Ángyán József legújabb jelentése szerint Borsodban is a kormánypárti politikusok rokonai és a jelenlegi politikai hatalom holdudvarába tartozó üzletemberek jártak nagyon jól az állami földpályázatokon. A professzor a megyei árveréseken nyertes új tulajdonosok földszerzéseit vizsgálta tanulmányában. Amikor a 2010-es választások előtt a Fidesz mezőgazdasági programját Ángyán József neve fémjelezte, amikor az ő erkölcsi tisztaságába vetett hit a vidéki gazdatársadalmat Orbánékhoz vonzotta, nagyon sokan hittek abban, hogy majd az ő kis családi gazdálkodásról vallott vízióját fogják kormányra kerülve megvalósítani. Aztán elég hamar kiderült, hogy a vízió megy a levesbe, Ángyán József pedig a margón kívülre.

Nincs már abban semmi meglepő, hogy az emberek fásultan veszik tudomásul az újabb, bizonyítékerejű dokumentumot, amely arról szól, hogy az árveréses földprivatizáció az elszegényedett, hátrányos helyzetű térségben is a kiválasztott csókosok gazdagodásához vezetett. Mint ahogy Mészáros Lőrinc 222. cégének megszerzése miatt se vonulnak utcára az emberek, legyintenek rá, s koccintanak egyet az egyszeri gázszerelő egészségére.

Ángyán József kutatómunkája során a nagy borsodi nyertesek között Tállai András rokonaira és Budai Gyulára bukkant. Tállaiban a nemzeti adóhatóságot komoly szakértelemmel felügyelő államtitkárt süvegelhetik meg a földbirtokossá gazdagított hálás rokonok, Budaiban pedig éppen azt a volt elszámoltatási kormánybiztost, akinek a 2002 és 2010 közötti nyolc év korrupciógyanús ügyeit kellett volna lelepleznie és a bűnüldöző hatóságok kezére juttatnia. Kár, hogy ez nem nagyon sikerült neki. Budai Gyula nyilván belefáradt a baloldali politikusok közpénzrablásainak leleplezése során vívott szélmalomharcba, és talán vissza is akar vonulni az újonnan szerzett földbirtokára, hogy a mezőgazdaság felvirágoztatásáért tevékenykedjen kapával s kaszával. És bár nagyon nehezen tudjuk elképzelni, amint megragadja az eke szarvát, az biztos, hogy a kaszával elboldogul. Mert a közösből kaszálni ő is megtanult. Egyszer majd elszámoltatja őt is valaki. Talán.

Ángyán professzor elemzése szerint 54 nyertes pályázó osztozik 3400 hektárnyi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termőföldön. Az, hogy az új tulajdonosok között van olyan is, aki több száz kilométerre lakik a földbirtokától, jól jelzi, hogy az előírásokat lazán kijátszották, tekintve hogy a jogszabály betartásával csak a húsz kilométeres körzethatáron belül lakó gazdák vehették volna meg ezeket a földeket.

Amikor a 2010-es választások előtt a Fidesz mezőgazdasági programját Ángyán József neve fémjelezte, amikor az ő erkölcsi tisztaságába vetett hit a vidéki gazdatársadalmat Orbánékhoz vonzotta, nagyon sokan hittek abban, hogy majd az ő kis családi gazdálkodásról vallott vízióját fogják kormányra kerülve megvalósítani. Aztán elég hamar kiderült, hogy a vízió megy a levesbe, Ángyán József pedig a margón kívülre.

Az, hogy a földeket idegeneknek adták el, annak ellenére, hogy jelentkeztek rá helyben lakó gazdák is, egyfajta falurombolás. Ugyanis a falvak lakóinak nagy részét mindig is a föld tartotta el. Ha a gazdának megszűnik a lehetősége a növénytermesztésre, akkor állatokat se tarthat, mert nem tudja biztosítani nekik a téli takarmányt. Mindenki tudja, hogy a biogazdálkodást a kis családi gazdaságokban a legkönnyebb megvalósítani. A megbízható gazda által előállított vegyszermentes élelmiszerre pedig egyre nagyobb a kereslet.

Azokat, akik a távoli városokból felvásárolhatták a borsodi földeket, csak a nagyvonalú földalapú támogatások érdeklik, ők biztosan nem fogják a nyereségből támogatni például a falu templomának felújítását. Nem fognak beilleszkedni a falu közösségébe se. Ők a kizsákmányoló új földesurak lesznek, akikhez el lehet majd szegődni éhbérért napszámba.

Nem erről volt szó. Nem ezt ígérték a magyar gazdáknak.

A rendszerváltás után nagyon sokan nem igényeltük a kárpótlási jegyeket apáink földjei után, mert tanult emberként a nagyvárosokba költözve az iparban vagy másutt találtuk meg a boldogulásunkat. De nem azért mondtunk le őseink földjeiről, hogy az új, mindent összeharácsoló oligarchák vagyonát dagasszák, hanem azért, hogy a hátrahagyott örökség a falu közösségének megélhetését szolgálja.

Ezért örültünk annak idején, hogy Ángyán József programja megvalósulhat. Gyalázat, ami a szemünk láttára történik a falubeliekkel.

Torkos Matild – mno

Hunhír.info