„Aki gyűlöletet kelt, az arra számíthat, hogy a magyar jogrendszer nem hagyja annyiban tettét” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai ülése után újságíróknak. Érdekes. Nincsen nap, pláne adventben, amikor ne gyaláznának naponta, éspedig ki tudja hányszor, keresztény szimbólumokat. Azok tettét viszont valahogyan mégsem torolja meg a magyar jogrendszer. Ki érti ezt?

Már amennyiben magyar az persze, tehetnők hozzá. Hát itt tartunk, kedves olvasó. Ha a Nyugati téren a menóra előtt nem tartózkodik senki, akkor is legalább egy rendőr felügyeli esténként. Ha valaki pedig megrongál egy Szűz Mária-szobrot, netán elcsen egy szentképet bármelyik templomból és elkapják, „garázdaság” címen nevetségesen csekély büntetésre számíthat. Megtorlásra nem.

De maradjunk csak a fentebbi kijelentésnél! A Mazsihisz honlapja szerdán arról is beszámolt, hogy Lázár értékelése szerint Magyarországon „jó jogszabályok vannak a különböző antiszemita jellegű bűncselekmények megakadályozása, megtorlása érdekében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jog alkalmazásában a rendőrségnek, ügyészségnek még van tennivalója.”

Itt álljunk csak meg egy pillanatra! Miféle „jó jogszabályok” vannak az ilyen bűncselekmények megakadályozására? Aztán a rendőrségnek, az ügyészségnek mit kellene még tennie? Netán ha valaki nem fülig érő mosollyal nyugtázza a dobhártyarekesztő hanukázást az említett téren és ennek a mellette állóknak hangot is ad, uszításért előállítható?

Elmondta aztán azt is, hogy az „antiszemita jellegű bűncselekmények egy közösség nyugalmát képesek veszélyeztetni”. Jó, de vajon akkor is ezt mondaná, ha történetesen az Esztergomi Bazilikában történne képrongálás? Kijelentené, hogy ez az egész magyar nemzeti közösség meggyalázását jelentette?

Az ülésen végül Latorcai Csaba helyettes államtitkár kijelentette, hogy „a kormány kiemelten kíván foglalkozni a temetők kérdésével, s nemcsak örökségvédelmi szempontból tekint a feladatra, hanem például az iskolai közösségi szolgálatot is bevonnák, hogy célzottan lehessen megismertetni a fiatalokat a helytörténeti vonatkozásokkal. Az erre szánt források nagysága milliárdos lehet”.

Vajon elhagyatott magyar temetőink gondozásába mikor vonják be ugyanígy iskolásainkat, s az ezekre szánt források mikor lesznek milliárdosak? Megannyi kérdés. A válaszok persze borítékolhatók. Miként az is, amit amúgy annyiszor hangsúlyoztunk, hogy pontosan az efféle kettős mércézés az, ami az antiszemitizmust növeli.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info