Orbán Viktor október 23-ai kijelentésével szemben nem fejeződik be ötvenhat, amíg mindennemű megadóztatás ellenére is folyik a banki bűnözés, a multinacionális térhódítás, mi több, nemzeti öntudatunk oktatásunkban való elsikkasztása, amelynek jeleként a közismerten nemzetgyalázó Péter Esterházy prózája és Imre Kertész Sorstalansága tananyag, míg például gróf czegei Wass Albert nem.
Íme Esterházy Így gondozd a magyarodat című, 1991-ben megjelent “hangjátéka”:
»A magyar géniusznak két archetípusa van. A Bartók és a Puskás. A bartók sovány, a puskás kövér. A magyarod élete lokális, szerelme globális. Mit akar ezekkel a magyarokkal? Was für ein magyar? A csokorba kötött magyart szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fásszárúak, mert azokat törjük vagy kalapáccsal zúzzuk. Nehogy megrohadjon a magyar. Az összement magyart a savó leöntése és Trianon után túrónak használhatjuk…
A magyar emlős. Egy magyar nem csinál nyarat. A magyar a sötét, ahová Európa ugrik.
A magyar az új nincs. Az új semmi. Az árnyék. Ki tartson magyart? Kezdő magyarbarát inkább kanmagyart tartson, ne szukát! Tanácsosabb fajtiszta magyart beszerezni, mint valami bizonytalan származású magyart. Öreg magyart ne vegyünk! A magyart következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfuj, magyar, helyedre! A sárgamagyar… a tágasság érzetét kelti. A narancsmagyar….mámoros. A vörösmagyar….meleg. A jómagyarember…. az már a járásáról megismerszik. Mint komor bikáé. Levegőt minden magyar igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos. A magyar a tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik.
Olcsó magyarnak híg a leve! A magyartartás csak akkor gazdaságos, ha a törzsállományunktól szaporulatot nyerünk, és azt fölneveljük. De azt nem kell megadni, hogy tízmillió vagy tizenöt!«
Esterházy „prózája” a gimnáziumok 12. évfolyama számára „emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény”, de kötelezővé tették középszinten a Sorstalanságot is. A jelenleg az ország középiskoláiban egységesen használt, Mohácsy Károly írta irodalomtankönyv-sorozatból (Bp. 2007. Krónika Nova Kiadó) sok más is kiderül.
A tankönyveiben feltüntetett érettségi vizsgakövetelmény például a középkori magyar irodalomból a Halotti Beszéden, az Ómagyar Mária Siralmon, Anonymus Gesta Hungarorumán, Kálti Márk Képes Krónikáján kívül mást nem ismer, miként irodalmunk fémjelzői közül olyanokat sem, mint Baróti Szabó Dávid, Dayka Gábor, Révai Miklós, Ányos Pál, Virág Benedek, Gvadányi József, Kuthy Lajos, Nagy Ignác, báró Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Gyulai Pál, Tompa Mihály, Szigligeti Ede, Vas Gereben, Szemere György, Justh Zsigmond, Gárdonyi Géza, Szabó Dezső, Tormay Cécile, Herczeg Ferenc, Erdélyi József, Sinka István, Sértő Kálmán, Reményik Sándor, Sajó Sándor, vitéz Somogyváry Gyula, Kodolányi János, Kós Károly, P. Gulácsy Irén, Makkai Sándor, Nyirő József, gróf czegei Wass Albert. Helyettük értékmérőkként szerepel ellenben Karinthy Frigyes, Csáth Géza, Füst Milán, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Örkény István, Mészöly Miklós, Déry Tibor, Vas István, Nádas Péter, no és persze Esterházy. Viszont akik belekerültek, azok alkotásait is megnyirbálták, így Juhász Gyulától véletlenül sem vizsgaanyag a „Testamentum” (a „Szeretnék néha visszajönni még” kezdetű) vagy a „Trianon”, miként Németh László életműve gerincét jelentő súlyos tanulmányai (Kisebbségben, A minőség forradalma, Készülődés) hozzávetőleges ismerete sem.
Csoda-e ezek ismeretében érettségizőink, sőt irodalomtanáraink jelentős részének tudatlansága? Kiindulópontunkhoz visszatérve, befejeződött-e ötvenhat, ha például egy március 15-ei műsor zárásaként elhangzó Ábrányi Emil-vers (Él a magyar) hallatán nem értik tanárkollégák, „mi ez a »magyarkodás«”, vagy furcsállják, ha június 4-én valamelyik diák elmondja Juhász Gyula Trianonját? Nem lenne-e kötelessége egy önmagát nemzetinek, kereszténynek tartó kormánynak a magyartanárok átképeztetése olyan kollégáikkal (vannak ilyenek!), akik ismerik és tudják tanítani is (olyan kiváló vezérfonal, mint Pintér Jenő nyolc kötetes (CD rom-on is hozzáférhető) Magyar Irodalomtörténete segítségével) a vizsgakövetelményekből imént felsorolt kimaradtakat?
Ha ez utóbbi megtörténik, a banki bűnözés felszámolásával és a multinacionális térhódítás meggátlásával együtt, tényleg befejeződik ötvenhat.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
