Letartóztatásáig túlélőművésznek tűnt a Budapest Airport jogi igazgatója. Az MSZP gazdasági lobbistáinak bizalmát is bíró, zsidó származású Rényi-Vámos Krisztinán nem fogott a tucatnyi feljelentés, a reptér-privatizáció és a többszöri tulajdonosváltás. A bennfentesek szerint mindezt a titkosszolgálatok informális védelmének köszönhette. Az NBH még csak elment volna, de úgy tűnik, a Moszad levette róla a kezét. Hogy miért a Moszad? Az érintettek 99 százalékban “zsidó identitásúak”. Nem csoda, hogy imádták a Mammont.
Jöhet az énekóra”- mondja egyik reptéri forrásunk, utalva arra, hogy a ferihegyi légikikötőt üzemeltető Budapest Airport (BA) jogi igazgatója és egykori helyettese is dalolni kényszerül majd a hétfői előzetes letartóztatás után. Merthogy a bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel gyanúsított felsővezetők közül sem Rényi-Vámos Krisztina, sem a 2008-ban a BKV jogi igazgatói pozícióját megszerző – és most kenőpénz átvételen kapott – Sziebert György nem rendelkezett önálló képviseleti joggal az érintett vállalatoknál. A Népszabadság már a hét elején további őrizetbe vételeket valószínűsített – noha a rendőrség egyelőre adós a letartóztatás pontos okainak meghatározásával. Annyi kiderült, hogy a (három gyanúsított-társsal együttműködő) jogászduó fiktív vagy túlszámlázott meg bízási szerződéseket kötött, hogy részesüljön az ezt követő pénzvisszacsorgatásból.
Miután a BKV végkielégítési és tanácsadó-foglalkoztatási gyakorlata hónapok óta rendőrségi vizsgálat tárgya, sokan gondolhatták, hogy az újabb korrupciós eset is elsősorban a közlekedési társaságról szól. (Pláne, hogy a múlt pénteki kenőpénzátadás egy BKV-s beszerzés utójátékának tűnik.) Úgy tudjuk azonban, hogy a Rényi-Vámos-Sziebert-féle nyomozásban meghatározóbb a ferihegyi pillér” – ezért tarthatja kézben az eljárást a Reptéri Rendőr Igazgatóság. Ugyancsak az Airport-központúságra utal, hogy a feljelentő eredetileg a BA Zrt.-vel szerződésben álló egyik céggel kapcsolatos korrupciós cselekményre hívta fel a hatóság figyelmét. Noha a rendőrség nem nevezte meg ez utóbbi érdekeltséget, a Heti Válasz biztos forrásból tudja, hogy a nyomozás során képbe került a 2006-os reptéri taxistenderen győztes Zóna-Service Zrt. – melynek alapításában részt vett a Citadellán engedély nélkül építkező, később első, majd másodfokon is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Veres István.
Ám mielőtt előreszaladnánk, néhány szó a BA Zrt. jelentőségéről és személyi biztosítékairól. A 2002-es kormányváltás után Apró Piroska, az akkor miniszterelnöki főtanácsadó Gyurcsány Ferenc anyósa került a még állami tulajdonú reptércég elnöki székébe. Ez a tisztség később a Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök egykori üzlettársaként ismert – ma a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t vezető – Kamarás Miklósnak, majd a privatizáció után Bajnai Gordon jelenlegi kormányfőnek is kijutott. 2005-től eleinte a British Airport Authority, aztán a brit céget felvásárló spanyolországi zsidó Ferrovial-csoport befolyása alá került a budapesti légikikötő, 2007-ben pedig a németországi zsidó irányítású Hochtief-konzorcium vette át a hatalmat Ferihegyen.
A vezető- és tulajdonosváltások dacára a jogi igazgatóság az állandóság szigete maradt a BA-n belül, amit a bennfentesek azzal magyaráznak, hogy a társaság – stratégiai volta miatt – titkosszolgálati védelem alatt áll, és a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH) mindvégig Rényi-Vámos Krisztina stábja tartotta a kapcsolatot. Az ősbizalmi helyzethez kétség sem fért: Rényi-Vámos és Sziebert egyaránt huszonévesen, pályáztatás nélkül került be 2003-ban a reptér vezérkarába – épp amikor az MSZP pénztárnoki vonalával, a multimilliárdos zsidó pénzembererekkel, köztük Máté Lászlóval szívélyes viszonyt ápoló szintén zsidó származású Hárskuti János volt a BA első embere.
Az Airport főjogászai duplán is bízhattak a korrupciós eseteik felderíthetetlenségében, hiszen a vállalat külsős ügyvédei ugyancsak a felső szintű (titkosszolgálati) védettség érzetét keltették. Hogy miért? Már négy éve megírtuk, hogy Rényi-Vámosék a privatizáció előtt a BA szerződéses partnerévé tették az Andreas Neocleous & Co. ciprusi ügyvédi iroda magyarországi képviselőit, Tuller Andrást és Veréb Balázst – hogy informatikai-beszerzési-kiszervezési témákban kívülről segítsék a jogi igazgatóság működését.
Tuller már a 90-es években a későbbi BA-vezér Hárskuti üzlettársa volt, emellett tagja annak a Speciális Rendőrklub nevű zártkörű egyesületnek, amelybe a rendszerváltozás előtti rendőri és titkosszolgálati elit tömörült (Heti Válasz, 2005. október 20.). Veréb viszont Rényi-Vámoshoz kötődött erősebben; az élete párja volt, emellett 2003-tól az igazgatónő testvére által vezetett tanácsadócégekben képviselt nevenincs ciprusi befektetőket.
Tuller András és Veréb Balázs azonban – amellett, hogy a reptérnek dolgozott – 2005 végéig felügyelőbizottsági tag volt abban az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt.-ben, amely a Figyelő idén augusztusi cikke szerint a nemzetbiztonsági okból titkosított állami (és reptéri) beszerzések egyik legnagyobb haszonélvezője. (Az Eclipse-csoport NBH-s beágyazottságára utal, hogy az egyik társcégben 2007-ig Hevesi Tóth Ferenc, a Horn-éra Nemzetbiztonsági Szakszolgálatának vezetője is tulajdonos volt.)
A most meggyanúsított Rényi-Vámos Krisztina és Sziebert György korábbi helyzete tehát csakis egy nyakatekert mondattal foglalható össze. Eszerint: a titkosszolgálati védelem alatt álló Budapest Airport NBH-s kapcsolatokért felelős jogi igazgatósága 2003 és 2005 között olyan ügyvédekkel kötött stratégiai szerződéseket, akik a nemzetbiztonságilag preferált – ugyancsak reptéri partner – Eclipse Rt.-ben is otthon” voltak (ráadásul Rényi-Vámost még érzelmi szálak is kötötték a ciprusi iroda egyik tagjához).
Tullerék repteres munkáit botrányok és feljelentések sora kísérte. Ezeket a Heti Válasz 2005 és 2007 között igyekezett a nyilvánosság elé tárni, ám Rényi-Vámos akkoriban még nem tudott megbukni. Első történetünk úgy szólt, hogy 2005-ben a még állami Budapest Airport 4,7 milliárd forintért akart telket vásárolni egy leendő cargobázishoz. Mindezt úgy, hogy a felek előre lemondtak az adásvételi szerződés – feltűnő értékaránytalanság címén való – megtámadásának jogáról. A sajtó akkoriban Puch László MSZP-kincstárnokot emlegette a pénzkitolás motorjaként, a reptér jogi igazgatóságának viszont Tuller irodája segédkezett, hogy létrejöjjön a megállapodás. A kormány a botrány hatására végül leállíttatta a cargoügyet, de a felelősségre vonás elmaradt.
Ezek után aligha csoda, hogy a BA vezetése a biztonsági feladatok – fegyveres őrség, reptérvédelem – külön kft.-be történő kiszervezéséhez szintén olyan cégtől (Certoservo Kft.) rendelt tanulmányt, melynek taglistáján ott szerepelt Veréb Balázs neve. Úgy tudjuk, Tullerék 2005-ben részt vettek a légikikötő gurulóútjainak fejlesztéséről szóló (nemzetbiztonsági védelem alá vont) zárt tender előkészítésében is – és utólag egy fővárosi politikus ezt a projektet is megtámadta az ügyészségen, egyelőre eredménytelenül.
Miként jeleztük, a Reptéri Rendőr Igazgatóság mostani, gyanúsításokba torkolló nyomozása biztosan érinti azt a 2006-os taxistendert, amelyben Rényi-Vámos Krisztina mint a már privatizált BA jogi igazgatója működött közre. A régi kapcsolatok itt sajátos módon éledtek újjá: a Ferihegy hivatalos szállítójává választott társaság, a Veres István-féle Zóna-Service Zrt. alapító okiratát ugyanis Veréb Balázs édesanyja készítette el, miközben a cégbírósági eljárást Tuller András irodája menedzselte. A siker birtokában a felek már a látszatra sem igen adtak: a citadellás Veres 2007-ben a BA jogi igazgatóhelyetteseként megismert Sziebert Györggyel közösen állt ki egy, a politikai felsőelitet megmozgató tenisztornára – amit a Zóna taxi szponzorált. És mit gondolnak, ki Veres egyik kiváló barátja, aki a citadellás okosságban is ott volt, mint háttérember? Az antiszemita -ellenes tüntetések egyik vezéralakja, a Szerencsejáték ZRT tejhatalmú főnöke, az egykori rabmadár főpolgármester-helyettes: Székely Gábor.
Az időközben a BKV-hoz szerződött Sziebert egyéb “érdemeket” is szerzett. A közlekedési vállalat ugyanis idén határozatlan idejű, havi húszórányi munkavégzés esetén 650 ezer forinttal – efölött 35 ezres óradíjjal – járó szerződést kötött Tuller ügyvédi irodájával (adószabályokkal kapcsolatos jogértelmezési feladatok ellátása címén). Hogy ezt a megállapodást is a fiktívek, túlszámlázottak közé sorolja-e majd a rendőrség, és hogy a hatóság meddig “kutat vissza” a gyanúsított jogi igazgatók múltjában, egyelőre nem tudni. Egy biztos: az NBH – valamiért – levette kezét a Rényi-Vámos-Sziebert csapatról. Székely Gábor barátjai pedig bizonyára élvezik a zsidó titkosszolgálat bizalmát. És ez a lényeg.
HunHír.Hu – Heti Válasz nyomán
HunHír.Hu