A Nemzeti Alaptanterv legújabb tervezete nemcsak elhallgatott huszadik századi klasszikusainkat mellőzi, hanem népköltéseinket is, holott nélkülük gyermekeink érzelmi élete és értelmi világa vérszegény marad, hiszen belőlük őseink természetünk kiegyensúlyozottságára törekvése, az egyetemes távlatokat a sajátjainkkal ötvöző gondolkodásmódja páratlanul kifejeződik, ezért nem lehet más kívánsága mindazoknak, elsősorban tanároknak, akik a széllel szemben is foggal-körömmel védik művelődésünk sokrétűségét, minthogy követeljék: vissza népköltéseinket oktatásunkba!
A hivatalosan mindmáig lebecsült romantika korában nem véletlenül indult meg az addig apáról fiúra szállt, szinonimákban világirodalmi viszonylatban is páratlanul gazdag tájnyelvről tanúskodó népköltési kincseink (köszöntők, lakodalmi rigmusok, verses levelek, balladák, románcok, népdalok- és mesék) egybegyűjtése, tudván, hogy mindenekelőtt a líra, a népdal- és mese népe vagyunk, ahol, Justh Zsigmond szavaival, az érzelemnek végtelen kincse van, viszont az évtizedek óta uralkodó, Lukács (Löwinger) György nevével fémjelzett urbánus szemlélet részletesebb oktatásukat a jelek szerint továbbra is akadályozza.
Minderre tekintettel nem lehet más kívánsága mindazoknak, elsősorban tanároknak, akik a széllel szemben is foggal-körömmel védik művelődésünk sokrétűségét, minthogy követeljék: vissza népköltéseinket oktatásunkba, melyek mivel persze csaknem átláthatatlan könyvtárnyi irodalmat képeznek, ezért belőlük ezúttal a legismertebb gyűjtők (Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula) kötetein kívül az 1872-ben megindult, 1924-ig megjelent ‘Magyar Népköltési Gyűjtemény’ tizennégy, majd e sorozat 1940-től való folytatásaként az ‘Új Magyar Népköltési Gyűjtemény’ eddigi tizennyolc kötetét ajánljuk mindenekelőtt.
Magyar Népköltési Gyűjtemény (1872-1924)
1. Arany László-Gyulai Pál: Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből. Pest, 1872.
2. Török Károly: Csongrádmegyei gyűjtés. Pest, 1872.
3. Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek, Sebesi Jób: Székelyföldi gyűjtés. Budapest, 1882.
4. Sebestyén Gyula: Regös-énekek. Budapest, 1902.
5. Sebestyén Gyula: A regösök. Budapest, 1902.
6. Vikár Béla: Somogymegye népköltése. Budapest, 1904.
7. Mailand Oszkár: Székelyföldi gyűjtés. Budapest, 1905.
8. Sebestyén Gyula: Dunántúli gyűjtés. Budapest, 1906.
9. Berze Nagy János-Katona Lajos: Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Budapest, 1907.
10. Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék. Budapest, 1908.
11-12. Kriza János: Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. Budapest, 1911.
13. Kálmány Lajos: Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye. Budapest, 1914.
14. Szendrey Zsigmond: Nagyszalontai gyűjtés. Budapest, 1924.
Új Magyar Népköltési Gyűjtemény (1940-1975)
1. Ortutay Gyula: Fedics Mihály mesél. Bp. 1940.
2. Banó István: Baranyai népmesék. Budapest, 1941.
3-4. Dégh Linda: Pandúr Péter meséi. Budapest, 1941.
5-6. Kovács Ágnes: Kalotaszegi népemsék. Budapest, 1943.
7. Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest, 1953.
8-9. Dégh Linda: Kakasdi népmesék. Budapest, 1955-1960.
10. S. Dobos Ilona: Egy somogyi parasztcsalád meséi. Budapest, 1962.
11. Balassa Iván: Karcsai mondák. Budapest, 1963.
12. Kovács Ágnes: Rozsályi népmesék. Budapest, 1967.
13-15. Erdész Sándor: Ámi Lajos meséi. Budapest, 1968.
16. Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. Budapest, 1972.
17. Bálint Sándor: Tombácz János meséi. Budapest, 1975.
18. Szabó Lajos: Taktaszadai mondák. Budapest, 1975.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
