A falu volt polgármestere és két, közismert biztosan mindig csak az igazat mondó cigány vezér segítségével próbálta felidézni a Gyulai Törvényszék hétfőn, mi is történhetett Gyöngyöspatán tavaly tavasszal. A volt polgármester leszögezte: a patai cigányok 30 százaléka bűnöző életmódot folytat.
A gyulai törvényszéki épület dísztermében, a szép számú, fekete ruhát viselő hallgatóság előtt elsőként Tábi Lászlót, Gyöngyöspata volt polgármesterét hallgatta meg dr. Mucsi Erika bírónő. A falut 2010 októbere és 2011 áprilisa között irányító férfi kérdésre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint településükön nem volt kirívóan rossz a közbiztonság, s a roma és többségi lakosság között sem volt kiélezett a hangulat, bár a falugyűléseken általában mindig elhangzott egy-egy panasz a lopásokról, felderítetlen bűncselekményekről.
A polgármester becslése szerint a 2800 lelket számláló kis faluban mintegy 400 roma él, s ugyancsak a településvezető vélekedése szerint, 30 százalékuk folytat bűnözői életmódot.
A „fekete ruhások” tavaly tavasszal érkeztek meg Gyöngyöspatára, Tábi László tudomása szerint azt követően, hogy egy helyi lakos Vona Gábor, Jobbikos országgyűlési képviselő fogadóóráján panaszolta el, hogy rossznak tartja a falu közbiztonságát.
Mint ismert, a 2010 márciusa óta bejegyzett Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatását éppen a gyöngyöspatai jelenlét, az ott történtek miatt indítványozta a Békés Megyei Főügyészség. Álláspontjuk szerint az egyesület törvénytelenül működik, tevékenysége és alapszabálya mások jogait és szabadságát sérti, veszélyezteti a közrendet és a köznyugalmat. Mindezt zömében a gyöngyöspatai és hajdúhadházi járőrözéseket bemutató sajtóhíradásokkal támasztották alá, melyek többségében a cigányság megfélemlítéséről, menekülésről, rasszista megnyilvánulásokról is szó esett.
Tábi László a hétfői tárgyaláson elmondta, idős asszonyok keresték fel még polgármestersége alatt azzal, hogy cigány fiatalok „szóltak be” nekik az utcán, ezért féltek egyedül templomba járni.
Három helyi asszonyt tett felelőssé a cigányellenes hangulat szításával a következő tanú, a cigány vájdá, idősebb Farkas János is, aki a gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat vezetője volt éveken át. A Gyulai Törvényszék előtt a férfi azt bizonygatta, hogy falujukban csupán kisebb bűnesetek róhatók a cigányság terhére, ezeket is főként gyerekek követték el.
Véleménye szerint a roma és magyar lakosság békében élt egymással, míg Juhász Oszkár (jelenlegi polgármester és jobbikos politikus) nem kezdte felhergelni a lakosságot a kisebbség ellen. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjainak érkezte félelmet váltott ki a cigányságból, mert fekete formaruhában, katonásan viselkedve, hangosan nótázva meneteltek a faluban — állította a tanúként kihallgatott cigányvájdá. A cigányok által a hangszórókból üvöltetett cigán lákodálmás muzsika akkor micsoda? Kultúrprogram?
Idősebb Farkas János elmondása szerint 2010 március elején naponta 2-800 egyenruhás járőrözött a faluban, közöttük a csendőrség és a betyársereg tagjai is. A hétfői tárgyaláson dr. Mucsi Erika bíró ifjabb Farkas Jánost, Gyöngyöspata cigány kisebbségi önkormányzatának elnökét (az előbbi tanú fiát) is meghallgatta. Azt a cigányt, aki ellen a helyi cigányok is fellázadtak, mert állításuk szerint a Farkas klán ellopja a segélyszállítmányokat, és csak a klán tagjai részesülnek belőle.
Hunhír.info – beol.hu nyomán
Hunhír.info
