Kiváló neveléstörténészünk, Koós Ferenc hívta fel figyelmemet reformkori folyóirataink egyikének (Felsőmagyarországi Minerva, 1829. augusztus) írására (Felkiáltás a’ Haza’ ügyében), amely Udvardy Cserna János (1795-1829) földmérő (!) tollából ijesztően időszerű nemzetnevelési nézeteket közölt, ezzel is tükrözve, mennyire igaz volt korára Széchenyi gondolata: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”

Legalábbis akkor ez még így volt, olyannyira, hogy egy földmérő tehetségéből tanügyünk irányát meghatározó életbölcsességek megfogalmazására is tellett. Udvardy Cserna János ráadásul első népdalgyűjtőink egyike. Kéziratos népdaltára (Eredeti Nemzeti Dalnok’ Gyűjteménye, Leginkább a’ Pór Ifjúság szájjából, feljegyezgetve Udvardy János által, 1832) 246 dalszöveget tartalmaz dallamukkal együtt. Irodalmi munkásságát Toldy Ferenc (A magyar nemzeti irodalom története. Pest, 1865. 275., 427. old.) és Kodály Zoltán értékelte (A magyar zenei folklore 110 év előtt. Visszatekintés, II. köt. Bp. 1964).

Ezúttal közlök szemelvényeket, korabeli helyesírása megőrzésével, eleinkből elismerést, korunkból gúnyt kiváltó gondolatfüzéréből.

„A’ melly méhkason a’ tolvaj méhek erőt vesznek, úgy bóldogítja- ki (ki) magát, hogy a’ rablók közé állván, velek egygyütt prédálja önnön honját.

A’ hazafiúi kötelesség… kívánja… hogy a’ Hazában ingyen élő tag és here senki se legyen, hanem kiki tehetsége szerént a’ Hazának szolgáljon.

Czélt érni, eszköz nélkül lehetetlen. … Az eszközök terhekkel vagynak párosítva, melyen mindazáltal annál könnyebbek, mennél több vállakra eloszlanak … a’ tehet alá minden hazafi tartozik vállat vetni.

Én a’ Haza’ boldogságának legelső alapját a’ népességben tartanám. … Mert mennél több ember van a’ Hazában, annál nagyobb … az élet forrása.

Minden Hazafinak, ha csak egy talpnyi földet bir-is, … benn kellene lakni a’ Hazában, [mert] a’ temérdek pénz nem menvén-ki külső Országokba.

A’ ki csak ollyan állapotban van, hogy egy Asszonyt eltarthat, a nőtlenséget rangja’ elvesztése alatt meg kellene tiltani. A’ ki nem a’ szépnemet, hanem csak a’ feleséget útálja, az a’ társaságnak nem tagja, hanem pestise.

A’ ki gyermeket nem nemz, az nem polgár, hanem Cosmopolita, mert a hazához semmi sem, köti úgy az embert mint … gyermekei.

Minthogy a’ legértékletesebb, legtisztább életű házaspár az, a’ melly legtöbb gyermeket nemz, tehát az ilyenekre ha egyéb tekintet nem volna-is, legalább a gyermekeik nevelésökben segíteni kellene rajtok, stipendiumok és fundátziók által.

A’ fajtalanság a’ legkegyetlenebb büntetések alatt tiltatna-el és száműzetne örökre az emberi társaságból.

A’ szegény jó erkölcsű házasulandók, még segítséggel-is gyámolíttatnának.

Minthogy a’ népesség csak azon egyetlen egy esetben lehet a’ Haza’ javára, ha a’ Haza minden tagnak foglalatosságot tud adni, hogy senki se heverjen, … fő gond legyen a’ munkáról való rendelés-tétel.

… a’ féltudós, aki férjfi, akár asszony, kiálhatatlan féreg a’ földön.

Minden faluban legyen táncház… A’ magyar táncz, magyar dalok, és magyar nyelv virtusnak tartassanak. A’ ki magyarul nem tud, nem lesz szabad pipázni.

Minden jobbágygyermek, bizonyos esztendőkig tartozik katona lenni … [mert így] a’ Státus regulához szokott jó polgárt kap ingyen.”

Ifj.Tompó László – HunHír.Hu