Sorozatunkat szóalkotásunk megismertetésével folytatjuk.

IGENÉVKÉPZÉS

Idegen (latin, francia, német) hatású igenévképző az -íroz:

zseníroz (geníroz): háborgat, feszélyez, akadályoz

Latin-német eredetű az -izál:

pasteurizál, pasztőrizál, pasztőröz: csírátlanít
standardizál: állandosít
polemizál: vitatkozik

Összetett névszókból való elvonás eredménye számos összetett ige:

gyorsír: gyorsírás
főszerkeszt: főszerkesztője

FŐNÉVKÉPZÉS IGÉBŐL

Az -ás, -és képző kifejezi

1. alapszó (ige) szerinti cselekvést (írás), történést (születés), létezést (alvás)
2. a cselekvés eredményét (írás=irat)
3. helyszínét (-szállás)
4. tárgyát (-hímzés)
5. jelzőként mértékét (egy harapás kenyér)
6. tulajdonságot (terméskő)

Kazinczy „nyelvújítás”-a és a huszadik század eleji, a „Nyugat” folyóirat szellemi holdudvara nyakló nélkül használta: az az elgondolásom, az a megérzésem az úgy gondolom, vélem, érzem, sejtem, az a gondolatom/ötletem támadt helyett.

Párja, az -at, -et

jelenti a cselekvés

1. tárgyát (falat)
2. helyét (torkolat)
3. magát a cselekvést (vizsgálat)
4. eszközt (gyorsvonat)
5. elvont tulajdonságot (szeretet)
6. mértéket (egy falat kenyér)

Helyes használata ennek megfelelően:

irányoz – irányzat
szabályoz – szabályzat
bútoroz – bútorzat

A -mány, -mény

folyományt, eredményt fejez ki (sütemény), ugyanakkor számos esetben alapszava névszó (eszmény), melyeket nyugodtan használhatunk.

A -vány, -vény

is többnyire az eredményt (indítvány), néha azonban a cselekvőt jelzi (jövevény).

Az -ány, -ény

meghonosodott: vágány, kötény, foszlány, silány, erény.

Az -ály, -ély

képzőtől (osztály, szegély, viszály) sokan tartózkodnak, így veszély helyett veszedelmet használnak.

Helyes:

ünnepély, szívélyes, szentély

Az -alom, -elem

többnyire a cselekvést, vagy annak eredményét, néha magát a cselekvőt jelenti:

oltalom, értelem, tilalom, érzelem, nyugalom

A -dalom, -delem

az -alom, -elem testvére:

birodalom, irodalom, győzelem, segedelem, veszedelem

névszóból képzett:

fejedelem, hosszadalom, uradalom

A -más, -més

Legtöbbször eredményt fejez ki:

áldomás, (szem)látomás, hallomás, tudomás
Régi magyar nyelvünkben még igen gyakran előfordult, Kazinczy óta azonban egyre inkább kiveszőben van (mint a hullomás (=lehullott, selejtes szilva)).

Ifj. Tompó László – Hunhír.info