DEPORT-’56 a híradásokból értesült arról, hogy dr. Petrétei József az Európai Parlamenthez fordulva, a Kossuth téri “vasfüggönyt” lebontó képviselőket a Magyar Köztársaság demokratikus rendjének megkérdőjelezésével vádolta meg. A DEPORT-’56 szeretne segíteni abban, hogy az Európai Parlament elnöke, az Európai Unió soros elnöke, valamint az Európai Bizottság szabadság, biztonság és igazságosság témáért felelő biztosa minél teljesebb képet kapjon a történések hátteréről.

Nyílt levél

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke,
Wolfgang Schauble, az Európai Unió soros elnöke, a
Németországi Szövetségi Köztársaság belügyminisztere,
valamint
Franco Frattini, az Európai Bizottság szabadság, biztonság
és igazságosság témáért felelő biztosa
részére

Tisztelt Elnök Urak, Biztos Úr!

A híradásokból értesültünk, hogy dr. Petrétei József, igazságügyi és rendészeti miniszter a Magyar Köztársaság demokratikus rendjének megkérdőjelezésével vádolta meg a Kossuth téri “vasfüggönyt” lebontó képviselőket – köztük európai parlamenti képviselőket – az Önöknek írt levelében.

Az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) a maga módján szeretne segíteni abban, hogy minél teljesebb kép alakuljon ki a történések hátteréről. Különös tekintettel arra, hogy a miniszter úr nyilatkozataiban hangsúlyozta: mindenkinek be kell tartania jogállami normákat, és először ki kell meríteni a jogorvoslati lehetőségeket, vagyis meg kell várni a független magyar bíróság döntését. Ezzel szemben, az elmúlt hetekben a hatalom mindent elkövetett annak érdekében, hogy az Országház előtti Kossuth tér lezárásának ügye ne kerülhessen a bíróság elé.

Mint az Önök előtt is bizonyára ismert 2006. szeptember 18-án zavargások törtek ki Budapesten, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök addig titkolt beszéde. A zavargások megismétlődtek október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján. Ekkor került sor a Kossuth tér lezárására, mégpedig úgy, hogy Budapest rendőrfőkapitánya azt önhatalmúlag, úgynevezett “biztonsági műveleti területté” nyilvánította október 23-tól november 24-ig, és amelynek hatályát bizonytalan időre meghosszabbította, a “szükséges ideig”.

Jogi abszurditásnak tartjuk, hogy amit az Országgyűlés csak kétharmados többséggel tehetne meg, azt Budapest rendőrfőkapitánya egy személyben megtehesse, vagyis általánosságban és időhatár nélkül betilthasson mindenfajta tüntetést a Kossuth téren. A “szükséges ideig” mint határozatlan jogi fogalom elfogadhatatlan. A rendőri intézkedés nem szolgálhatja a gyülekezési jog kijátszását

A DEPORT-’56 elnökeként, 2006. november 24-én bejelentettem a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy 2006. december 9-én, délelőtt 10 órától 11 óráig tartó tüntető felvonulást szervezek a Kossuth térre, tiltakozásul a tér műveleti területté nyilvánítása, és ezáltal a gyülekezési jog korlátozása ellen.

2006. november 28-án kaptam kézhez a BRFK végzését, amelyet személyesen Gergényi Péter rendőr vezérőrnagy Budapest rendőrfőkapitánya írt alá, és amelyben érdemi vizsgálat nélkül elutasított azzal az indokolással, hogy a Kossuth tér mindaddig nem közterület, ameddig műveleti területté nyilvánítása meg nem szűnik. A végzés ellen még ezen a napon fellebbezéssel éltem.

Fellebbezésemet az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese bírálta el, helyben hagyva az első fokú határozatot. Ezen határozat felülvizsgálata iránt közigazgatási pert indítottam az Országos Rendőr-főkapitányság ellen. A keresetlevelet szabályosan, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon terjesztettem elő 2006. december 19-én.

Végre megnyílt az út arra, hogy a független magyar bíróság döntsön abban a jogvitában, hogy a Kossuth tér lezárása jogszerű vagy jogellenes.

A Polgári perrendtartás 330 § (2) bekezdése szerint az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Tehát legkésőbb 2007. január 11-én meg kellett volna érkeznie a keresetlevélnek a Fővárosi Bíróságra.

Miután 2007. január 22-én észleltem, hogy az iratok még nem érkeztek meg a bíróságra, panaszt nyújtottam be az Országos rendőr-főkapitányhoz, majd 2007. január 29-én ismételten tapasztaltam, hogy még mindig nem küldték meg az iratokat, ekkor már dr. Petrétei József miniszter úrnál tettem panaszt. Eddig még egyik helyről sem kaptam választ. Keresetlevelünk végül is február 5-én – csaknem egy hónap késéssel – megérkezett a Fővárosi Bíróságra.

A fentiekre tekintettel az igazságügyi és rendészeti miniszternek nincs erkölcsi alapja felháborodni azon, hogy 2007. február 2-án végül is “polgári engedetlenségi” akció keretében került sor a Kossuth teret lezáró “vasfüggöny” lebontására.

Tisztelettel:
Budapest, 2007. február 6.

dr. Szerdahelyi Szabolcs
a DEPORT-’56 elnöke

HunHír.Hu