Masírozó katonákról és félelemben élő és Kanadába vágyó romákról ír a Guardian. A brit lap Szegény, bántalmazott, másodosztályú – félelemben élő romák a magyar faluban címmel közölt írást a gyöngyöspatai romákról. A szerzőt egy Váradi Natasha nevű nő hívta meg, aki 10 gyermekével, anyjával, valamint apósával él egy fedél alatt. A Népszabadság online változata nagy lelkesedéssel és óriási terjedelemben számolt be a cikkről. Ezt közöljük most.

A brit napilapnak Váradi Natasa nyilatkozott, aki tíz gyermekével, anyjával és apósával él Gyöngyöspatán, egy kétszobás házban. Villany, gáz és folyóvíz már négy hónapja nincs, félóránként valamelyik gyerek ugrik le a kúthoz vízért. A házat a vizelet fanyar szaga hatja át.

A 31 éves roma nő ezzel kapcsolatban a Guardian riporterének, Helen Piddnek arról mesél, hogy a gyerekek egy része éjszakánként újra bepisil. „Elég, ha valaki kopog, és máris félnek” – magyarázza. Nem mintha az ajtóból sok maradt volna: december 22-én szinte teljesen betörte egy házon árepülő kő. „A családnak van miért félnie: az Európai Roma Központ szerint 2008 januárja és 2011 áprilisa között 49 támadásban hét felnőttel és két gyermekkel végeztek Magyarországon” – jegyzi meg a Guardian. A cikkhez a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Gyöngyöspatáról készült filmjének rövidített, angol feliratos változatát mellékelték.

A Szegény, bántalmazott és másodosztályú: félnek a romák egy magyar faluban címmel megjelent riport szerint a milícia március 1-én érkezett. Volt itt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg is. Két hónapon át fekete egyenruhában masíroztak végig Gyöngyöspatán, háborús indulókat énekeltek, és az ajtókon dörömbölve szidták a falubeli romákat: „Mocskos, kibaszott cigányok” – volt az egyik kedvelt fordulatuk.

Amikor éppen nem amiatt járőröztek, amit „növekvő cigánybűnözés” néven emlegettek, a milícia az ivásról volt hírhedt. A köztéri kamerák előtt egy részeg férfi egyszer fennhangon azzal dicsekedett, hogy éppen akkor sikerült a vizeletével horogkeresztet rajzolnia az útra. A TASZ képviselőire hivatkozva a brit napilap megemlíti, hogy volt nő, aki korábban adott életet gyermekének, miután egy járőr rasszista kiáltásokkal zaklatta.

Magyarországon a romák számát 400 és 800 ezer közé teszik. Ők vannak a jobboldali gyűlölet és a diszkrimináció célkeresztjében. Tavaly márciusban Vona Gábor, a szélsőséges Jobbik elnöke beszédet tartott Göngyöspatán, amelyben jelezte, kész azonnal hasonló „csendőri egységeket” vezényelni az ország minden részébe – idézi fel a Guardian.

A TASZ filmje, amely megemlíti, hogy 2011. június 7-én az Országgyűlés eseti bizottságot hozott létre a gyöngyöspatai események kivizsgálására. Ám a bizottság feladata elsősorban „annak megállapítása, kinek az érdeke, hogy a nemzetközi sajtó Magyarországról a valóságban nem létező polgárháborús helyzetet mutasson be, valamint kik és miért nyújtanak téves, Magyarországot indokolatlanul rossz fényben feltüntető információkat, ezzel lejáratva hazánkat a nemzetközi közvélemény előtt”.

A történtek nyomán – folytatja a brit napilap – Richard Field amerikai üzletember úgy döntött, cselekszik, és a Vöröskereszttel együttműködve hat fizetett busszal vitette el a fenyegetett romákat Gyöngyöspatáról. Az egyik ilyen buszra felült a Váradi-család is Szolnok felé. A rokonoknál húzták meg magukat. Amikor visszatértek Gyöngyöspatára, a Véderő nagy része már eltűnt, de a félelem megmaradt. Mindentől – víztől, gáztól, villanytól – elvágták őket.

Natasa férjének ez túl sok volt: szeptemberig elég pénzt sikerült összekaparnia ahhoz, hogy Kanadába menjen, ahol menedékjogért folyamodott. Amióta Ottawa 2008-ban megszüntette a vízumkötelezettséget, a kétségbeesett romáknak az észak-amerikai ország a legkedveltebb célpontjuk. 2010-ben a legtöbb menedékkérelmet – szám szerint 2297-et – magyarországiak adták be, és úgy tűnik, ez nem volt másképp tavaly sem – jegyzi meg Pidd.

Juhász Oszkár: senkit sem kényszerítenek távozásra

A Guardian riportere megkérdezte Gyöngyöspata polgármesterét, Juhász Oszkárt, sajnálja-e, hogy a romák elhagyják a saját falujukat. A válasz erre az volt, hogy „a romákat senki nem kényszeríti távozásra. Azok, akik itt nem akarnak dolgozni, nem fognak máshol sem” – állítja a polgármester. Amikor Pidd azt firtatta, mivel segít az önkormányzat Váradiékon, a falu jegyője visszakérdezett: „A családfő Kanadában van, egyedül. Mi a véleménye erről? Ha tudunk, persze segítunk rajtuk.”

Hasonlóan nyilatkozott a brit napilapnak Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is, aki egy telefoninterjúban arról beszélt, hogy a Kanadában menekülő magyar romák csak azért vallanak itt őket érő üldöztetésről , hogy „pénzt csináljanak, és megfejjék a jóléti rendszert”. „Nem hisszük, hogy bármi alapja lenne az etnikai üldöztetésről szóló hangoknak– mondta Kovács. Hozzáfűzte: „Szeretnénk, ha minden magyar állampolgár itt maradna.”

A Guardian szerint a 2800 lakosú Gyöngyöspatán tavaly márciusig „relatíve béke” volt a nem romák és a 450 főnyi roma közösség között, amelynek ifjú képviselői azonban korán megtanulják a különbségeket. Ahogy Pidd cikkében fogalmaz, az általános iskola egyfajta „apartheid-rendszerként” működik. A helyi önkormányzatot emiatt törvény elé citáló jogvédők szerint a romákat illegálisan elkülönítik a nem roma nebulóktól, akik más osztályokba járhatnak. A romák a földszinten, a nem romák az emeleten tanulnak, és a két szint között jelentős különbségek vannak. Amíg a nem romákat elektronikus táblán oktatják, lent hagyományos táblával kell boldogulniuk, úszás csak nem-romáknak jár, ráadásul a romák csak évekkel később férhetnek hozzá az iskolai számítógépekhez is. Még a „különb” emeleti vécét sem használhatják.

“Rabszolgabérért alázzák meg őket”

A riport záró részében Pidd arról ír, hogy a romák nagy részének részt kell vennie a kormány közmunkaprogramjában, amelyre a hosszú idő óta munkanélkülieket kötelezik. Ennek kapcsán a emberi jogi aktivista Setét Jenő arról beszél, hogy a romák között 70-80 százalékos a munkanélküliségi ráta. A közmunkaprogram szerint 2014-re 300 ezer embert kell bevonni a foglalkoztatásba: bár a munkáért kevesebb jár a 80 ezer forintos minimálbérnél, az összeg mégis több, mint amennyit valaki szociális támogatásként szerezhetnek.

Aki elutasítja a részvételt a programban, azt minden juttatástól megfosztják – emlékeztet a cikk. Gyöngyöspatán tavaly indult a program, amelyben a szinte kizárólag roma munkanélküliek fákat metszenek a közeli erdőben. Setét szerint a közmunkaprogram valójában keveset segít a romákon „igazi” munkát találni, és csak szilárdít a társadalom alján elfoglalt helyzetükön. „Most az történik, hogy rabszolgabérért megalázzák őket” – állítja az aktivista.

A program legellentmondásosabb része a „munkatáborokról” szóló elképzelés. Ez azt jelenti, hogy ha a közelben nincs elég tennivaló, a munkanélkülieket a legközelebbi helyszínen szállásolják el. Bár a kommunikációs államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy nem „munkatáborokról” van szó, a magyarországi romákat – akik többségének hozzátartozója veszett oda a náci idők munkatáboraiban – az ilyesmi megpendítésére is kirázza a hideg.

És Váradi mindettől függetlenül együtt Torontóba készül a gyermekeivel. „Itt nincs többé életünk” – mondja. 2011 első kilenc hónapjában 2545 menedékkérelmet adtak be a kanadai bevándorlási hatósághoz a Magyarországról érkező romák – ezerrel többet, mint a második helyre szorult kínaiak.

Hunhír.info