A szükségtelen idegen szavak közül a leggyakoribbak (nagy számuk miatt korántsem teljes) bemutatását befejezve sorozatunkat a mindennapi beszédben és a közírásban lépten-nyomon felbukkanó idegenszerűségek ismertetésével folytatjuk.

Előtte azonban megjegyezzük, hogy szükségtelen idegen szavaink bemutatása gyakran visszatetszést kelt, amiért sokan meghonosodottnak tekintenek „erőteljes” idegen szavakat (zsonglőr, spicli, stréber, szenzáció, teátrális, tortúra stb), és vaskalaposságnak, mi több, „súlyos hibá”-nak és „nyelvi érzéketlenség”-nek tartják magyar szavakkal való pótlásukat. Velük szemben Molnos Angéla „Magyarító könyvecské”-je egyik méltatójának (Arany Lajos, Hajdú-Bihari Napló, 1998. december 2.) kell igazat adnunk, aki Kosztolányi Dezső „Nyelvőr”-e és Pintér Jenő „Magyar nyelvvédő könyv”-e folytatásának tekintendő művét méltatva felismerte, hogy „ha végiglapozzuk e jegyzéket, ráébredünk, mennyi idegen szót használunk fölöslegesen. Tényleg, mennyivel szebb az életrajz, mint a biográfia, a hírnév, jó hír, köztisztelet, tekintély, tisztesség szavaink bármelyike, mint a reputáció, az alkat, elrendezés, felépítés, összetétel, szerkezet, mint a struktúra, a magának követel, jogot tart valamire, mint a vindikál, a viharos, zajos ünneplés, üdvrivalgás, mint az ováció. Reméljük, e munkájának magyar szavai beépülnek nyelvhasználatunkba.” Ha jogos bírálat érheti könyvét, legfeljebb azért, amiért néhány szó helyett nem sikerült megfelelő magyart találnia – például a püspök helyett az „egyháznagy, vezető főpap” kifejezés meglehetősen pontatlan –, összességében mégis megbízható, ezért ajánlatos minél gyakrabban forgatnunk.

Azonban nemcsak egyes idegen szavak tekintendők szükségtelennek, hanem tőlünk idegen észjárásra valló, hosszadalmasságuk, körülményességük miatt egyenesen bántó szófordulatok is. Például a nyugati nyelvekben, elsősorban a németben, a mi egyszavas igei kifejezéseink helyett a főnév és az ige együttese használatos, úgy, hogy a főszerep a főnévé, és az ige csak arra való, hogy a főnevet kidomborítsa, így csupán segédigéjévé lesz. Példák erre az alábbi lépten-nyomon használt németességek:

mozgásba hoz/jön: megmozdít, elindít
változást mutat: változik
betekintést nyer: betekint
kifejezést nyer, kifejezésre juttat: kifejez
csökkenés következik be: csökken

Szintén németesség, ha az ige helyett a határozó a hangsúlyos:
zavarólag hat: zavar

A LEGFŐBB IDEGENSZERŰSÉGEK

A továbbiakban betűrendben ismertetjük a legfőbb (többnyire német eredetű) idegenszerűségeket, megadva helyes magyar megfelelőiket.

ad

mit adnak a Nemzetiben: mit játszanak/mutatnak be
felháborodásának ad hangot: felháborodik
tájékoztatást ad valamiről: tájékoztat

adandó

adandó alkalommal: alkalomadtán, alkalommal, ha alkalmunk (alkalmam, alkalma) lesz rá
a híradó említette mai adásában: mai műsorában, hírei közt, vagy csak: ma

adott

adott esetben:alkalmas esetben, egy/valamely esetben, szükség esetén, olykor
adott viszonyok között: meglévő, jelzett, megszabott

adottság

mesterkélt, idegen (kísértetiesen emlékeztet a „Gegebenheit” kifejezésre): jobb helyette a tehetség, rátermettség, képesség, természet, mivolt

akarattal

készakarva, szántszándékkal, tudatosan

akarva-nem akarva

a latin „nolens-volens” tükörfordítása, helyesen: kénytelen-kelletlen

alacsony

helytelen az alábbi esetekben:
alacsony vizű: sekély (vizű)
fehérjetartalma alacsony („niedrig”): csekély
alacsony szám: kis/csekély szám

aláértékel

helyesebb helyette a lebecsül, kicsibe vesz, megvet

aláhúz

bemutatkozó beszédében aláhúzta: nyomatékosította, kiemelte

aláír

helytelen, ha átvitt értelemben használjuk e helyett: elismer, elfogad, egyetért, javall

alárendelt szerepe van: csekély szerepű

alátámaszt valamivel valamit

divatos németesség („unterstützen”) a megtámaszt, támogat, (meg)erősít, bizonyít, igazol helyett:
ez olyan állítás, ami semmi tudományos alátámasztást nem nyert: ez olyan állítás, amelynek semmi tudományos alapja nincs

áll

a dolog úgy áll: a dolog úgy van, az igazság az, arról van szó
hatalmában áll: hatalmában van
nem áll vele arányban: nincs vele arányban
távol áll tőlünk: szó sincs arról, eszünkben sincs, eszünk ágában sincs
távol áll tőlem magamat túlbecsülni: nem akarom magamat túlbecsülni
lebontás előtt áll: lebontásra vár, le fogják bontani

átállítás

teljes átállítás várható: teljes fordulat, átalakulás, rendszerváltozás

átmegy

az állam birtokába megy át: az állam birtokává lesz, birtokába kerül
rothadásba megy át („in Fäulnis übergehen”): rothadásnak indul, megrothad
ellentámadásba mentek át: ellentámadást indítottak, még helyesebb: viszont támadtak

beállít, beállítás

gyakran a német „einstellen” utánzása:
úgy állítja be az ügyet: úgy (olyannak/oly színben) tünteti fel, mutatja be
tévedésnek akarják beállítani: feltüntetni
magyarellenes beállítottságú: szemléletű, viselkedésű, felfogású, gondolkozású

befolyásol, befolyás

számos esetben meghonosodott („nem akarlak befolyásolni”), viszont helytelen:
az eredményt nem befolyásolja: az eredményre nincs hatással, az eredményt nem változtatja meg
károsan befolyásol: árt, ártalmára van, káros hatással van
néhol határozottabb szavakkal helyettesíthetjük:
irányít, kormányoz, zavar, háborgat

befut

rengeteg olvasói levél fut („einlaufen”) be szerkesztőségünkbe: érkezik szerkesztőségünkbe

behoz

behozza („einholen”) a mulasztást: bepótolja, helyrehozza, még helyesebben: jóváteszi

behozatal, bevitel

ipari behozatalra szorulunk: ipari bevitelre szorulunk

beképzelt

az „eingebildet” szolgai átvétele, helyesen: büszke, öntelt, rátarti

belemegy

belemegy a feltételekbe: beleegyezik a feltételekbe, elfogadja a feltételeket,
belement a megállapodásba: beleegyezik a megállapodásba, vagy hozzájárul a megállapodáshoz

benyomás

(„impresszió, Eindruck”) helyett: úgy tetszett neki, úgy érezte, az volt az érzése

bevezet

az „einführen” átvételekor helytelen:
a könyvet kiadója vezette be: a könyvhez kiadója írt bevezetést, ajánlást, előszót,

bezárja

bezárja („schliessen”) az ülést, a vitát: befejezi, berekeszti, vagy véget vet az ülésnek, pontot tesz a vitára

bír

magánjelleggel bíró intézetek: magánjellegű intézetek, magánintézetek
sok nyelvet bír: sok nyelvet ismer, sok nyelven tud
jogalappal nem bír: nincs jogalapja

csinál

nem csinál titkot abból: nem titkolja

darab

ha egészre gondolunk, ne használjuk:
millió darab tojás: millió tojás
öt darab vagont lefoglaltak: öt vagont

Ifj. Tompó László – Hunhír.info