Savonarola ezúttal egy nemzeti könyvesboltba tért be. Eleinte nem szólt senkihez, csak mustrálgatta egyenként a könyveket, majd váratlanul az eladóhoz lépett – mit lépett, szinte belekarolt: – Ezekről a polcokról mindent le kellene söpörni, kivéve a Summa theologica két kötetét. Csak Tamás! Csak Aquinói Szent Tamás! A többit kár volt nemhogy kiadni, megírni is, pláne most polcra tenni és eladni!

Az aquinói szent nevére térdig hajolt, aztán lassan felegyenesedve szúrós szemmel nézett a meglepett boltos arcába:

– Azért megnézném a maga szüleit is, mégis hány karátosak…

Mit sem várva a reakcióra, tüstént eliszkolt. De nem zavarta a csatavesztés. Gyorsan felkeresett egy közelben lévő keresztény könyvesboltot, hátha ott nyerni fog.

Amint benyitott, megpillantott egy középkorú hölgyet. Szeme gyorsan végigpásztázott a polcokon, aztán hozzá fordult:

– Kiskegyed hiába böngész itt, ez egy zsinatos bolt, jellemző módon. Ha valódi katolikus irodalmat keres, kezdje Marcel Lefebvre érseknek az Önhöz hasonlóan tanácstalan katolikusokhoz írt könyvével, s folytassa Aquinói Szent Tamás Summa theologica-jával.

A hölgy erre szó nélkül kifordult.

– Ez a Vaticanum Secundum lehet, hogy mindenkinek kimosta az agyát, kivéve az enyémet? – dohogott Savonarola félhangosan, köszönés nélkül távozva.