsok tönkretételében. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű fideszes gittegylet helyett lengyel mintára létrehozzuk azt az intézetet, amely tényleges segítséget nyújt majd az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala és kutathatóvá tétele érdekében. Ezzel együtt pedig meg fogjuk teremteni a jogszabályi hátterét annak, hogy az ügynököket és a pártállami diktatúra egykori magas rangú vezetőit végleg ki tudjuk zárni a magyar közéletből!
Hunhír.info
