„Tudni kell a sorok között olvasni” – tanulta meg az ember még a kádári átkosban. És mennyire igaz ez mai is! Azok ugyanis, akik újesztendőtől óévig jóformán mást sem tudnak, mint holocaustozni, egyre gyakrabban szólják el magukat. Van úgy persze, hogy csupán egyetlen mondat erejéig, de akkor aztán nagyon. Ám lássuk, mi is történt!

Amint a Mazsihisz honlapja a minap közölte, június 29-én Békéscsabán megemlékezést tartottak „a Magyar Holokauszt 70. évfordulójáról”. Hogy mitől a magyar jelző a szentséges szó előtt, most inkább ne firtassuk. Lépjünk tovább! A városi új zsinagógában megtartott nagy eseményen a „poklok poklá”-t megjárt túlélők előtt Hanó Miklós, a megyeszékhely polgármestere kijelentette:

„A mai politika feladata, hogy fellépjen a rasszizmus minden formája ellen, hogy a népirtáshoz vezető szörnyűség többé soha ne fordulhasson elő Magyarországon.”

Szóval a rasszizmus minden formája ellen! Azt, hogy a keresztények és templomaik ellen világszerte történő sorozatos támadások is annak minősülnek-e, nem részletezte. Miként azt sem, hogy ha a holocaust állítólag egyedi, ugyan miként ismétlődhetne meg?

Ám ezzel még nem ért véget a hacacáré. Markovics Zsolt szegedi főrabbi kért szót. „Ma nincs demokrácia!” – jelentette ki. Merthogy elképesztő dolgok történnek újabban Magyarországon:

„Harmincöt Vass Albert szobor van az országban, Gömbös Gyula Szeged díszpolgára lett, az Országgyűlés alelnöke egy volt szkinhed. A politikában ma nincs őszinte beszéd! Néhány napja megjelent egy cikk a Dél Magyarország online kiadásában Salamon István tollából, melyre 154 antiszemita hozzászólás érkezett!”

Arról, miért ennyire felháborító, ha egy országban szobrokat állítanak egyik költőjének, és díszpolgárává választják egy politikusát, s hogy mi minden állt az ominózus cikkben, ami ennyire heves hozzászólásokat fialt, szintén hallgatott. A csattanó – ami miatt mai szösszenetünk született – azonban csak ezután következett. A főrabbi ugyanis így zárta mondókáját:

„Nem a bűnösöket keressük, hanem saját elvesztett zsidóságunkat.”

Nem a bűnösöket keresik! Jó tudnunk ezt, csak hát akkor azt is illene elárulni, kik hajszolták halálba például Képíró Sándort? Miként van az továbbá, hogy nem tartják zsidóságukat, ámde mégis holocaustoznak? Ha egyszer nem zsidók, miért küzdenek oly elánnal a zsidóellenesség ellen? Egyáltalán mitől zsidó valaki és mitől zsidóellenes?

Ifj. Tompó László – Hunhír.info