Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte. Balsai szerint a rendőrök legfelsőbb politikai utasításra, vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek. A jelentés megállapítja: a bukott diktátor esetében felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

“Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte” – írja a 2006. október 23-i eseményekről készült jelentésében Balsai István korábbi fideszes képviselő és miniszterelnöki megbízott

A jelentés még március 15-én készült el, de csak hétfőn hozták nyilvánosságra az országgyűlés honlapján. Orbán Viktor miniszterelnök kísérőleve szerint azért küldte meg a parlamentnek, hogy megismerhető legyen a képviselők számára, illetve lehetőség legyen “politikai, illetve jogi álláspont” kialakítására. A jelentés igazi jelentőségét azonban az adja, hogy hamarosan, az ötödik évfordulón elévül a legtöbb, azon a napon elkövetett bűncselekmény, hacsak addig nem gyanúsítják meg a feltételezett elkövetőket.

A jelentés szerint az őszödi beszéd, az MTV ostroma és az azt követő rendőrségi megtorlások “az alapjai annak a piramisnak, amely október 23-ával csúcsosodott ki”. A dokumentum a tévészékház szeptember 18-ai megtámadásával is foglalkozik. A jelentés megjegyzi, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőr főkapitány ügyében elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt korábban eljárás indult, mert a feljelentés szerint az MTV-székháznál a biztosítás parancsnokaként Gergényi magára hagyta a vízágyú személyzetét, nem gondoskodott a fenyegető veszélytől való megóvásukról.

Balsai szerint Bene László országos rendőrfőkapitánynál, Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettesnél és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynál “felmerül annak lehetősége, hogy megvalósították az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállását, mert egyikük sem rendelte el a beosztottak felelősségének vizsgálatát”. A dokumentum szerint az MTV ostromának “a későbbiekre nézve talán legsúlyosabb eredménye” az lett, hogy a rendőri állományban “kialakult egy erős ellenérzés minden tüntetővel szemben, ami napok alatt egyes vélekedések szerint revánsvággyá fokozódott”.

Balsai jelentése egyebek mellett megállapítja, hogy Gergényi, Lapid Lajos dandártábornok, illetve Majoros Zoltán műveletirányító parancsnok utasításai alapján történtek az október 23-i tömegoszlatások. A tömegnek a Parlamenthez vezető Alkotmány utcából történő kiszorítását követően Pigler István alezredes “egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobbik része a közelgő Fidesz-MPSZ rendezvény felé vette az irányt”. Pigler ennek ellenére azt az utasítást kapta Majorostól, hogy a tömegoszlatást folytatni kell a Deák tér és az Astoria irányába, ahol a Fidesz tartotta megemlékezését – olvasható Balsai jelentésében.

A jelentés megállapítja, hogy az eddig megindult büntetőeljárásokban “kizárólag a bántalmazó rendőrök, esetleg a közvetlen felettesük felelősségét vizsgálták”. Balsai viszont azt írja: “elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyszíni parancsnokok az egyes rendőrök jogsértéseit, bűncselekményeit ne látták, hallották vagy tapasztalták volna”. Ha nem léptek fel a törvénysértések ellen, szerinte az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűncselekményét valósították meg.

Balsai szerint “megalapozottan feltehető, hogy a tömegoszlatást vezető rendőri vezetők nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek”. Mindez a jelentés szerint “bűncselekmények gyanúját is megalapozza”. Balsai részletesen, egy táblázatba foglalva leírja, hogy mely rendőri vezetők mikor és mire adtak utasítást.

Gergényi Péter az október 23-ai oszlatás után azt mondta, hogy a rendőri fellépés “jog- és szakszerű volt”, és “akinek egyéni sérelme van, az tegyen feljelentést az ügyészségen”. Tavaly a 2006-os eseményeket vizsgáló bizottság ülésén pedig kijelentette, hogy beosztottjai 2006 őszén nagyon nehéz helyzetben voltak, de “legjobb szakmai tudásukkal” kezelték a szituációt.

“Álláspontom szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket” – írja Balsai, aki külön fejezetet szentel Gyurcsány személyes felelősségének. A jelentés szerint a volt kormányfő esetében “felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is”.

Balsai abból indul ki, hogy a kormány “folyamatosan és fokozatosan fenntartott egy állandó és konspiratív elemektől sem mentes veszélyérzetet”, például azzal, hogy 2006. március 15-én mesterlövészek voltak a Nemzeti Múzeum timpanonján, vagy az országgyűlési kampányban Gyurcsány arról beszélt: szlovák bűnözők robbantásokkal akarják megzavarni a nagygyűléseket.

“Ebbe a sorba tökéletesen beleillik mind az őszödi beszéddel induló, MTV-ostromon és annak megtorlásában folytatódó, majd október 23-án kicsúcsosodó eseménysorozat” – írja Balsai. “Felvetődik a kérdés: Cui prodest? Azaz kinek használt mindez, kinek az érdekében történt?” – áll a jelentésben, amelyben a korábbi képviselő idéz Gyurcsány 2006. szeptemberi, a rend helyreállítását sürgető nyilatkozataiból, amelyekben a kormányfő többször is arról beszélt, rendszeres kapcsolatban áll a rendőri vezetéssel.

A jelentés emellett arra is hivatkozik, hogy Gergényi Péter azt nyilatkozta: sokat segített nekik az, hogy a miniszterelnök minden támogatást és segítséget megígért a rendőrségnek. Balsai a “rendelkezésére álló információkra” hivatkozva azt írja: Gergényi “az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt” Gyurcsánnyal, így “felmerül a lehetősége, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket” is egyeztették egymással.

Balsai szerint Gyurcsány október 23-án – már a tömegoszlatás közben – a köztévé Híradó-jának adott rövid nyilatkozatával is “szándékerősítően hathatott” a rendőrségre, hiszen azt mondta: “A rendőrség nemcsak jogosult eldönteni, hogy hogyan kell helyreállítani a nyugalmat, hanem kötelessége is.” A jelentés szerint ekkor már lehetett tudni a túlkapásokról, “a miniszterelnök beszédét tehát nem lehet nem mindezen intézkedések politikai jóváhagyásaként értelmezni”.

“Vizsgálatom során felmerült, hogy a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a […] terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is” – jelenti ki Balsai, aki szerint a 2006. október 23-án Budapesten történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, “ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tv-nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet”. Balsai emlékeztet, hogy terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnpártolást követ el, és öt évig terjedő börtönre ítéhető.

Balsai az igazságszolgáltatásért felelős szervezetek működést is vizsgálta. Az ügyészséggel kapcsolatban azt írja: “az egyes ügyészek a tárgyalt időben folytatott tevékenységének kellő mélységű feltárásához és eljárásjogi szempontból értékeléséhez nincs elégséges adat”. A jelentés ezután Bene Lászlót teszi felelőssé azért, hogy a rendőrök – különösen a parancsnokok – elleni nyomozások eredménytelen maradtak. A dokumentum szerint ugyanis Bene tényfeltáró vizsgálatok nélkül, csak feljelentésnek minősülő okmányokat nyújtott be az ügyészségnek, így nem történt felderítés.

A bíróságok munkáját is élesen bírálja a jelentésében Balsai. Szerinte a bíróságok a “rendőrtanúk szavahihetőségét rendre elvitathatatlannak értékelték”, ezért első fokon tömegesen rendelték el a tüntetők ügyészség által kezdeményezett előzetes letartóztatását. “A pártatlan, tárgyilagos, ekként a tisztességes pervezetés látszatának fenntartására sem törekvő bírósági tárgyalásokat az érintettek statáriális bíráskodásként élték meg” – írja a jelentés.

Ezután a dokumentum konkrét ügyeket mutat be, amelyekben első fokon előzetes letartóztatásokat rendelt el a bíróság, a kényszerintézkedést azonban a másodfokú eljárásban enyhítették vagy megszüntették. Az előzetes letartóztatásokat a dokumentum által ismertetett tizenhárom esetben a Szívós Mária által vezetett bírói tanács szüntette meg vagy enyhítette…

Hunhír.info kommentár:

Hunhír.info